Filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr, vágó, zeneszerző. A Várjáték 1992-ben a Budapesti Filmszemle legjobb dokumentumfilmje volt; a Tavasz 1999-ben a Magyar Független Filmfesztivál fődíját nyerte; a Nem vagy egyedül pedig 2009-ben a 40. Magyar Filmszemle legjobb dokumentum rendezés díját kapta. Domokos eddig 20 dokumentumfilmet, öt tévéfilmet és egy kísérleti filmet forgatott. Állandó rendezői (7 film) és operatőri (9 film) munkatársa Dömötör Péter.

Az 1991-es Népszínmű egyetlen kísérleti filmje? Milyen szándék hozta létre? Azóta gondolt-e valami hasonló megteremtésére?
Nem az egyetlen kísérleti filmem (Várjáték, Kolorlokál, Egy utcán). És nem is csak az enyém. Az első filmeket Dömötör Péterrel közösen készítettem, pontosabban készítettük. Ahogy a kezdő filmesek általában, a költségeket saját zsebből, a többit szívességi alapon. Az alacsony költségvetés azóta sem akadálya a filmkészítés örömeinek. Mindketten későn váltottunk a film felé, s a filmkészítés öröme ekkortól datálható. Péter a mai napig is a filmjeim operatőre (mondjuk ennek éppen nem). Szóval több kísérleti filmet is csináltunk egész az első televíziós megrendelésig (Függöny fel! – 1994), és én azóta is szívesen használok kevésbé bevett megoldásokat a filmjeimben.

Mit ért „feltáró dokumentáláson”(Várjáték, Függöny fel!, A vonat, Magyar cirkusztörténet 1-6., Kint és bent, Fotográfiák)?
A „feltáró dokumentálást” én használtam volna valahol? Ezek merőben különböző jellegű és célzatú filmek. A Várjáték (1992) kísérleti dokumentumfilm a kezdeti időből, ami alapvetően nem televízióra készült (akkor még nem volt ilyen, most azt mondanám: internetes terjesztésre – az más kérdés, hogy azóta sem került fel a netre). A vonat (2003) 4 rendező által kiválasztott 5 személy szemlélődő-vitatkozó utazása egy vonaton, amely Bécsből Romániába tart. A Magyar cirkusztörténet (2005) meg televíziós ismeretterjesztő sorozat, amit állandóan ismétel a Duna Televízió, mert azért a bagóért, amit fizetett érte korlátlan ismétlésre vette meg. De ez egy másik történet. Egyébként még forgattam egy kis mini portrét az Eötvös cirkusz valamikori Pogi bohócáról, a Hosszú lépés kis körben-t ( 2005). A Kint és bent (2009) a Leo Amici Alapítvány a drogfüggő betege rehabilitációját és a drogprevenció folyamatát tárja fel. Az általam befejezett Magyar N. Attila Fotográfiák (2009) c. filmje tisztelgés Kósa Béla erdélyi fotográfus előtt.

A történeti emlékezés is számos filmjének főszereplője (Tartsd eszedben, 1996; Goldberger variációk, 1999; Tavasz, 1999).
Nem annyira a történeti emlékezés, sokkal inkább a jelennel való kapcsolat. Én néprajzosként végeztem, s akkoriban került a néprajzban túlsúlyba a történettudományi jelleg, s ez engem nagyon lelohasztott, mert a falun soha nem arról akartak beszélni, amit nekem kutatnom kellett, arról rendszerint többet tudtam, mint ők. S akkor azt kérdeztem magamtól, miért nem azzal foglalkozom, ami őket is érdekli? Hát a film az ilyen.

Hogyan történt a televízióval való együttműködése?
A kezdeti független filmes sikerek után Gulyás János, aki akkor az MTV Dokumentumfilm Stúdió vezetője volt, bizalmat szavazott, s akkor, 1994-ben, csináltam a Függöny fel!-t a Lopótök Színtársulatról Moldvában. Az ismerkedés pontosan úgy történt, hogy a gödöllői Videográfia Egyesület (amelyet a Gulyás János és Gulyás Gyula hozott létre) díjat akart adni a Budapesti Független Filmszemle általa legjobbnak tartott dokumentumfilmjének, s ez volt a már emlegetett Várjáték.

A Palimpszeszt előtti munkái a véletlenszerűség vagy a keresés eredményei?
Hát... Az úgy van, hogy a véletlenért is meg kell dolgozni. A Népszínmű egy szomszédok közötti veszekedés egysnittes felvétele. A házigazda unszolására kezdtünk el forgatni, de egyszer csak berontott a szomszédasszony (némi biztatásra), aztán csak ez maradt bent a filmben. Ami ez után történt a filmmel az a kísérleti része – az egy snitt felplánozása. A Nem vagy egyedül (2008) úgy született, hogy Erdélyből jövet a vonaton megismerkedtem valakivel, aki mesélt az első kétpártos választás körülményeiről Székelyföldön (RMDSZ kontra MPSZ). Ahogy megérkeztem, rögtön szervezni kezdtem a forgatást, s egy hét múlva már forgattunk. Igazi független filmes gyártás volt.

Hogyan találtál rá a száműzött és kivégzett szovjet filozófus, Gustav Spet történetére?
A témát Han Anna egyetemi docens és a tanítványa, Egres Katalin hozta. Han Anna Magyarországon mindenképpen, de a világon is az elsők közt volt, aki foglalkozott Gusztav Spet orosz filozófussal. Spet már életében híres és népszerű tanár volt, több könyve jelent meg, a Művészeti Akadémia alelnökévé választották stb. Hatása nagy volt, de épp ezért kerülhetett a kitörlendők listájára. Sztálin 1935-ben előbb Szibériába száműzte, majd 1937-ben kivégeztette, akárcsak több tanítványát. Nevét kitörülték az emlékezésből (nem az emlékezetből). Han Anna és a többi kutató munkája kellett hozzá, hogy újra beszéljenek, emlékezzenek róla. Könyveit, kiadatlan kéziratait folyamatosan jelentetik meg, tudományos konferenciákat szerveznek a munkásságáról… De ez a film nem róla, vagy nemcsak róla szól. Inkább az emlékezetről és a kapcsolatról. A film főszereplője Spet lánya, aki 21 éves volt 1937-ben. A találkozás vele igen nagy élmény volt mindnyájunknak, és a fogadtatás alapján, remélem a film nézőinek is az lesz.

A nyomozást Spet 92 éves lánya, Marina végezte. Mennyire hiteles ez a magatartás, hisz az érintettség okán az érzelmek, indulatok torzíthatnak a képen?
Jaj, a hitelesség kérdése! Azt igyekeztem átadni a filmben, amit mi éreztünk. Ez egy fajtája a hitelességnek. Nem?

Hogyan működött a kettős operatőri munka Egres Katalinnal, aki már producere volt a Nem vagy egyedül díjnyertes filmjének?
Csugyészno! Aki nem értené, azt jelenti magyarul: csodálatosan. Stábunk csekély mértéke (=két fő) remélem nem érződik a film nézése közben.

A Palimpszeszt filmes jelentésbővülése hogyan játszódik le a filmben? Mit tűntet el, és mit tesz a helyébe?
A „palimpszeszt” olyan pergamen vagy papirusz alapú kézirat, amelyen az eredeti írást eltávolították, lekaparták és helyébe újat írtak. Az eltávolított írás nyomokban rekonstruálható lehet az új írás alatt. Ilyen lekapart írás volt Sztálin alatt Spet és az egykori orosz polgári értelmiség. Mi Spet lánya, Marina segítségével kíséreljük meg Spet életének és ennek a megsemmisített polgári orosz világnak részbeni újraolvasását. Néha csak szavakat tudunk „elolvasni”, néha azonban összefüggő mondatokat.

Mik a tervei?
Nincsen nap munka nélkül. A filmezés a hobbim is. Filmet csinálok a környezetemről (Egy utcán, 2014) és persze pályázom is.

Szűk Balázs

A Palimpszeszt február 9.-én, hétfőn, 18:00-tól látható az MMA filmklubjában az Uránia moziban.