MAGYAR MŰHELY
Jancsó rendszerváltás-trilógiája allegóriaként mutatja be a politikai változásokat, különös tekintettel – akárcsak 1989 előtti filmjeinél – az ádáz hatalmi harcokra: a szereplők nem személyiségek, hanem szimbolikus figurák, az egymásnak feszülő ideológiák megtestesítői.

P. Szabó Dénes: A viszály magvai (Jancsó-filmek a rendszerváltásról)
Kormos Balázs: Négy fal között (Panelkapcsolat / Ernelláék Farkaséknál)  
Kelecsényi László: Barátságos kapcsolatok (Beszélgetés Szekfü Andrással)  

SZLÁVOK ÉS MAGYAROK

Szíjártó Imre: Magyar hangja (Magyar-orosz filmszótár)  
Forgács Iván: Találkoztunk déli szlávokkal is (Magyar – szerb/horvát/bolgár filmszótár)  
Szász Csongor: Tabutörténetek és kórképírók (Vajdasági magyar filmszociográfiák)  

A ZSÁNER MESTEREI
A giallo és a misztikus horror olasz mesterének látomásai a grand guignol vérszomját az opera stilizáltságával ötvözik. Néhány filmjében ő maga a láthatatlan mesélő is, szavai nyomán nyílik meg Pandora szelencéje, hogy válogatott borzalmak zúduljanak nézőkre és szereplőkre egyaránt.

Varga Zoltán: Fekete kesztyűs kézzel (Dario Argento-portré – 1. rész) 
Huber Zoltán: Florida, narancsok, kemény arcok (Charles Willeford adaptációk)
Fekete Tamás: Hajtóvadászat nácikra (David Weil: Vadászok)  

KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
Szabó G. Ádám: Egy nemzet hanyatlása és felemelkedése (Jason Aaron: Scalped; John Lewis – Andrew Aydin: March)  

ÚJ RAJ
A Vademberek hajszája (2016) sikere után az új-zélandi Taika Waititi elkészíthette a korábban nem túl nagy rajongótáborral rendelkező Thor-filmsorozat folytatását, a Thor: Ragnarököt (2017). A Jojo nyuszi (2019) a bizonyíték, hogy sztárrendezőként is megőrizte fekete humorát és szolidaritását.

Benke Attila: Hétköznapi antihősök (Taika Waititi)  

FESZTIVÁL
Csákvári Géza: Hatalmak és sorstragédiák (Berlin)  
Pazár Sarolta: Természeti erők (Észt filmhét)  

FILMEMLÉKEZET
Geréb Anna: Két elszalasztott filmszerep (Gaál Franciska)  

TELEVÍZIÓ
Kránicz Bence: Hozott lelkek (Tasnádi István: Egy másik életben)  
Baski Sándor: A szex és a város (George Pelacanos – David Simon: Fülledt utcák)  

STREAMLINE MOZI
Huber Zoltán: Szex, szerelem, gyengédség (Lauri Nunn: Szexoktatás)  
Árva Márton: Tápláléklánc (Galder Gaztelu-Urrutia: A platform)  

KRITIKA
Pauló-Varga Ákos: A bűnös pásztor (Jan Komasa: Corpus Christi)  
László Ferenc: A Kodály-paradoxon (Petrovics Eszter: A mi Kodályunk)  

A címlapon: Kocsis Ágnes: Éden (Lana Barić)

Kiválasztotta a szakmai zsűri a Nemzeti Filmintézet fiatal alkotókat támogató Inkubátor Programjának nyerteseit: Baranyi Benő, Csoma Sándor, Miklós Ádám, Moldovai Katalin és Szabó Mátyás készítheti el első mozifilmjét. A 2015-ben indított kezdeményezés célja a pályakezdő alkotók bemutatkozásának elősegítése. Az öt nyertes film gyártására a játékfilmekhez 67 millió, a dokumentumfilmhez 24 millió forintig nyújt támogatást az Inkubátor Program. 

A zsűrit Böszörményi Gábor filmforgalmazási szakember, Deák Kristóf Oscar-díjas rendező, Horváth Márta filmvásárló, -szerkesztő, Köbli Norbert forgatókönyvíró és Krigler Gábor kreatív producer alkotta. 

Az Inkubátor Program 5.0 nyertesei: 

Nemzeti Filmintézet nyolc évtized húsz felejthetetlen magyar vígjátékát teszi ingyenesen elérhetővé online 10 napon át a Magyar Film Napja alkalmából április 30-án. A magyarfilmnapja.hu oldalon május 10-ig elérhető lesz többek között a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó, A tanú, a Roncsfilm és a Csinibaba.

Április 30. a magyar film ünnepe 2018 óta, annak emlékére, hogy ezen a tavaszi napon mutatták be az első magyar filmet, a Zsitkovszky Béla rendezésében készült A táncz című alkotást 1901-ben. A Magyar Film Napja rendezvénysorozathoz tavaly már több mint száz saját szervezésű programmal (közös mozizás, beszélgetések, közönségtalálkozók, filmzene koncertek) csatlakoztak a résztvevők – mozik, filmklubok, iskolák, könyvtárak, művelődési központok, szórakozóhelyek, magyar intézetek, konzulátusok és nagykövetségek.

Egy szkeccsfilm akkor igazán jó, ha közben akaratlanul is elfelejtjük, hogy valójában szkeccsfilmet nézünk. A Békeidő esetében ez a kitétel ugyan nem teljesül, azaz egy-két ötlet gyengébb a többinél, a kilógó szálak valahogy mégis jól passzolnak az összképhez. Hajdu Szabolcsék egymáshoz hol lazábban, hol szorosabban kapcsolódó epizódjai egy jellegzetes hangulatot ragadnak meg, amihez a maguk módján az egyenetlenségeik is hozzátesznek. Az abszolút független finanszírozásban készült és rendhagyó módon bemutatott film az “itt és most” komplex érzésének erős sűrítménye.

A Békeidő nemcsak a konkrétumok szintjén aktuális, hanem mélyebben is képes elkapni valamit az uralkodó közhangulatból. A háttérben folyamatosan visszhangzó propaganda, a tüntetők és rendőrök, a színházi közeg epizódjai egészen közvetlenül, az intimebb kapcsolati és családi mini drámák pedig nyilván áttételesebben kapcsolódnak a valóságunkhoz. Az egyetlen éjszaka alatt játszódó, egy-egy szereplővel vagy helyszínnel egymásba fonódó történetekből valósággal sugárzik a krónikus frusztráció érzése.

A kamaszkor és a felnőttlét határán gyakran kísérti meg az embert az a jellegzetes érzés, hogy pillanatokon belül valami rendkívüli fog történni vele. Újra és újra nekivágunk az éjszakának, ugyanazokkal a haverokkal ugyanott kocsmázunk csak azért, hogy bekövetkezzen végre az a várva várt valami, amiről persze mi magunk sem tudjuk, micsoda. Vízkeleti Dániel rövidfilmje egy ilyen estét sűrít magába, ám itt hajnalra tényleg semmi sem lesz már ugyanaz, mint néhány órával korábban. A Lerepül a hülye fejetek Hartay Csaba azonos című regényének egyik epizódjából íródott és erőteljesen ragadja torkon azt az illékony pillanatot, amikor hirtelen és váratlanul egy picit felnőttebbé váltunk. 

Létay Vera, a Filmvilág alapító főszerkesztője, Balázs Béla-díjas kritikus, dramaturg vasárnap hajnalban, életének 85. évében csendesen távozott ebből a világból. 1961-től munkatársa, szerkesztője, 1979-től 2010-ig főszerkesztője volt a Filmvilág filmművészeti folyóiratnak.

Temetésének nincs kitűzött időpontja, mivel hamvai elhelyezésére végakarata szerint nem temetőben kerül sor.

Emlékét megőrizzük!

Világos és élvezetes stílusban megírt, biztos ítéletű kritikái, főszerkesztői elvei és kreativitása a jövőben is példát adnak a Filmvilág szerzőinek és szerkesztőinek.

A szerkesztőség