MAGYAR MOZIK
Mesél a film – nem az első, s főképpen nem az utolsó példája ez a vállalkozás a mozi, a mozizás, a forgatás megidézésének egy film keretében, amely közvetve vagy közvetlenül a rendezésre, az alkotómunkára, avagy a médiumra, magára a filmművészetre reflektál. Miként jelenik meg a mozi szelleme és/vagy a filmkészítés masinériája a magyar filmben?

Gelencsér Gábor: Mesél a mozi (Mozi a (magyar) filmben)
Fekete Tamás: A vetítőgépek lázadása (Mozigépészek a filmvásznon)   
Cinema Paradiso, Filmvilág (A szerkesztők moziélményei) 
Antal Nimród: A mozi a templomod   

AZ IDŐ SODRÁBAN
A slow cinema a képek ritmusának markáns lelassításával áthangolja a filmélményt. Az ok-okozatiság, az akció dominálta cselekményszervezés helyére a csendes szemlélődés lép, amely hagy időt a befogadó számára a részletekben való elmélyülésre, szinte érzékivé teszi a dolgok jelenlétét, és már-már a meditatív állapothoz közelíti a mozgókép működését. A vonulat darabjai így mindig magáról az időről is beszélnek, legyen szó akár Apichatpong Weerasethakul, Tsai Ming-liang vagy Miguel Gomes alkotásairól.

Czirják Pál: Szabadságot adni a nézőnek (Miguel Gomes: Grand Tour)   
Stőhr Lóránt: Dzsungelmélyi találkozások (Apichatpong Weerasethakul dzsungelfilmjei) 
Keller Mirella: Lassú napok (A slow cinema két arca)   
Markója Csilla: Az aréna méretű golyók (Cinema Niche: Albert Serra: Afternoons of Solitude)   

MESÉK FELNŐTTEKNEK

Havassy Gergely: Műfajképlettár a rémlomgyárhoz (A Végső állomás-filmek fejlődéstana)  
Sándor Anna: Hol szorít az üvegcipő (Hamupipőke-mesék) 
Klág Dávid: Hosszú hétvége (Trey Edward Shults: Hurry Up Tomorrow)   

FESZTIVÁL
Vincze Teréz: Felejthető mesterművek (26. Jeonju Nemzetközi Filmfesztivál)   
Buzsik Krisztina: Szorongok, tehát vagyok (17. Kecskeméti Animációs Film Fesztivál) 
Varga Zoltán: Negyven szál gyertya (Beszélgetés Mikulás Ferenccel) 
Mozgókép-szemle 

FILMMÚLT
A halál hangsúlyozottan jelen van Truffaut egész életművében, sőt, akad olyan filmje is a rendezőnek (miként A zöld szoba), amelynek a halál a fő témája. De a halál mellett, amely nemritkán olyan megváltásként jelenik meg, amely véget vet a pszichés zavarok okozta szenvedésnek, a téboly is ott kísért Truffaut világában a Jules és Jim románcától Adèle H. történetén át a Szomszéd szeretőkig.

Ádám Péter: Gyilkos vágyak (Truffaut és a téboly)
Kovács Marcell: Megtörtént események alapján (Yves Boisset 1939-2025) 

FILM/REGÉNY
Varró Attila: Búbánat, szép arc (Jó reggelt, búbánat!-filmek)   

SOROZAT
Greff András: Galaktikus lobogónkat fényes szelek fújják (Tony Gilroy: Andor)  

FILM/ZENE
Déri Zsolt: Fekete üstökös (Sly Lives! aka The Burden Of Black Genius)  

KRITIKA
Kiss Dalma: A kanadai, aki dombra ment fel és hegyről jött le (Sophie Deraspe: Pásztorok)  
Rudas Dóra: Tárgytalanná váló tárgyiasítás (Gia Coppola: Az utolsó táncosnő)  
Polák Zsóka: Prága hollywoodi tavasza (Jiří Mádl: Rádió)  
Vajda Judit: Aki a pokolra kíván jutni (Banai Tibor Péter: Purgatórium)
Kolozsi László: Helyek történetekkel (Csizmadia Attila – Sipos Bence – Molvay Norbert: Romokból)   

FILMIO 
MOZI  
STREAMLINE MOZI  
PAPÍRMOZI  

Címlapon: Durga Chew-Bose: Jó reggelt, búbánat! (Lily McInerny) – Cirko Film