Szeptember 1. és 9. között a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál Kitekintő szekciójában két új magyar film mellett Cannes nyitófilmje és Arany Pálma-díjasa is látható lesz. A Hongkongi Nemzetközi Filmfesztivál jóvoltából ugyancsak ebben a szekcióban hat kiemelkedő hongkongi alkotás látható, továbbá három dél-koreai mozi segít elmerülni a kortárs ázsiai mozi legkiválóbb darabjaiban. A CineFest versenyprogramjáról itt írtunk.

A CineFest nyitófilmje egyenesen a 2023-as Cannes-i Filmfesztiválról érkezik Miskolcra: Jeanne Du Barry – A szerető egyben Johnny Depp nagy visszatérése, és hosszú ideje első európai filmje. Jeanne Vaubernier, a munkásosztálybeli nő (Maïwenn, a film rendezőjének alakításában), elszántan igyekszik feljebb emelkedni a társadalmi ranglétrán, és bájait felhasználva próbál kitörni nyomorúságos helyzetéből. Szeretője, du Barry gróf, aki Jeanne szerelmi intrikáinak köszönhetően gazdagodott meg, szeretné bemutatni őt a királynak, és a befolyásos Richelieu hercegen keresztül szervezi meg a találkozót. A találkozás messze felülmúlja a várakozásait: XV. Lajos (Depp) és Jeanne között első látásra botrányos szerelem szövődik.

A megszokottnál kicsit később, de most is elmondjuk, hogy melyek voltak számunkra az év első felének legjobb filmjei 3 db. 10-es lista formájában. Ajánlható annak is az adás, aki a jövőbe szeretne látni, a listákra felkerült filmek egy része ugyanis majd csak ezután fog megérkezni a magyar mozikba vagy a streamingre.

Menetrend:

William Friedkin, Új-Hollywood leginkább elfeledett úttörője. Munkái elsőrangú mainstream zsánerdarabok és grindhouse rommoziba illő exploitation-filmek egyszerre.

Új-Hollywood alapítóiként, legfontosabb rendezőiként legtöbbször Coppolát, Scorsesét, Spielberget és Lucast említik, miközben A francia kapcsolat és Az ördögűző a hetvenes évek Amerikájának legsikeresebb filmjei közé tartoznak, Friedkin pedig sokban hasonlít fenti kollégáihoz. Gyermekkorától megszállottja a mozinak, kedvencei közt jobbára európai művészfilmeket, ritkábban külhoni (például japán) zsánerfilmeket jegyez. Nem csak filmes, filmrajongó is, betéve tudja a filmtörténetet. Ahogy a hollywoodi reneszánsz képviselői, ő is televíziónál tanulta ki a szakmát (egy ízben Hitchcocknak is dolgozott), sikeres dokumentumfilmekkel hívta fel magára a figyelmet. A francia kapcsolat (1971) Oscar-díjai teljes alkotói szabadságot hoztak neki, kvintesszenciális közönségfilmekkel folytatta, bizonyítva, hogy az is lehet szerző, aki nem művészfilmeket rendez, ritkán írja maga a filmjeit, viszont iparosi szerepben is profiljába illő projekteket vállal.

Ma bejelentették a világ egyik legrangosabb seregszemléje, a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál programját. A válogatás Discovery szekciójában – egyedüli magyar alkotásként – helyet kapott Moldovai Katalin első nagyjátékfilmje, az Elfogy a levegő.

„Nagyon meglepett és nagyon örvendtem, hogy a filmünket beválogatták a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál Discovery szekciójába. Nagyon hálás vagyok a stábnak és mindenkinek, aki segítette az Elfogy a levegő létrejöttét” – nyilatkozta Moldovai Katalin erdélyi rendezőnő. Ahogy korábban fogalmazott, az Elfogy a levegő drámai történetével „a generációkon keresztül átívelő örökségünk mélyére kívánt hatolni, és felfedni azokat a mechanizmusokat, amelyek meghatározzák a jelenünket.”

Szeptember 1. és 9. között a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon az év legnagyobb filmjeivel találkozhat a közönség. A tizenhét nemzetközi versenyfilm között megtaláljuk többek között Cannes, Velence, Sundance, Berlin és Karlovy Vary legnagyobb dobásait, valamint egy magyar alkotás világpremierjét.

Yorgos Lanthimos sztárokkal teli legújabb filmjét Magyarországon forgatták, és egyenesen a CineFesttel párhuzamosan zajló 2023-as velencei versenyprogramból érkezik Miskolcra. Az amerikai Szegény párák Bella Baxter (Emma Stone) hihetetlen történetét mutatja be, akit a zseniális dr. Godwin Baxter (Willem Dafoe) hozott vissza az életbe. Bella egy dörzsölt és kicsapongó életet élő ügyvéd (Mark Ruffalo) segítségével megszökik az öntörvényű tudóstól, hogy kontinenseken átívelő varázslatos utazás részese legyen.

Tóth Barnabás az Oscar-nevezett Akik maradtak után visszatér a CineFestre. A rendező legújabb, Mesterjátszma című filmjét Stefan Zweig Sakknovellája ihlette, de a cselekményt 1956-ra, az utolsó menekültvonatra helyezte át, hitchcocki feszültséget teremtve. A film főszereplői többek között Váradi Gergely, Varga-Járó Sára, Hajduk Károly, Mácsai Pál és Péterfy Bori.

A Hulló levelek című finn mélabús romantikus vígjátékban egy építőipari munkás és egy szupermarket dolgozójának élete lepukkant karaokebárban keresztezi egymást. Aki Kaurismäki, a jellegzetes rendezői stílusáról és szélsőségesen száraz humoráról ismert élő legenda 12 év után a legjobb formájában tért vissza Cannes-ba, ahol a zsűri díját nyerte.

MAGYAR MŰHELY
Gelencsér Gábor: Keleti övezet (A rendszerváltás műfaji reflexiója a magyar filmben – 3. rész)
Gyürke Kata: Elfogy a levegő (Beszélgetés Muhi Andrással)
Erdélyi Z. Ágnes: „Csak játszani van időnk” (Beszélgetés Molnár Piroskával)
Varga Zoltán: Nézni is tereh (Kecskeméti Animációs Filmfesztivál)

KINCSEK ÉS KALANDOROK
Indiana Jones mai napig kivételes példánya műfajának: értelmiségi akcióhős, mind tevékenységét, mind célközönségét tekintve, aki a Spielberg-Lucas duónak hála mégis meg tudta hódítani a széles tömegeket – és ugyan ki más lehetne ideálisabb kalandhős-példa a mérhetetlen fogyasztói társadalomba és rohamosan eltorzuló demokráciába belecseperedő X-generációnak?

Orosdy Dániel: A Fosztogatók fosztogatói (Indiana Jones öröksége)
Varró Attila: Nem az évek, a kilométerek (Indiana Jones-filmek)
Bayer Antal: Párizs démona (Képregény-legendák: Adèle Blanc-Sec kalandjai)
Greff András: Pásztorok fegyverrel vagy anélkül (Jacques Tourneur westernjei)

 
Új adásunkban a nyár három legfontosabb bemutatóját elemezzük ki SPOILERESEN, Christopher Nolan életrajzi IMAX-filmjét (Oppenheimer), Greta Gerwig játékbaba-szatíráját (Barbie), és Tom Cruise legújabb akciómoziját (Misson Impossible 7.), illetve magát a „Barbenheimer” jelenséget is. A podcastből többek közt kiderül, hogy szerintünk

• mekkora a marketing szerepe abban, hogy megteltek a mozik,
• miért nem lett nagyobb durranás az új Mission Impossible,
• hol a helye a filmnek a franchise toplistáján,
• több-e egy mémnél a Barbenheimer jelenség,
• behódolt-e a kapitalizmusnak a Greta Gerwig, vagy a saját képére formálta a Barbie-t,
• van-e 180 perc az Oppenheimerben,
• kit hagyott ki sajnálatos módon a filmből Nolan?