Szeptember 30-án indul a Filmvilág filmművészeti folyóirat havi filmklubja a Bem moziban, amelynek programja az aktuális számokban szereplő cikkekhez tartozó filmekből válogat. A duplafilmes nyitóvetítés két játékfilmje: Roger Corman bizarr női testhorrorja, az 1959-es Darázsnő (The Wasp Woman), amely a Szer című friss Coralie Fargeat-film egyik előképének tekinthető, valamint Aristotelis Maragkos, görög kísérleti filmes 2021-es alkotása, az Örökkévalóság időmérői (The Timekeepers of Eternity), amely egy különleges papíranimációs technikával éleszti újjá a Stephen King-féle Langolierek-minisorozatot, egyetlen szűk órába tömörítve. Mindkét film magyarországi ősbemutató; eredeti angol nyelven, magyar felirattal kerül vetítésre. A program előtt Lichter Péter kísérleti filmes, a Frankenstein eksztázisa című filmtörténeti tanulmánykötet szerzője tart rövid bevezetőt. Belépőjegy a teljes programra 2200 forint, kizárólag a második filmre egy szeptemberi havi Filmvilág felmutatása.
A vetítés Facebook-eseménye itt érhető el.
„A legtökéletesebb korai példa a női kozmeto-horrorra kétségtelenül Roger Corman Darázsnője 1959-ből, ahol a kozmetikai cég vezetőnőjét kizárólag az öregedéstől, a hajdan körberajongott test elvesztésétől való rettegés készteti egy sarlatán tudós darázspempőszérumának kipróbálására. Sikeres hősnőnk (aki egyben cége reklámarca is) karrierjét, függetlenségét főként múlandó szépségének köszönheti, ám azzal, hogy ezt a hosszabb távon fenntarthatatlan jövőt választja, két tűz közé szorul, duplán saját teste áldozatává válik.” (Varró Attila: Test, kép, zavar – Kozmetikai horrorfilmek – Filmvilág, 2024. szeptember)
„Maragkos úgy sajátítja ki az eredeti filmet, hogy hamvaiból feléleszti, sőt, esztétikai értelemben megváltja: eltünteti a szegényes trükköket, a gyenge színészi alakításokat és a rosszul megrendezett, szinte hatástalan jeleneteket, és feszültséggel, meg igazi művészi kvalitással tölti meg a művet, miközben arra is ügyel, hogy az eredeti története (fabulája) ne sérüljön. Mintha Dr. Frankenstein egyetlen holttest felélesztésén dolgozott volna sikerrel: az életre kelt hústömeg nem félelmetes, amorf zombiként, hanem az eredeti organizmust meghaladó übermenschként tért magához.” (Lichter Péter: Frankenstein eksztázisa – Kisajátítás, mint feltámasztás – Filmvilág, 2024. szeptember)
