Még tavaly augusztusban derült ki, hogy Sopsits Árpád 42 karcsapás című filmterve hiába kapott 2019 decemberében közel 20 millió forint gyártás-előkészítési támogatást, a Filmszakmai Döntőbizottság végül úgy határozott, hogy nem támogatják a filmet. A martfűi rém rendezője tegnap online sajtótájékoztatón számolt be a részletekről.

Elsőként arról beszélt, miért tartja fontosnak a projektet. A film főhőse, Halassy Olivér (1909-1946) kivételes személyisége volt a 20. század magyar (sport)történelmének. Nyolcéves korában egy baleset miatt amputálni kellett a bal lábfejét, mégis fantasztikus sportkarriert futott be. Vízilabdázóként olimpiai- és Európa-bajnok lett, úszóként pedig megnyerte az Európa-bajnokságot 1500 méter gyorson. Összesen 36 bajnoki címet nyert, és 12-szer javított országos csúcsot. A német megszállás idején, 1944-ben saját háza pincéjében bújtatott több zsidó származású sportolót, és sokaknak segített a külföldre menekülésben. Mindössze 37 éves volt, amikor agyonlőtték – vélhetően szovjet katonai járőrök.

Sopsits elmondta, hogy a 42 karcsapás egyszerre lett volna sport- és sorsfilm, egy különleges ember története különleges szemszögből. A rendező a szokványos sport- és életrajzi filmeknél mélyebbre szeretett volna ásni a főhős személyiségének megrajzolásában, újszerű vizuális és akusztikus eszközök kialakításával. A tervek szerint az edzések és a versenyek nagy részét „szubjektívben”, belülről próbálta volna meg láttatni és elmesélni, hogy még átélhetőbb legyen Halassy szinte emberfeletti küzdelme és az érzelmi állapota. Sopsits célja az volt, hogy

„a nézők valódi katarzist éljenek át a moziban, és egy követendő magatartás példája plasztikusan rajzolódjon ki előttük, mert egy kivételes, küzdeni tudó és akaró, néha önző, néha ellentmondásos, de alapvetően szerethető emberről kaptak volna igazi portrét.”

A forgatókönyv hét éven át készült, a rendező mellett Vészits Andrea és Tasnádi István is dolgozott rajta, a dramaturgja pedig Divinyi Réka volt. Felállt szinte a teljes stáb is, Szabó Gábor operatőrtől Boros László látványtervezőn át a Kincsem jelmeztervezőjéig, Bárdosi Ibolyáig. A film előkészítésén több mint 20 ember dolgozott közel 4 hónapig. Ha megvalósul a projekt, akkor legalább 120 filmes szakembernek, közel 40 színésznek és 8000 statisztának biztosított volna munkát. A főbb szerepeket Vecsei Miklós, Kovács Tamás, Gömöri András Máté és Ódor Kristóf alakították volna, akik saját költségen hónapokig jártak úszó- és vízilabdaedzésre Kiss Gergő olimpikon vezetésével.

Czencz József és Czinke Gyula 2018-as dokumentumfilmje Halassy Olivér életéről

A történet három történelmi korszakban játszódik, 1918-19, 1924-31 és 1944-46 között, de a fő idősáv a párizsi olimpia és az amszterdami Európa-bajnokság időszaka, vagyis a jelmezek, a díszletek és a berendezések megalkotása komoly szakmai és művészi kihívás lett volna.   Többek közt ez indokolta a 2,8 milliárd forintos tervezett költségvetést, amellyel a 42 karcsapás a második legdrágább film lett volna a Kincsem (2,9 milliárd) után. A rendező ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a producerek előzetesen már 340 millió forintnyi támogatást összegyűjtöttek (a támogatók közt ott van például a Tungsram, a Hungest Hotels vagy az ORFK), ami jelzi, hogy komoly társadalmi összefogás állt a projekt mögött, amit a Nemzeti Filmintézet döntéshozói „egy tollvonással lesöpörtek.”

Sopsits úgy látja, hogy

„hazafiatlan, a valódi és összetett szakmai kihívásoktól félő és megalapozatlan döntés volt a film elkaszálása”, ami szerinte azért is érthetetlen, mert Halassy NER-kompatibilis figura: igazi magyar hős, hívő keresztény, aki egy egyetemes katasztrófa idején segített zsidó honfitársain. Kemény, kitartó, munkát becsülő ember volt, aki sikert és dicsőséget hozott a hazájának.

„Milyen értékeket képviselnek a döntnökök, akik közt egyetlenegy valódi mozgókép-, vagy azzal rokonítható művész sincs, csak gazdasági szakemberek és managerek?” – tette fel a kérdést végül a rendező, hozzátéve, hogy a folyosói pletykák szerint vannak listák, rajta olyan nevekkel, akik nem kaphatnak támogatást. Sopsitsnak öt rendező is jelezte, hogy ha kiszáll, szívesen átveszik tőle filmet.

A rendező végül elmondta azt is, hogy jelenleg három terve fut még. Fejleszt egy alacsony költségvetésű tévéfilmet, egy tévésorozatot Andrássy Gyuláról és Ferenc Józsefről, illetve egy Robert Capa-filmet. Utóbbinak a fejlesztésére első körben kapott támogatást, de kíváncsian várja, hogy a sajtótájékoztató tükrében folytathatja-e majd.