Ha tényleg olyan jó ez a film, miért nem hallottam eddig róla?

A Dániában gyakorta „vad gyereknek” titulált rendezőegyéniség, Nicolas Winding Refn debütmozija, az 1996-os Elátkozott város (kultkörökben ismertebb címén: Pusher) című nyers, kisrealista gengszterdráma nemcsak otthonában, de nemzetközi vizeken is hatalmas kritikai, valamint anyagi sikert ért el. Innentől kezdve az ítészek és a rajongók egyaránt lélegzetvisszafojtva várták a direktor újabb dobását, így született a Vérveszteség című, részben önéletrajzi jegyeket is felvonultató karakterdráma, amely jórészt az előző munka színészeit sorakoztatja fel, név szerint Kim Bodniát, Mads Mikkelsent, Zlatko Buricot és Levino Jensent. Az 1999-es második mozi a velencei filmfesztiválon kezdte meg útját, majd 2000-ben a szarajevói filmfesztivál publikuma is beülhetett rá – ám az utóbbi mustrán hiába nyerte el Refn az új tehetségeknek járó FIPRESCI-díjat, alkotása sajnálatos módon hosszú időre fű alá került. Körülbelül egy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy lassanként újra a felszínre kerüljön a Vérveszteség, természetesen az immár trilógiává duzzadt Pusherrel együtt. A Bronson sikere (kiegészítve Tom Hardy zseniális őrjöngéseivel), illetve az erősen megosztó viking-trip, a Valhalla Rising híre szépen lassan a korábbi Refn-ámokfutások előbányászására késztette a filmfalókat (a hatalmasat bukó, és a rendezőt óriási adósságba sodró Fear X-et is beleértve, lásd Phie Ambo dokumentumfilmjét, a Gamblert), hogy aztán a két évvel ezelőtti független amerikai bűndráma, a Drive végleg bebetonozza helyét a nagyformátumú szerzők panteonjában. Ám ez már egy másik történet.

Jean-Pierre Melville a francia gengsztermozi megújítója és a háború utáni francia filmgyártás első szerzői filmese volt. A producer-író-rendező kedvenc műfajának a bűnügyi filmet tartotta. A negyvenes évek amerikai alkotásainak hatására egyéni stílusú, senkivel nem összetéveszthető mesterműveket készített.

Különös univerzum Melville-é: hősei hátborzongatóan hideg világban mozognak – valamennyien rendőrök vagy gengszterek, akik kényszerpályán, szorongató kilátástalanságban teljesítik be küldetésüket. Ezekben a már-már szertartásosan lassú, borongós hangulatú, mélabús bűnügyi történetekben nincs helye az érzelmeknek,- csak férfibarátság, bűnözői tisztesség, hűség és árulás létezik. Az alvilág egyetlen, nagy törvénye, amely erkölcsileg megkülönböztet jó és rossz embert: a betyárbecsület. Aki ezt megszegi, megbocsájthatatlan bűnt követ el. Ez Melville filmjeinek egyik állandó, visszatérő motívuma.

Színesben forgatott filmjeiben valójában nincsenek színek, csak fekete, fehér és acélkék tónusok. A fordulatos történetek középpontjában a legtöbbször kedvenc színésze, Alain Delon áll. A rendező férfiideálja, legjobb barátja, „pótfia” ezekben a mozidarabokban nyújtotta legendát teremtő, legjobb alakításait. Szigorúan összehúzott szemöldökű, lélegzetelállítóan jóképű, feszülten sima arcú hősei bevonultak a filmtörténetbe.

Anya
Albert Brooks emlékezetes és elismert vígjátéka az író-rendező és Debbie Reynolds főszereplésével. Operatőr: Koltai Lajos.
Vetítik: Viasat3 - 08:55

Szigorúan piszkos ügynök
Stephan Elliott Arany Pálmára jelölt vígjátéka Phil Collins és Hugo Weaving főszereplésével.
Vetítik: Film Mánia - 19:15

Egri csillagok
Várkonyi Zoltán népszerű történelmi kalandfilmje Gárdonyi Géza klasszikus regénye nyomán, többek között a nemrég elhunyt Bárdy Györggyel.
Vetítik: m1 - 21:00

Holtidő
Valós időben játszódó thriller John Badham rendezőtől Johnny Deppel és Christopher Walkennel.
Vetítik: TV2 - 21:35

Magic - Queen in Budapest (alias Magic - A Queen Budapesten, Varázslat - Queen Budapesten [...])
Zsombolyai János méltán népszerű koncertfilmje. Operatőr: Ragályi Elemér.
Vetítik: m2 - 22:30

MAGYAR MŰHELY
A „gyereknek való” magyar filmeknek csak töredéke gyerekfilm, e filmek hősei ráadásul többnyire nem is gyerekek, hanem különleges képességű felnőttek. A Rendszerváltás előtti magyar filmben sem volt ez másképpen. A kosztümös filmek fiatalfelnőtt hősöket kínálnak, valakit, aki a gyerek számára könnyen követhető: merthogy a gyerek e filmekben ideált keres, távolabbi mintát áhított felnőttkorához.

Hirsch Tibor: Kiskorúsított hőseink (Magyar gyerekfilmek)
Kelecsényi László: A láthatatlan író (Gárdonyi 150)     
Czirják Pál: A Tiszánál (Elek Judit: Tutajosok)

ANIMÁCIÓ
Muhi Klára:Voxanimae (Kecskemét – KAFF)
Zalán Vince: Hány deka halhatatlanság? (Macskássy Gyula-album)
Varga Zoltán: Zeusz, az animátor (Ray Harryhausen )

SZERZŐI SOROZATOK
A folytatások filmipari gyakorlata a művészi önmegvalósítást célul kitűző rendezőktől sem feltétlenül idegen. Meglehet, egy vérbeli auteurt a bevételi adatok valóban nem izgatják fel, a kritikai- és közönségsiker ellenben a legautonómabb alkotót is arra csábíthatja, hogy próbálja meg a már bevált receptet követve továbbgondolni ugyanazt a koncepciót, ugyanolyan, vagy legalábbis hasonló dramaturgiai és stiláris eszközök segítségével.

Baski Sándor: Variáció önkizsákmányolásra (Szerzői trilógiák) 
Ruprech Dániel: Szeretetéhség, boldogságfogyókúra (Ulrich Seidl trilógiája)
Kránicz Bence: Elhull, eliramlik (Richard Linklater trilógiája)

JAPÁN ZSÁNER
Csiger Ádám:A túlélés művészete (Nindzsafilmek – 2. rész)
Sepsi László: A gyermek odabent (Guillermo del Toro: Tűzgyűrű) 

SZOVJET UTÓPIA
A szovjet utópiákban a nyomor álmodik. Az orosz sci-fik rendre csúcstechnikáról és szuperkényelemről mesélnek, miközben éppenséggel nem a bőség társadalmát építik, hanem a nélkülözését, még 50-60 évnyi szocializmus után is a hiánygazdaságnál tartanak. A sanyarú szovjet valóságtól oly távol álló diadalittas szovjet utópia figyelmeztetés minden világmegváltónak.  

Csóka Máté Oresztész:A csillag kialszik (A szovjet sci-fi jövőképe)
Schubert Gusztáv: A jövő mérnökei (A galaktikus kommunizmus)
T. Szepesy Jenő: Halálzóna  (Andrej Iszkanov)

MOZIPEST
Erdélyi Z. Ágnes: „Lépcsőházfüggő vagyok” (Beszélgetés Gárdos Péterrel)
Sipos Júlia: On the Spot – Budapest (Beszélgetés S. Takács Andrással)

FESZTIVÁL
Varga Balázs: Szembesítések (Wiesbaden)

FILM/REGÉNY
Sepsi László: A túlélés szabályai (Max Brooks: A zombi világháború története)
Varró Attila: Ember az embernek (Marc Forster: Z világháború)   

KRITIKA
Tüske Zsuzsa: Nincs gáz (Nicolas Winding-Refn: Csak Isten bocsáthat meg)
Barkóczi Janka: Szex, hazugság, Liberace (Steven Soderbergh: Túl a csillogáson) 
Margitházi Beja: Doku-játék (Groó Diana: Regina)
Huber Zoltán: Mai magyar létkérdés (Menjek/maradjak)

A címlapon: Nicolas Winding-Refn: Csak Isten bocsáthat meg (Ryan Gosling) – A Vertigo Média bemutatója.

Simlisek akcióban
Vígjáték Jean Reno főszereplésével.
Vetítik: Film+ - 19:00

Sötét anyag
Az elismert operarendező, Chen Shi-zheng Sundance-díjas filmes bemutatkozása. Szereplők: Liu Ye, Aidan Quinn és Meryl Streep.
Vetítik: Story4 - 21:00

A szajré
Frank Oz szajréfilmje Robert De Niro, Marlon Brando és Edward Norton főszereplésével.
Vetítik: TV2 - 21:35

Brooklyn mélyén
Zsarufilm a Kiképzés rendezőjétől, rokonszenves színészgárdával (Richard Gere, Don Cheadle, Ethan Hawke, Wesley Snipes, Will Patton, Lili Taylor, Ellen Barkin, Vincent D'Onofrio).
Vetítik: m2 - 22:30

Vasárnapi színi matinék leányszíveinek megdobogtatójára, Az ember tragédiájának Ádámjára záródik rá a vérszívó gróf, Drakula szerepe Hollywoodban.

Tennen véred csöpögve dűl
agyaraid s ajkad közül,
majd visszaszöksz sírodba, hogy
ifritek s gulok közt forogj,
míg tőled mind meg nem riad,
te náluk is borzalmasabb!

(A gyaur)

Lord Byron elbeszélő költeményéből való a mottó (Molnár Imre fordításában). Ama nevezetes genfi tó menti költői versenyen írta Byron, ahol Mary Shelley halhatatlansága megkezdődött versenybe írott kísértetregényével, a Frankenstein cíművel, s ahol a lord háziorvosa, nyűgös útitársa és testi jóbarátja, Polidori versenydarabként megírta A vámpírt, sok utóbbi színpadi és mozi-vérszívó őselődjét, az akkor már Lord Huthwein néven szereplő pro-Drakulát. Byron volt rejtett modellje Shelleyné rémregényének és Byron volt a vámpír Polidori doktor rajongva gyűlölő rémségében. Magának a Londonból éppen erkölcsbotránya elől Svájcba menekült lordnak csak a fenti hat sorra telt. Elakadt. Megriadt. Beleunt. Utóbb beillesztette a töredéket elbeszélő költeményébe.

Byron svájci menekülő vakációjának irodalmi eredményei évszázaddal később alapjaiban megváltoztatták egy emigráns magyar színész életét. Lugosi Béláról ma többet tudnak a világ bármelyik filmkedvelő országában, mint szülőhazájában. Ismerik nevét. Hozzátartozik a mozimitológiához. Idehaza elfelejtkeztek róla. Nemzedékek úgy nőttek föl a mozik nézőterén, hogy nem látták egyetlen vámpírfilmjét sem. Szabadkától a Nemzeti színpadáig negyedszázados színiiskoláját a közönség előtt végzi esténként 1898-tól 1920-ig. Kijárja a vidéki vándorszínészetet. Énekel karban. Szaporítja a tömeget tragédiákban. Virít operettbonvivánként és alakít jellemszerepet. Naponta mást játszik, ahogy a színházi szükség diktálja.

Szabadság
Tony Gatlif elismert drámája.
Vetítik: Duna - 21:20

A tetovált lány
A Stieg Larsson bestselleréből készült mini-sorozat első része Noomi Rapace (Prometheus) főszereplésével.
Vetítik: Viasat3 - 21:20

Che Guevara: A motoros naplója
Walter Salles nagysikerű filmje Che Guevara útinaplója alapján.
Vetítik: m2 - 22:30

Pandorum
Christian Alvart horror-scifijében két űrhajós a hibernációból felébredve meg próbálja kideríteni, mi történt az elhagyatott űrhajóval. (Nem a véletlen műve, ha ismerős az alaphelyzet, lásd: Halálhajó.) A filmet egy trilógia nyitódarabjának szánták, de a gyenge bevételi adatok miatt a folytatásra nincs túl nagy kilátás. (BS) Ugyancsak nem a véletlen műve, ha az egyik producer a Halálhajó rendezője, Paul W. S. Anderson.
Vetítik: Film+ - 22:30