ÚJ ÉRZÉKENYSÉG
Xantus János személyiségében és művészetében volt valami romantikus lobogás, aminek megkésettségét pontosan érezte a Kádár-korszak szürke végjátékában, ezért azt (új) érzékenyen, azaz ironikusan ellenpontozta – eltüntetni, legyőzni, elfojtani a felfokozott személyiséget és személyességet (egyfajta ellenállásként és korkritikaként) azonban nem tudta és nem akarta.
Gelencsér Gábor: Eszkimó fiú (Xantus János)
Kozma György: Xantológia (Versek Xantus Jánosról)
Gránicz Maja: Időtlen érzékenység (Bódy Gábor angyalai)
NEKROLÓG
Benke Attila: Bűnös apák, bűnhődő fiúk (Sopsits Árpád – 1952–2025)
MAGYAR IRODALOM
Sághy Miklós: Petőfi Sándor alakváltozatai (Föltámadott a tenger és Most vagy soha!)
Baski Sándor: Vizsgamunka (Hunyadi)
Szarka Judit: Nem hallod, Mama? (József Attila filmen)
Tóth-Gyóllai Orsolya: „Több ezer Dargay-rajz lapul a fiókok mélyén” (Beszélgetés a Csongor és Tünde alkotóival)
FRANCIA TAVASZ
Carax nemcsak a filmvilág kapcsán asszociál, hanem kiad magából mindent, ami a fejében kavarog: értelmezési hálójába minden belefér, miközben megőrzi a művészi énjéhez tapadt reputációt. Idei filmjében nemet mond az (ön)definícióra, így válik a kitárulkozása is performansszá.
Baski Sándor: Utazás egy koponya körül (Leos Carax: Ez nem én vagyok)
Déri Zsolt: „Szervezetté tenni a káoszt” (Carax-mesterkurzus)
Szeresd a nőt! (Frankofón filmtavasz)
Csomán Sándor: Csellengő ígéretek (Louise Courvoisier: Boldogok a sajtkészítők)
HALÁL 2.0
Soha nem aratott még ilyen mértékben a halál a filmfantasztikumban: legyen szó a tagadásáról a friss sci-fi művekben klónozástól (Mickey17) MI tudatmásolásig (Pantheon) vagy antagonistává válásáról a természetfeletti horrorban, az Álomgyár próbál meggyőzni minket arról, hogy az abszolút semminél, a felfoghatatlan ürességnél még az ordító illúzió is megnyugtatóbb.
Fekete Tamás: Mesterségem a halálom (Bong Joon-ho: Mickey17)
Bárány Bence: Deus in Machina (Tech halálkapitalizmus)
Buzsik Krisztina: Valami követ (A halál mint szörnyeteg)
FESZTIVÁL
Nagy V. Gergő: A lányok egymás száját szeretik, a fiúk meg a bombát (Berlinale)
FILMMÚLT
Martin Ferenc: Az idegen bűvölete (Murnau Virradata)
Földváry Kinga: Őrültség, de van benne rendszer? (Hamlet: Ian McKellen)
HATÁRSÁV
Orosz Anna Ida: A számosság jegyében (Vízió, gesztus, kísérlet – Műcsarnok)
KÖNYV
Hirsch Tibor: Metamesék (Mravik Patrik: Elbeszélt kádárizmusok)
FILM/REGÉNY
Pethő Réka: Pszichedelikus identitáskeresés (Luca Guadagnino: Queer)
KRITIKA
Huber Zoltán: A hiány diktatúrája (Walter Salles: Én még itt vagyok)
Jakab-Benke Nándor: Madarat tolláról (Andrea Arnold: Bird)
Gyürke Kata: Túl fájdalmas valóság (Sós Bálint Dániel: Minden rendben)
Varró Attila: Nem boszorkányság (Hayao Miyazaki: Kiki, a boszorkányfutár)
CINEMA NICHE
Keller Mirella: Az elmúlás a társa (Dea Kulumbegashvili: Április)
FILMIO
MOZI
STREAMLINE
PAPÍRMOZI
A címlapon: Louise Courvoisier: Boldogok a sajtkészítők (Clément Faveau és Maiwne Barthelemy) – a Mozinet bemutatója
