Ma dél körül dönt az Európai Parlament: kiderül, melyik film nyeri a LUX-díjat, vagyis az Európai Parlament filmművészeti díját. A Strasbourgban jelenleg zajló sajtószemináriumon képviselők, újságírók és a három döntős film (Ida, Csajok, Osztályellenesség) rendezője találkozik két napra, hogy megvitassa a LUX-díj eddigi fejleményeit, az esemény zárultával pedig megtudja, melyik film nyeri a fődíjat.
A LUX-díj egyre nagyobb presztízsre tesz szert, melyet jól példáz, hogy az európai nemzeteket nemcsak politikai intézkedésekkel és közös piaccal lehet közelebb hozni, hanem filmekkel is. A LUX-díj komolyságát az is bizonyítja, hogy a díjat a Parlament kommunikációs büdzséjéből finanszírozzák. Az intézmény ugyanis fontosnak tartja, hogy minél több ország megismerje a három döntős filmet, melyhez szükség van megfelelő finanszírozásra és marketingre. Problémát jelent ugyanis, hogy az európai filmek nem jutnak el minden moziba, azaz nem „utaznak” eleget.
Persze, vannak kivételek, mint az Ida (kritikánk: itt), melynek producere a szemináriumon elmondta, hogy a lengyel film már ötvenhat országban szerepelt, köztük az Egyesült Államokban is. Az Ida sikeréhez azonban nemcsak a forgalmazás, de az is hozzájárult, hogy számos díjat nyert, például a tavalyi Londoni Filmfesztiválon vagy az idei Lengyel Filmdíjon. A forgalmazók tehát hiába végeznek jó munkát, a filmnek hatnia is kell a közönségre.
A beszélgetésen többször is szó esett a filmek feliratozásáról is, mely igencsak nehéz feladat, tekintve, hogy az Európai Unióban hivatalosan huszonhárom nyelven beszélnek. A filmszövegek lefordítása elengedhetetlen ahhoz, hogy egy alkotás átlépje az országhatárokat, és Európa-szerte ismert legyen. Megoldást jelenthet a Video on Demand (VoD) szolgáltatás, melynek segítségével a néző szabadon válogathat a különböző filmek közül, amikor csak a kedve tartja. A szabad filmnézéssel így virtuálisan nemcsak az országhatárok szűnnének meg, de a feliratozással már a nyelvi korlátok se jelentenének akadályt.
Piotr Dzieciol, Roc Biček, Céline Sciamma (a szerző felvétele)
A sajtószemináriumon a Csajok és az Osztályellenesség rendezői, a francia Céline Sciamma és a szlovén Roc Biček is részt vett. Az Ida direktora, Paweł Pawlikowski elvileg csak a mai nap, a díjátadón jelenik meg, őt ezért az egyik producere helyettesítette. Utóbbi elmondta, hogy őket is meglepte az Ida eddigi sikere, korábban azt hitték, hogy csak művészmozikban fogják majd vetíteni a filmet. A producer kiemelte, hogy az Ida sikere azért is fontos, mivel ez a holokausztról szóló különleges történet mindenkit megszólít, univerzális. Céline Sciamma, a Csajok rendezője is egyetértett azzal, hogy egy jó film más-más földrajzi területeken ugyanúgy képes hatni az emberekre – ahogy az ő filmje is népszerű lett Franciaországon kívül más országokban is. – Ebben áll a mozi ereje – mondta Sciamma. Az Osztályellenség rendezője, Rok Biček is hasonlót tapasztalt. Nem gondolta, hogy a filmjében szereplő osztály tanulói a társadalom egyes rétegeit, vagy az Európai Unió egyes országait is szimbolizálhatják, a nézők és a kritikusok azonban ezt is belelátták a filmbe.
Strasbourg, 2014. december 17.
