Október 19-én, szombaton adták át az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál díjait a Szolnoki Galériában az alkotók jelenlétében. Az egyedi módon látványtervezőket és látványos tudományos filmeket megmérettető fesztivál fődíját, a legjobb látványtervezésért járó díjat a Cannes-i Filmfesztiválon debütáló Lány a tűvel (The Girl With the Needle) című film és a film látványtervezője, Jagna Dobesz nyerte el. Második helyezett lett az ukrán Diagnózis: Másképp gondolkodó (Diagnosis: Dissent), a díjat a Ivan Tyshchenko látványtervező kapta. Harmadik helyezést az osztrák Alma és Oscar (Alma&Oscar) című film kapta, látványtervező Su Erdt. Életműdíjat kapott Henrik Irén, magyar animációs operatőr. A fesztiválon további díjakat osztottak ki Képzőművészeti és animációs film, Látványos tudomány és Rövidfilmes kategóriákban.
Az Európai nagyjátékfilmes versenyprogram zsűri tagjai Jette Lehmann, dán látványtervező, Portik Adorján, supervising art director és Pater Sparrow látványtervező voltak. A Nemzeti Filmintézet összesen 5 millió forint értékben ajánlott fel díjakat a nyerteseknek.
Az Európai nagyjátékfilmes versenyprogram nyertese a Lány a tűvel (The Girl With the Needle) lett, a fekete-fehéren forgatott sötét hangulatú dán dráma látványtervezője a lengyel-svéd Jagna Dobesz videóüzenetben köszönte meg a díjat. A cannes-i filmfesztivál egyik legmegosztóbb alkotását itthon a szolnoki fesztiválon láthatta először a közönség. A zsűri indoklása szerint a díj a látványelemek tökéletes harmóniájáért illeti meg, ami érzékeny ízléssel és precíz arányérzékkel lett kivitelezve, mégis markánsan és megjegyezhetően operált a fekete-fehér film nehéz terepén.
Második helyezett lett az ukrán Diagnózis: Másképp gondolkodó (Diagnosis: Dissent). A díjat a Ivan Tyshchenko látványtervező kapta és Denis Tarasov rendező vette át, aki Kijevből érkezett a fesztiválra. A zsűri indoklása szerint pszichológiai kórház revitalizálása hitelességet ad a díszleteknek, melyek a karakterek fejlődését tükrözik, egyre személytelenebbé válva. A díszletek támogatják a színészi játékot és a kamerahasználatot túlzások nélkül. A visszafogott látványtervezés, amely következetes a részletekben, egy egyszerű, költői szimbólum, a kis gitár segítségével generációkon átívelő hidat teremt. Az alkotók sikeresen mutatták be a rehabilitációs terápia visszaéléseit egy koherens és visszafogott nagyjátékfilm formájában.
Harmadik helyezést az osztrák Alma és Oscar (Alma&Oscar) kapta. A látványtervező Su Erdt, aki a Tetovált lányban is közreműködött és korábban már díjazták az ATAFF-on. A háromtagú zsűri indoklása szerint az elismerést a kiváló és gondosan kivitelezett dizájnal érdemelte ki, amely vizuálisan támogatja a történelmi szereplők történetét. Lehetőséget kapunk az építészet, a művészet, a zene, a női jogok megtapasztalására egy nehéz és bonyolult politikai világhelyzet kontextusában.
A Képzőművészeti versenyprogram első helyezettje Diogo Varela Silva dokumentumfilmje João Ayres festő életét és munkásságát mutatja be, fókuszálva alkotásaira, családjára és környezetére. A zsűri értékelése szerint a rendező lenyűgöző módon jelenítette meg a festőművész személyiségének hatását a jelenre, tudatos és érzékeny képi világgal ragadva meg a közönséget.
Második helyezett ebben a kategóriában Vladimir Sumashedov: Az utolsó posztmodernista - Andrey Chezhin című filmje. Az orosz fotóművész, akinek egyszerre ismerős és mégis távoli művészeti útja figyelemre méltó. Andrey Chezhin munkásságát a holland művész, Scher paradox képi világából építkező univerzuma ihlette, az alkotó munkásságából épített fel egy szuverén életművet, amely karrierje során tovább fejlődött. A filmben fotókat és helyzeteket látunk, amelyek jó ritmusban, szinte zenés videók tempójában bontakoznak ki egymás után. A művész környezete több interjú és saját narratívái révén válik érzékelhetővé, a film pedig érdekes megoldásokkal gazdagítja mindezt.
Harmadik díjban részesült Balogh Ernő Zoltán: Az alkotás öröme című dokumentumfilmje Buhály József festőről. Egy odaadó, gyengéd és szerény alkotás, amely igazságot szolgáltat alanyának személyiségéhez. A rendező képes felfedni a művészekben lévő szenvedélyt, amely alkotásra sarkallja őket. Nem csupán egy életrajzi filmről van szó, hanem egy valódi személyiség megismeréséről - írja a zsűri az indoklásban.
A Magyar Művészeti Akadémia különdíját Balázs Ágnes és Nagy István: A pillangó szárnyán – Keleti Éva fotográfus portréja című film kapta. A neves fotográfusról szóló portréfilm mély emberséget és együttérzést sugároz. Jól felépített, összefonódó gondolatmeneteket látunk és hallunk. A művész pályafutásának fejlődése történelmi eseményeken keresztül, valamint a képi világ és stílus révén követhető. Klasszikus fotók, köztük Éva Keleti alkotásai, idéződnek meg a visszaemlékező művészt bemutató filmklipekben.
Az animációs filmek között első helyezést ért el Joseph Pierce. Filmjében - Arány (Scale) - víziók és a legbanálisabb hétköznapok elevenednek meg gyönyörűen és gazdagon rajzolt animáció formájában. A tragikus sors - melyben egy kábítószerfüggő küzd, hogy feloldja az események sorozatát, amelyek szorult helyzetéhez vezettek -egy nagyszabású, összetett animációs szövetben bontakozik ki, amelyben az absztrakt és tárgyias vizuális jelek új és új jelentést nyernek.
A Budapesti Metropolitan Egyetem hallgatója, Tóth Lili filmje nyerte el az animációs szekció második díját. A Pipás című rövid animáció tudatos műfaji választással dolgozza fel az Alföld jól ismert történetét. A ballada a magyar szellemi hagyomány ékköve, és a "Pipás" a vidéki világ szinte mitikus alakját annak stilisztikai elemein keresztül közelíti meg. Az alkotó ügyesen használja ki az animációban rejlő lehetőségeket, ezáltal egy kortárs balladát hozva létre.
Apáthy Szilvia - szintén METU hallgatója - sikeresen adaptálta Abodi Béla csodálatos novelláját. Az 1001 zsömle története című filmje abszurd és szórakoztató, játékos grafikákkal és kulturális történelemmel gazdagítva járul hozzá a történet gazdagabb értelmezéséhez, amelyet az animáció szabad nyelvén mesél el.
Ulrich Gábor animációs rendező Különdíjat kapott, Rekonstrukt című alkotása Andor Weininger, a Bauhaus magyar származású alapítójának sajátos művészetét vizsgálja az animáció eszközével. A film Weininger eredeti képes forgatókönyvének rekonstrukcióját eleveníti meg. Ulrich a száz évvel ezelőtt készült filmterv kivitelezésével, annak pompás hangi és képi összjátékával a mai néző számára okoz vizuális gyönyörűséget.
A képzőművészeti és animációs filmeket értékelő zsűri tagjai Glaser Kati animációs rendező, Barabás Márton festőművész és Lukácsy György filmrendező-filmesztéta voltak.
A rövidfilmes versenyben négy díjat osztottak ki. Az első helyezett Chilton Flóra lett, aki érzékenyen és elkötelezetten közelíti meg filmje, a Ne felejts el! témáját, amely az Alzheimer-kórra fókuszál. A legfrissebb felmérések szerint világszerte több mint 50 millió ember szenved Alzheimer-kórban. A rendező egyetlen nap eseményeire sűríti a demencia tapasztalatát, bemutatva annak hatásait az egyénekre és társadalmi környezetükre. Külön említést érdemel a főszereplő, Bessenyei Emma kiemelkedő alakítása.
Második helyezett lett Parker Croft: Olyan egyszerű, mint lehunyni a szemed című filmje, amely a sci-fi és a traumafeldolgozás különös párosítása. A gyönyörűen rendezett rövidfilmben a megfelelő fordulat lenyűgöző módon egyesíti ezeket. A film finom egyensúlyt tart a veszteség és a gyász kezelésében, új szintre emelve a gyakran reménytelennek tűnő feldolgozási folyamatot.
Harmadik ért el Peter Vulchev: Ez pedig karácsonyra lesz. A Ljubomir Bachvarov remek színészi alakításával, nagyszerűen fényképezett kisfilm egy, az elmúlásra készülődő idős férfi utolsó karácsony estéjének érzelmileg felkavaró története. A karácsonyt családi körben készül megünnepelni, ám lánya Szentestén váratlanul lemondja a látogatást. Az így álmatlanná vált éjszakán a küzdelmes életbe, az öregedésbe és a magányba belefáradt férfi előkészíti saját temetését, majd az éjszakát elhunyt felesége sírjánál virrasztja át.
Különdíjat kapott Dér Zsolt: DUB HARD vagy a szomorú és igaz története. A zsűri indoklása szerint Tökéletes őrület, avagy “A Baki Dániel menet”. Dér Zsolt filmje rendkívül bátran ugrándozik dramaturgiai és vizuális szinteken önreflexív gesztusok tömkelegének segítségével az intertextuális analógiák és az ironikusan megidézett hollywoodi előd, valamint a jól ismert műfaji jellegzetességek aknamezőjén. A nyilvánvaló filmipari, néhol a groteszkbe hajló hollywoodi áthallások mellett is nagyon magyar trip.
A Látványos tudomány versenyszekcióban 3 díjat osztottak ki. Első helyezett lett Alexandros Merkouris – A tökéletes étel című filmje. Szinte már evidenciaként tekintünk a „mediterrán étkezés” előnyös hatásaira, mert annyit olvashatunk erről az írott és online médiában. Azt viszont csak ebből a nagyszerű görög dokumentumfilmből tudjuk meg hogy mely gyümölcsök, zöldségek, magok, húsok, milyen szerveinkre hatnak, és mely ételek működnek a szó szoros értelmében orvosságként is. Egy remekül kivitelezett és fontos témát feldolgozó film, ami méltó a kategória első díjára.
Második helyezést ért el Füredi Zoltán: A legbelsőbb Ázsia - Magyarok nyomában Mongolországban című filmje. A rendező őszinte vizuális antropológiai missziója a konkrét, személyes történetet transznacionális mítosszá alakítja, aminek során a tudós, a kutató, és a magánember szubjektív nézőpontjából alakítja ki az objektív, dokumentarista igényű, nagy ívű tanulmányt, amiben Ázsia belseje immáron a néző számára is kalanddal és végül feloldozással vegyes utazássá válik legbelül.
Harmadik helyezett lett Daniela Pulverer Hans Hass portréja. A 2013-ban, 94 éves korában elhunyt világhírű osztrák tengerkutató biológusról, a víz alatti fényképezés úttörőjéről, Hans Hassról készült portréfilm átfogó képet nyújt a 20. századi tengerkutatás történetéről és az óceánok élővilágát veszélyeztető problémákról. Hass eredeti, kordokumentum értékű filmfelvételei, valamint korszerű technikával készült látványos képsorok és a filmben megszólaló interjúalanyok, kortársak döbbentik rá a nézőt arra, hogy a Hass által megfogalmazott problémák napjainkban, a 21. század első negyedében talán még aktuálisabbak, mint valaha.
Különdíjas lett ebben a kategóriában Kocsis Tibor Sissi zsiráfjától a biodomig – A Fővárosi Növény- és Állatkert első 100 éve című filmje lett.
A rövidfilmes és a látványos tudományos filmek és a rövidfilmek versenyének zsűrijében Varsányi Ferenc, Balázs Béla és Emmy díjas rendező, Lerner János természetfilmes, Dragon Zoltán fotográfus, a Szegedi Tudományegyetem Amerikanisztika tanszékének tanszékvezető docense foglaltak helyet.
Henrik Irén magyar animációs operatőr kapta idén az ATAFF-életműdíját. A legendás Pannónia Filmstúdióban kezdte a munkáját, volt kifestő, gyártásvezető, segédoperatőr, majd végül operatőr lett. A legnagyobbakkal dolgozott együtt Ternovszky Bélától, Reisenbüchler Sándoron át Nepp Józsefig. Férjével, a legendás Dargay Attilával közösen készítette el a Lúdas Matyit, a Szaffit, Az erdő kapitányát vagy akár a Vizípók sorozatot.
A Diákzsűri díját Horváth Kolos Xavér: Harmatos barackfavirággal szeretnélek ébreszteni című filmje kapta.
A fesztivál partnereként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Hazai és határon túli magyar filmek versenyében immár második alkalommal várta olyan magyar alkotók pályaműveit, amelyek a hírközlés, a média és a digitális kultúra, illetve a mozgóképszakma területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztését mutatják be, illetve ennek fontosságára hívják fel a figyelmet. Az NMHH összesen 1,5 millió forint értékben osztott ki díjakat. A fenti kategóriában 750.000 Ft értékben, továbbá a Látványos tudomány, Rövidfilm és Animáció versenyszekciókban 750.000 Ft értékben.
A médiatudatos filmek versenyének első helyezettje Sipos Samu Árpád Szirén című filmje lett. A határon túli és hazai filmek versenyének második díját Viplak Vince: Algoritmus című filmje kapta, harmadik díját Barát Adél: Néma nemtom című filmjének ítélték oda.
Az idei fesztiválon öt nap alatt közel 150 filmes képzésben résztvevő egyetemista hallgató fordult meg, filmes alkotók érkeztek Szerbiából, Dániából, Ukrajnából, Spanyolországból, az Egyesült Királyságból többek között. A díjak odaítélése mellett a fesztivál több filmszakmai programmal, könyvbemutatóval és kiállításokkal is készült idén, ahol a látványtervezők munkássága, a képzőművészeti témájú filmek, a látványos tudományos filmek, médiatudatosság témájú alkotások és a rövidfilmek voltak a fókuszban október 15-20. között.
A fesztivál főtámogatója a Nemzeti Filmintézet. Támogató a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Magyar Művészeti Akadémia.
