A Fox vs. Zukor - Egy hollywoodi történet című egész estés dokumentumfilm a két magyar származású filmmogul, a Paramount stúdiót alapító, ricsei születésű Zukor Adolf és a 20th Century Fox névadó stúdióalapítója, a tolcsvai születésű William Fox, vagyis Fried Vilmos életén, vetélkedéstörténetén keresztül meséli el Hollywood születésének egyedülálló történetét.

„Noha Hollywood megszületésében több kelet-közép-európai, az Egyesült Államokba kivándorolt feltörekvő producernek is nagy szerepe volt,  említhetnénk sok a mozivászonról ismert nevet: a Warner testvérek, Carl Laemmle, Samuel Goldwyn, Marcus Loew vagy Louis B. Mayer, de vitathatatlan, hogy a mai értelemben vett Hollywood nem létezhetne a két magyar származású alapító, Zukor Adolf és William Fox nélkül. Ők ugyanis az amerikai nagyjátékfilm, a sztárrendszer, és a stúdiórendszer megalapozói, valamint a két ikonikus filmstúdió, a Paramount Pictures és a 20th  Century Fox megalapítói. Filmünk bemutatja Zukor és Fox, a két magyar, zsidó és közép-európai gyökerű self-made man fantasztikus élettörténetét, miközben megelevenedik benne a történelem”  - összegezte Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, a film egyik ötletgazdája, kreatív producere és társrendezője.

ATOMBOMBA – RADIOAKTÍV TÖRTÉNELEM
„Kiválasztott tudósok csoportja egy mindentől elzárt, titkos városban egy apokaliptikus fegyver elkészítésén dolgozik, amely beindításakor akár az egész világot lángba boríthatja” – inkább paranoid Alkonyzóna-epizódba illő szituáció, ahogyan Sam Shaw, a Manhattan című sorozat kreátora megjegyezte.

Andorka György: Valami fontosabb (Christopher Nolan: Oppenheimer)
Csomán Sándor: Az elszántság magvai (Képregény-legendák: Keiji Nakazawa: Mezítlábas Gen)
Benke Attila: Az apokalipszis kapujában (Atomháború a 80-as évek filmjeiben)

TÁVOL-KELET MŰVÉSZEI
Hirokazu Kore-eda életművére erősen hatott a japán filmművészet két nagy klasszikusa, Ozu és Kurosawa. A Maborosi, az Anyátlanok, a Bolti tolvajok rendezője szabadon mozog a kifejezetten modernista, művészfilmes és a midcult műfaji jegyeket mutató alkotások között.

Keller Mirella: Kína legszélén (Új raj: Li Ruijun)
Huber Zoltán: Búcsú a fegyverektől (Septet: Hongkong története)
Gyenge Zsolt: Kilátástalanok kóborlása (Hu Bo: An Elephant Sitting Still)
Varró Attila: Tükrök a rácsokon túlra (Kinuyo Tanaka 1909-1977)
Vincze Teréz: Az igazság ezer arca (Hirokazu Kore-eda: Szörnyeteg)

Latabár Kálmán klasszikusai restaurált képpel és hanggal, a hollywoodi western és noir rendező, az első amerikai 3D film rendezője, Tóth Endre magyar és amerikai remekművei, a TRAINSPOTTING magyar felmenőkkel rendelkező producere, a BAFTA-díjas Andrew Macdonald és öccse, az Oscar-díjas Kevin Macdonald a Budapesti Klasszikus Film Maratonon.

Magyarországon a Maratonon láthatók először nagyvásznon, restaurálva azok a rendszerváltásig feledésbe merült filmek, amelyeket a ’30-as évek ifjú rendezőtehetsége, Tóth Endre rendezett. Ezek a filmek már olyan izgalmas témákat boncolgattak, mint az abortusz, a nők hátrányos megkülönböztetése vagy a munkahelyi abúzus (Két lány az uccán), de vannak köztük fordulatos krimik és vígjátékok (5 óra 40, Hat hét boldogság, Toprini nász) és egy remek életrajzi film (Semmelweis). A Két lány az uccán restaurálása Martin Scorsese alapítványával együttműködésben készült.

A 110 éve született Tóth Endre 1939-ben elhagyta Magyarországot és előbb Korda Sándornál dolgozott, majd Hollywoodba ment, ahol André de Toth néven remek történelmi és westernfilmeket, valamint film noirokat készített. A legenda szerint ő adta a fiatal Charles Buchinskinek a Bronson nevet egy forgatáson. Martin Scorsese a rendezők rendezőjének nevezte. A Maraton közönsége idén átfogó filmválogatást tekinthet meg Tóth hollywoodi karrierjéből is.

 
Új adásunkban folytatunk egy sorozatot, befejezünk egy másikat, és elindítunk egy harmadikat. A Scorsese-életműben elértünk a Lidérces órákig (1985), a 90 éves Michael Caine pályájának ünneplését az 1972-es A mesterdetektívvel és 2007-es remake-jével zárjuk le, az augusztusban elhunyt William Friedkin tiszteletére pedig a Francia kapcsolatot elemezzük ki.

Az adásból kiderül többek közt, hogy

• miért döntött úgy Scorsese, hogy „hozott anyagból” dolgozik,
• mit szimbolizálhat a Lidérces órák főszereplőjének kálváriája,
• az eredeti Mesterdetektívben vagy az újrában alakít-e nagyobbat Michael Caine,
• hol volt a helye Friedkinnek Új-Hollywoodban,
• kik bújtak elő a köpönyegéből,
• és miért (nem?) a Francia kapcsolat a fő műve?

Menetrend:

John Travoltát, Garas Dezsőt, Johnny Deppet és a leghíresebb magyar vámpírt, Lugosi Bélát is láthatjuk a Bazilikánál. A Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében öt napra újra szabadtéri mozivá alakul a Szent István tér, ahol kiváló minőségben, felújítva, ingyenesen nézhető lesz a JÉZUS KRISZTUS SZUPERSZTÁR, az ED WOOD, a RÉGI IDŐK FOCIJA és a nagy sikerű GREASE. Budapest legnagyobb nemzetközi filmfesztiválját szeptember 12-17. között hatodik alkalommal rendezi meg a Filmintézet.

A felújított klasszikus filmek ünnepe a Maléna című, 2000-ben készült alkotás vetítésével veszi kezdetét, amelyet követően öt nap alatt több, mint 100 film lesz műsoron Budapesten a Toldi moziban, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Francia Intézetben, a Szent István téren és a Budapest Music Centerben, ahol a némafilmeket élőzene kísérettel lehet megtekinteni. Ismét ingyenes szabadtéri vetítések várják a filmrajongókat a Bazilika előtt: egyedülálló, 130 négyzetméteres óriásvásznon vetítik a Jézus Krisztus szupersztár, a Grease, az Ed Wood és a Régi idők focija című alkotásokat. Utóbbi két alkalmon ráadásul két filmtörténeti csemege, a Küzdelem a létért című 1918-as némafilm, valamint a Szabó István rendezésében készült Várostérkép – Budapest című 1977-es rövidfilm is látható.

Nyolcrészes történelmi-politikai thriller sorozat készült Móricz Zsigmond regénye nyomán Bethlen Gábor és Báthory Gábor szembenállásáról. A két ellentétes személyiség a 17. századi Erdély vezetéséért, egy nő szerelméért és a magyarság megmaradásáért küzd.

Részlet a szinopszisból:

November 16-án kerül a magyar mozikba az Éger című, új magyar bűnügyi film Kálid Artúr, Kovács Tamás, Nagy Zsolt, Péterfy Bori, Schmied Zoltán, Szilágyi Csenge és Zsótér Sándor főszereplésével. Nagy Borús Levente játékfilmes bemutatkozása közvetlen állami támogatás nélkül valósult meg.

Az adósságot végül mindig meg kell fizetni … Károly és Zsolt egyszerre legjobb barátok, vetélytársak és esküdt ellenségek – tehát egymás életének szerves részei mióta az eszüket tudják. Az egyetem végeztével azonban elszakadnak egymástól. Hosszú évtizedek után útjaik akkor keresztezik ismét egymást, mikor a munkanélküli, reményvesztett Zsolt megjelenik az éppen életközépi válságon keresztülmenő Károly ajtajában. A két férfi találkozása olyan eseményláncolatot indít el, amely nem csak kettejük, hanem minden szerettük életét végérvényesen tönkreteheti. A féltékenység, irigység és bosszú elkerülhetetlenné teszi a vérontást, az eseményekben pedig egyaránt központi szerepet játszik egy titokzatos felvétel, a véletlenek összjátéka és a sors keze.