Art filmekre specializálódott online videótéka indult Cinego néven. A kínálatban megtalálhatóak a legnagyobb fesztiválok – többek között Cannes, Velence, Berlin, Toronto, Karlovy Vary – sikerfilmjei, és az elmúlt évek legjelentősebb hazai alkotásai. 

A Cinego a hiánypótlás szándékával született, mivel elsősorban az art mozik közönségét szólítja meg, így filmválasztéka eltér más szolgáltatásokétól. Jelenleg a Cirko-Film, Cinenuovo, magyarhagya és Mozinet filmjei szerepelnek a platformon, de a jövőben más forgalmazók kínálata is elérhető lesz. 

A közel 180 film között látható az idei Oscar- és Arany Pálma-díjas dél-koreai Élősködők, az Oscar- és Arany Pálma-jelölt Toni Erdmann, a Murakami Haruki novellája alapján készült Gyújtogatók, és Elia Suleiman közvetlenül a mozik bezárása előtt bemutatott szatírája, A Mennyországnak kell lennie. 

A kínálatba bekerült számos dokumentum- és természetfilm (Lumière!, 1989 – Határon, Arcélek, útszélek, Apáim története, A Föld sója, 20.000 nap a Földön, Évszakok stb.), valamint egészestés animációs alkotás (Ruben Brandt, a gyűjtő, A messzi Észak, A vörös teknős stb.) is.

A magyar filmek sem hiányoznak: az Oscar-díjas Saul fia, a Velencében elismert Napszállta, az Arany Medve-díjas Testről és lélekről, a Cottbusban kitüntetett Déva mellett már az induláskor olyan friss filmek láthatók, mint a FOMO – Megosztod, és uralkodsz, illetve a Valan – Az angyalok völgye.

A legtöbb film eredeti nyelven, magyar felirattal érhető el, de főleg a gyerekfilmeknél lehetőség van szinkronos verzió kiválasztására is.

Idén – a globális helyzethez igazodva - az online térben rendezik meg a Prof. Karl Bardosh, a mobilfilmgyártás úttörőjének nevéhez köthető MagentaFilm Magyar Mobilvideó Fesztivált, és a fesztivál keretében kiírt pályázat kiemelt témáját is ez a mindannyiunk életét befolyásoló szituáció adja: a koronavírus-helyzet egyéni szemszögből. 

A zsűri tagjai: 

Zsűrielnök: Prof Karl Bardosh - Egyetemi Tanár, a New York Egyetem Film/TV Tanszékén a Telefonos Filmezés kurzus vezetője, az Amerikai Magyar Televízió igazgatója

Franciaország Oscarra jelölt filmje, a Nyomorultak az iszonyattól súlyos, gyomorszorító mestermű. 

A világ gyorsan, a mozi lassan változik. A hollywoodi filmipar olyan nehézkesen döcög, mint egy páncélozott jármű, hogy mind intézményileg, mind a filmek tartalmában meghaladja azt a százéves alapállapotot, hogy fehér, jómódú, heteroszexuális férfiak mesélnek fehér, jómódú, heteroszexuális férfiakról, és noha a feketére festett arcú fehér színészek, a „blackface” korát már réges-régen sikerült meghaladni, azért a fehér egyiptomi istenek, a fehér animeszereplők és a kulturális kisajátítás különféle formái még ma is állandó beszédtémát jelentenek.

Noha a téma összetett, a válaszok korántsem egyértelműek (biztosan probléma, ha egy nem „érintett” alkotó beszél valamilyen társadalmi csoport problémáiról?), és találkozni a ló túlfelére átesett kritikákkal is, az mindenesetre egészen biztosan jót tesz a filmművészetnek, ha megjelennek az olyan filmek, mint a Nyomorultak. Ez a film olyan távol áll a kulturális kisajátítás bármilyen formájától, amennyire az csak elképzelhető: társíró-rendezője, Ladj Ly a legsajátabb közegéről, e közeg problémáiról, társadalmi helyzetéről beszél. A mali születésű, fekete rendező maga is Montfermeilben, Párizs egyik zűrös elővárosában nőtt fel, a film kulcsjelenetét abban a lakótelepi épületben forgatta, ahol felnőtt, saját ismerőseit kérte fel a tömegjelenetekben szereplésre. És ami ennél fontosabb: amikor nem filmet készít, ugyanazokat a konfliktusokat éli ő maga is, amelyeket a film ábrázol: egyfajta önkéntes civil megfigyelőként rögzíti, majd közzéteszi a szerinte túl brutális rendőri intézkedéseket, és ha úgy diktálja az igazságérzete, össze is csap velük; például amikor egy tűzesetben meghalt egy csecsemő, olyannyira nekiment a rendőröknek, hogy azért jogerősen el is ítélték. (Éveket ült börtönben is, de nem társadalmi igazságtétel miatt: egy barátjának segített az erdőbe rángatni és összeverni egy férfit, akinek házasságon kívüli viszonya volt a barát húgával.)

Május 8. és 15. között az 5+1 filmes akció keretében a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE) újra díjnyertes dokukat tesz közzé. Ezúttal A létezés eufóriája, A monostor gyermekei, az Ütős csajok, a Cooking History, a Besence Open és a Szél viszi érhető el egy hétig ingyenesen Magyarországon. A szakmai szervezet online akadémiát és külföldről elérhető állandó videótárat is elindít.

Az idén januárban megalakult Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete egyik kiemelt céljaként a dokumentumfilm műfajának népszerűsítését tűzte ki. A szakmai szervezet február eleji online filmes akciója keretében öt többszörösen díjnyertes, egészestés dokumentumfilmet és egy rövidfilmet (Gettó Balboa, Könnyű leckék, Nagyi projekt, Puskás Hungary, Drifter, Mignon) tett ingyenesen elérhetővé az egyesület honlapján. A filmeket több mint ötvenezren látták az akció ideje alatt.

A Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága 14 pályázat támogatásáról döntött, a megítélt támogatások számos szakembernek adnak megbízást a következő időszakra. 

Az Eltörölni Frankot című történelmi filmdráma gyártását 434 millió forinttal támogatja a Filmszakmai Döntőbizottság. Fabricius Gábor első mozifilmjének főhőse Frank, 1983-ban a vasfüggöny mögött egy underground zenekar karizmatikus frontembere, aki nem tud beilleszkedni a szocializmus orwelli csendjébe, képtelen tartani a száját. Politikai pszichiátriára kerül, ahol a rendszer ellenségeit próbálják elhallgattatni - súlyos trip veszi kezdetét, amely a társadalom sorsdöntő dilemmáira keresi a választ. Az Eltörölni Frankot forgatókönyve, mely elsőként állítja a középpontba a politikai pszichiátria intézményét, a közelmúltban széleskörű nemzetközi elismerésekben részesült, rangos díjjakkal jutalmazták, többek között Karlovy Varyban, részt vett a tallinni és a szarajevói filmfesztiválok szakmai fórumain. A készülő film producere Dér Tamás, operatőre Dobos Tamás, vágója Tuza-Ritter Bernadett. A hangért Zányi Tamás, a jelmezekért Szűcs Edit felel, a rendező konzulense Gazdag Gyula. A hat hetes forgatás a tervek szerint júliusban kezdődik. 

A Cirko-Gejzír mozi üzemeltetői a koronavírus-karantén második hónapjában átfogó kérdőívvel mérték fel a moziba járó közönség igényeit. A kérdőívet még mindig ki lehet tölteni. Pár nap alatt több mint ezer fő válaszolt a feltett kérdésekre: a kitöltők közel 65%-a azt felelte, hogy az újranyitás után biztosan járna moziba, közel 25%-uk pedig bizonyos feltételek teljesülésétől függően ülne be újra a nagy vászon elé.  

A kérdőívet kitöltő nézők közül többen jelezték, hogy szívesen segítenék kedvenc mozijuk újranyitását anyagi felajánlással is, ezért a Cirko-Gejzír elindította adományoldalát, ahol  akár egy mozijegy árával, de nagyobb adománnyal is támogatható a mozi fennmaradása, újranyitása.