ÉBREDJ VELÜNK – Egy televíziós show kulisszái mögött játszódó romkom Rachel McAdams, Harrison Ford és Diane Keaton főszereplésével, Roger Michell (Sztárom a párom) rendezésében. Ford alakítja a háborúkat is megjárt veterán riportert, akit a McAdams által játszott szerkesztő megpróbál leszerződtetni a reggeli bulvár műsorhoz. [előzetes]

ÁLOMHÁBORÚ – Zack Snyder (300, Watchmen) új filmjében elmegyógyintézetbe szállítanak egy fiatal lányt, és lobotómiára jegyzik elő. Babydoll egy fantáziavilágba menekülve szökést tervez. [előzetes]

A blog kritikusa szerint: Az Álomháború lehetett volna a direktori pályáját egy remake-kel indító, majd adaptációkkal folytató Zack Snyder első igazán eredeti, saját történetből és maximálisan saját vizuális elképzelések mentén megvalósított mozija. Csakhogy a különböző álomszintek között ugráló, többek között diáklányokkal, szamurájokkal, sárkányokkal, robotokkal és náci zombikkal tarkított CGI-orgia nem eredeti, nem egyedi, de még csak nem is igazán film – sokkal inkább egy, a számítógépes játékok dramaturgiáját szigorúan lekövető, hangos és agyatlan, de kétségkívül látványos videoklip-maraton. Ettől persze még lehetne jó, vagy akár csak szórakoztató, ha lenne benne egy-két idézőjel, némi humor, esetleg irónia, vagy úgy egyáltalán bármi, ami a gépórában számlázó CGI-animátorokat leszámítva bárkinek is tíznél több önfeledt percet okozhat. (Klacsán Csaba)

AVATAR­ – amerikai, 2009. Rendezte és írta: James Cameron. Kép: Mauro Fiore. Zene: James Horner és Simon Franglen. Szereplők: Sam Worthington (Jake Sully), Sigourney Weaver (Dr. Grace Augustine), Zoe Saldana (Neytiri), Giovanni Ribisi (Selfridge), Michelle Rodriguez (Trudy Chacon). 166 perc.
Vetítik: HBO - 21:20

A négyszázmillió dolláros költségvetésből készült monumentális fantasy a filmtörténetet nem írja újra, viszont szemkápráztató utazásra invitál.

A körülötte kialakult hype ígéretével ellentétben James Cameron Avatarja korántsem paradigmaváltó mozi vagy a filmkészítés reformja: kétségkívül a 3D- és a CGI-technológia eddigi talán leghatásosabb alkalmazása, amely lehengerlő látványvilágával nem csupán a játékidő alatt képes transzban tartani nézőjét, hanem akár órákkal utána is, ám magas hatásfoka ellenére sem sokkal több már meglévő technikai eljárások csúcsrajáratásánál, rátapasztva egy szintén nem elsődleges frissességű történetvázra. Eközben a csaknem három órás Pocahontas-újraírás szinte minden percében saját megváltó-tudatának fényét küldi nézője felé: Cameron gerincsérült főhőse és az általa irányított háromméteres avatár híven tükrözi a „régi” és „újfajta” filmkészítés vélt viszonyát, miközben a Pandorának elkeresztelt keresztelt bolygó technokrata földi megszállói és a planéta egyetlen hatalmas hálózatként működő CGI-bioszférájának szerves részeként létező Na'vik szembenállásából sem nehéz kiolvasni a technikai paradigmaváltás metaforáját, ahol a transzcendencia, a színtiszta (mozi)mágia Cameron prófétatudatának megfelelően az utóbbiak oldalán áll.

The Stunt Man (1980). Rendezte: Richard Rush. Írta: Paul Brodeur regénye alapján Richard Rush (adaptáció) és Lawrence B. Marcus (forgatókönyv). Fényképezte: Mario Tosi. Zene: Dominic Frontiere. Szereplők: Peter O'Toole (Eli Cross), Steve Railsback (Cameron), Barbara Hershey (Nina Franklin), Allen Garfield (Sam), Alex Rocco (Jake rendőrfőnök). 131 perc.

Utazók, útra fel! – Mit kell tudni róla?

A kaszkadőr előbb az újhullámos rendezők álomprojektje volt, majd a kultfilmesek kultfilmje lett. A Zsarufrász apropóján már megénekelt Richard Rush egy szűk évtizedet töltött e mozi elkészítésével, amelynek alapanyaga, Paul Brodeur azonos című regénye, felkeltette többek között Francois Truffaut és Arthur Penn érdeklődését is. Truffaut az Amerikai éjszaka című Oscar-díjas remekműben dolgozott fel hasonló témát (utóbb, a A kaszkadőr megtekintése után a kedvenc amerikai rendezőjének nevezte Rush-t), Penn pedig az Éjszakai lépések / A döntés éjszakája című kiváló neo-noirba emelt át ötleteket Brodeur történetéből. A hetvenes évek közepére tehát két saját jogán is elsőosztályú mozi készült (részben) A kaszkadőr ihletésére, de maga a film különböző okok miatt csak 1978-ban került celluloidra, a bemutatóra pedig 1980-ig várni kellett -- a komoly szakmai elismeréseket (többek között 3 Oscar-jelölés fontos kategóriákban) nem kísérte jelentős közönségsiker. Rush főműve túl értelmes és érzékeny film volt ahhoz, hogy hidegen hagyja a cinefileket és igazán érdekelje a nagy tömegeket, hosszú távon azonban jelentős hatást fejtett ki, méghozzá elsősorban a moziért élő-haló filmesek körében.

HÉTFŐ

Csempészek
Máriássy Félix filmdrámája Bara Margit, Agárdy Gábor és Horváth Teri főszereplésével.
Vetítik: Duna - 21:00

A híd
Bernhard Wicki Oscar-jelölt háborús drámája. Már csak azt kéne megtudni, hogy a port.hu szerint miért mindig csak az "1. részét" vetíti a Filmmúzeum ennek az egyetlen 105 perces egységből álló filmnek.
Vetítik: Filmmúzeum - 22:35

Tegyük fel, hogy írok egy posztot a Filmvilág blogjára, amely arról szól, hogy írok egy posztot a Filmvilág blogjára. Már a bejegyzés második mondatában nyilvánvalóvá teszem, hogy ez a poszt, az a poszt. A harmadik mondatban, egy kettőspont után, felteszem a kérdést: mi ennek az értelme?

Új dokumentumfilmjében (The Greatest Movie Ever Sold) valami hasonló játékot játszik Morgan Spurlock, aki a Super Size Me és a Hol az ördögben van Oszama bin Laden? után ismét saját magát teszi meg főszereplőnek. Ezúttal annak jár utána, hogy miként működik a filmes termékelhelyezés (product placement), hogyan lehet eladni egy mozgóképes produkciót, és teszi mindezt úgy, hogy az egész folyamatot az éppen készülő filmen demonstrálja, azaz megpróbálja minél több reklámmal telezsúfolni, sőt a teljes büdzsét ebből a forrásból biztosítani. Hogy elég-e ez a kétségkívül ravasz ötlet 90 percre, és megtudunk-e bármi újat a product placementről, kiderül, ha eljut hozzánk is a film. Előzetes a tovább után.

Elkészült egy 12 perces pilot Bodzsár Márk tervezett nagyjátékfilmjéből. A megtörtént eseményeken alapuló Isteni műszak a kilencvenes években, a balkáni háború idején játszódik, Budapesten. Főszereplői mentősök, akik nem csak életeket mentenek, de illegális eutanáziát is végeznek. A Szarajevóból Budapestre menekülő Milánt Ötvös András alakítja, két kollégáját Rába Roland és Keresztes Tamás.
Bodzsár Márk időközben elnyerte a berlini Nipkow-ösztöndíjat, így három hónapon át különféle kurzusokon fejlesztheti tovább a film forgatókönyvét. (Korábban Mundruczó Kornél, Bogdán Árpád, Kenyeres Bálint és Fliegauf Benedek is megkapta ezt a lehetőséget.) A forgatásra ősszel kerülhet sor, a bemutató jövőre várható. A hangulatos pilot a tovább után tekinthető meg.  

2011. áprilisában a RAINDANCE BUDAPEST keretében indul újra a Fade In gyakorlati forgatókönyvíró kurzusa. A 6 hetes intenzív tanfolyam elvégzése nem csupán kezdő és gyakorló filmírók, de a filmkészítés bármely területén boldogulni kívánó szakemberek, kritikusok, vagy akár laikus mozibolondok számára is hasznos, hiszen a modern filmes és televíziós történetmesélés eszközrendszere kerül terítékre.