PASOLINI / ANTONIONI
Kirobbanó intellektualitása miatt nem rajongtak érte, viszont vitatkozni sem tudtak vele, mert szellemiekben lekörözte a vitapartnereit. A szenvedélyes indulatok és az intellektuális fegyelem mögött viszont mindig ott az együttérzés, a filmjeiben éppúgy, mint az esszéiben. 35 éve gyilkolták meg a csórók, a szegények költőjét, Pier Paolo Pasolinit.

Dobai Péter–Pintér Judit–Szkárosi Endre: Szenvedély és ideológia (Dialógus Pier Paolo Pasoliniről)
Csantavéri Júlia: Ártatlanok (Pier Paolo Pasolini: Madarak és ragadozómadarak)
Pintér Judit: Botrányos őszinteség (Nico Naldini: Pasolini élete)
Tornai Szabolcs: A meglepetés lépcsőfokai. (Antonioni filozófiája)

TRANSZHUMÁN JÖVŐ
A science-fiction film többnyire még mindig elrettentő, éjsötét disztópiákban gondolkodik a közeljövőről. A transzhumán-irányzat a tudomány fejlődését és praktikus alkalmazását látva hisz az utópiában. A robotokban, a géntechnikában, a mesterséges intelligenciában nem az apokalipszis forrását, hanem a békésebb és normálisabb élet lehetőségét látja.

Kömlődi Ferenc: Utak Utópiába (Transzhumanista filmek)
Géczi Zoltán: A Prométheusz-vádirat (Transzhumán manga/anime)

ARTHUR PENN
Pápai Zsolt: Hollywood Kis Nagy Embere (Arthur Penn)
Arthur Penn: Hullámokat verni (Bonnie és Clyde)

EXPLOITATION
Baski Sándor: A kacsintás esztétikája (Machete és társai)
Varró Attila: Térhódítás (Exploitation és 3D)

ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
Úgy illett volna, hogy az ezredfordulóra súlyos válságba került képregényipart egy csapat rettenthetetlen szuperhős segítse ki a bajból, de a mentőakció elmaradt. Dörzsölt jogászokra és befektetési tanácsadókra hárult a feladat, hogy jó időben megkötött filmproduceri szerződésekkel kihúzzák a képregényt a slamasztikából.

Kovács Marcell: A kolosszusok árnyékában (Új amerikai képregényfilmek)
Sepsi László: A pusztulás képei (Stephen King képregényen)
Klág Dávid: A középszer ellen (Edgar Wright: Scott Pilgrim a világ ellen)
Varró Attila: Veszedelmes vágyak. (Stephen Frears: Tamara Drew)

MAGYAR MűHELY
Varga Balázs: Tetten ért képek (Új politikai dokumentumfilmek)
Gorácz Anikó: Szabadság tér (Mindszenty-filmek)

TELEVÍZIÓ
Deák Dániel: Dalolva szép a tévé (Megasztár és X-faktor)

HATÁRSÁV
Horeczky Krisztina: És megteremté a Nőt (Martin Munkácsi-kiállítás)

KÖNYV
Gyenge Zsolt: Román hullámlovasok. (Gorácz Anikó: Forradalmárok – Az új évezred román filmművészete)
Szabó Ádám: Új utakon. (Győri Zsolt: Fejezetek a brit film történetéből)
 

84 éves korában elhunyt Leslie Nielsen, "a paródiafilmek Laurence Olivier"-je. Karrierje során több mint 100 filmben és 1500 televíziós produkcióban tűnt fel. Első főszerepét a Tiltott bolygó (1956) sci-fi-jében kapta, későbbi "komoly" alakításai ellenére a legnagyobb népszerűséget a paródiafilmek hozták meg számára (Airplane!, Csupasz pisztoly, illetve a Nagyon különleges ügyosztály szériája.) Az alábbi rövid videóban ízelítő látható emblematikus szerepeiből.

Az alábbi poszt még tavasszal készült, most abból az alkalomból hozzuk fel újra, hogy a nevezett rövidfilm bekerült az idei EUShorts (Európai Rövidfilm Fesztivál) programjába, amelyet december másodikától lehet látogatni a Toldi moziban. A programról a tervek szerint még ejtünk néhányszáz karaktert itt a blogon.

A francia H5 animációs stúdió 17 perces rövidfilmje, a Logorama nyerte el az idei Oscar-gálán a kategória fődíját (korábban pedig a Cannes-i Filmfesztivál Prix Kodak-díját). Különlegessége, hogy közel 2500 logo, kabala és egyéb kereskedelmi márkajelzés felhasználásával készült, majdnem 6 éven át. A történet egy képzeletbeli Los Angeles-ben játszódik, és úgy indul, mint egy átlagos amerikai akciófilm: két utcai járőr belefut egy kőrözés alatt álló bűnözőbe, és látványos üldözés következik. Ebben a világban azonban mindenki egy termék kabalája, a rendőrök Michelin-figurák, a kőrözött pszichopata Ronald McDonald, de feltűnik Big Boy, Haribo és Esso Girl is. Az alapötlet mindenképpen szellemes, ha 17 perc talán nincs is benne, és az alkotók sem állítanak semmi falrengetően eredetit, túl azon a közhelyen, hogy rengeteg márka vesz körül bennünket. A film második felében, még mielőtt unalomba fulladna az akcióklisék sokaságát felvonultató üldözés, szerencsére műfajt váltunk: egy földrengés következtében belecsúszik a város a tengerbe, ahogy az a 2012-ben is történt. "A kapitalista kommerszvilág pusztulásra van ítélve", nyilván ez lenne a végső nagy tanulság.

HÉTFŐ

Három kívánság
Martha Coolidge filmje Patrick Swayze és Mary Elizabeth Mastrantonio főszereplésével.
Vetítik: Viasat3 - 10:55

Otthonunk
Luc Besson produceri közreműködésével készült francia dokumentumfilm.
Vetítik: TV2 - 11:15

A kis Valentino
Jeles András klasszikusa a létező szocializmus élhetetlenségéről.
Vetítik: Filmmúzeum - 21:00

Erin Brockovich - Zűrös természet
Steven Soderbergh valós eseten alapuló drámája, de talán ennél is fontosabb, hogy Julia Roberts ennek a filmnek köszönhetően nyerte meg a "legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díj" nevű szimpátiaszavazást.
Vetítik: AXN - 21:00

A múmia
Nézhető, bár kicsit műanyag Indiana Jones-utánérzés.
Vetítik: Viasat3 - 21:30

Óh, óh Ohio
Helyenként kifejezetten vicces független film jó színészekkel (Parker Posey, Paul Rudd, Danny DeVito).
Vetítik: TV2 - 02:15

Belgrád, 2074. Edit, a pszichológia szakos egyetemista lány reménytelen küzdelmet folytat szigorú vizsgáztató tanárával. Miután hatodszorra sem sikerül abszolválnia a tananyagot, egy dealer ismerőséhez fordul, aki lopott katonai chipet ültet a vállába. Segítségével gyorsabban tud tanulni, javul a memóriája, de mint kiderül, mellékhatások is jelentkeznek. Akarata ellenére megjegyez egy olyan matematikai formulát, amely a világ működésére kínál magyarázatot. Mindezek hatására a chip öntudatra ébred és szimbiózisra lép a lány központi idegrendszerével, így egy testben két tudat kezd létezni – Edit környezete ebből csak annyit érzékel, hogy a lány magában beszél, és egyre több vasat fogyaszt el. Átalakulása nem kerüli el az egyik – meglehetősen jó kormánykapcsolatokkal rendelkező – óriáscég figyelmét, akik szeretnék a képletet megkaparintani, hogy a segítségével egy jövőbelátó szuperszámítógépet építsenek.  

A Guardian után a The Moving Arts folyóirat is elkészítette a saját, 100 tételből álló "minden idők legjobb filmjei"-toplistáját, amely a brit kollégák verziójánál jóval ortodoxabbra sikeredett. Ezt jelzi, hogy a legtöbb filmmel Kuroszava, Kubrick és Hitchcock (4-4-4) képviselteti magát, őket Coppola, Scorsese és Fellini követi, 3-3 filmmel. A szerkesztők kanonizált klasszikusok iránti vonzódásáról árulkodik az is, hogy a lista legtöbb filmje, szám szerint 21, az 50-es években készült, 19 a 70-es években és 14 a 60-as években. Akadnak azért meglepetések: a Csillagok háborúja második része megelőzi az elsőt; Coenéktől egyedül a Fargo jutott be, de a Kis-nagy világ sikere is váratlan.


1. 2001: Űrodüsszeia (1968, Kubrick)
#2. Aranypolgár (1941, Welles)
#3. Keresztapa (1972, Coppola)
#4. Andrej Rubljov (1966, Tarkovszkij)
#5. A játékszabály (1939, Renoir)
#6. Casablanca (1942, Curtiz)
#7. Szédülés (1958, Hitchcock)
#8. Édes élet (1960, Fellini)
#9. A hét szamuráj (1954, Kuroszava)
#10. Keresztapa (1974, Coppola)

Kiss Kiss Bang Bang - amerikai, 2005 - Rendezte és írta: Shane Black. Kép: Michael Barrett. Zene: John Ottman. Szereplők: Robert Downey Jr., Val Kilmer, Michelle Monaghan. 103 perc
Vetítik: RTL-Klub - 21:20 (nov. 25.)

Akármilyen jópofa is kiszólni a meséből és kommentálni a látottakat, olyan játékszer ez, ami könnyen felrobbanhat az elővigyázatlan felhasználó kezében. Kommentátorunk, ki maga is résztvevője a történteknek, piti kis tolvaj, aki még egy játékboltot sem képes anélkül kirabolni, hogy meg ne szólaljon a riasztó. A riasztó tehát riaszt, hősünk iszkol, s mit tesz a jótékony dramaturgia, nagy sietségében egy hollywoodi szereplőválogatáson találja magát. Természetesen nem ő az egyetlen szerephalmozó ebben a saját öntudatára ébredt produkcióban: rajta kívül egy meleg hollywoodi magándetektív, a sztárok szennyesének jó ismerője, és egy érző szívű, ám a végzet asszonyaként riszáló playboy-nyuszi színesítik a noir-fényes palettát. Előbb-utóbb természetesen hulla is akad, az elkövető kiléte azonban egy percig sem kétséges: Shane Black régi ismerősünk, igazi hollywoodi nehézfiú, aki nélkül jó ideig nem készülhetett buddy-movie az iparágban. Black, akinek forgatókönyvei (Halálos fegyver) egykor dollármilliókat értek, manapság azonban inkább csak muzeális értéket képviselnek, elsőfilmes rendezőként éppen abból csinál viccet, amit a legjobban ismer: az általa kreált és saját kezűleg sírba vitt buddy movie-ból és a hollywoodi táplálkozási lánc ragadozóiból.