• Augusztus közepétől kapható a YooStar nevű játék, amelynek segítségével bárki belemontírozhatja magát néhány klasszikus filmjelenetbe. A felszerelés egy nagy felbontású webkamerából, mikrofonból, távirányítóból és egy zöld háttérből áll, ezek segítségével a néző maga is szereplőjévé válhat a filmeknek, és „együtt játszhat” a színészekkel. A YooStar-nak sikerült megállapodnia 5 stúdióval – Paramount, Universal, MGM, Warner Bros., Lionsgate –, az ő filmjeikből vett jelenetekbe léphetnek be a játékosok. A kínálatban olyan klasszikusok szerepelnek, mint a Kettős kárigény, az Alkony sugárút, a Terminátor vagy az újabb filmek közül a Rocky Balboa, Beverly Hills-i zsaru, stb. Az így elkészített, remixelt jeleneteket a játékosok feltölthetik a YooStar által üzemeltett videómegosztóra. A cég szerint a játék tulajdonképpen a Guitar Hero filmes változata, de alkalmas lehet arra is, hogy az amatőr filmesek kitanulják segítségével a zöld hátteres technikát. (variety)

• Saját színdarabjából forgat filmet az egykori cseh államfő, Vaclav Havel. A Távozás önéletrajzi ihletésű történet egy hatalomból távozni kényszerülő elnökről, amelyet nem csak Prágában, de Londonban és New York-ban is színpadra vittek. A filmverzióban, akár csak a színdarabban, Havel felesége, Dagmar Havlova játssza az egyik szerepet. Az ex-politikusnak ez az első rendezése. (variety)

• Szeptember 28-án elárverezik Ingmar Bergman filmes hagyatékát, közte A nap végéért kapott Golden Globe-ot, azt a Lanterna Magicá-t, amely filmes pályaválasztását inspirálta vagy az íróasztalt, amelyen a forgatókönyveit írta. Bár a rendező végakarata az volt, hogy minden tulajdonát árverezzék el, a Bergman Alapítvány szeretné, ha Bergman Faro szigetén lévő birtoka kulturális menedékként szolgálna filmesek és egyéb művészek számára. (variety)

• Jövőre öt helyett tíz jelölt fog versenyezni a legjobb film díjáért az Oscar-gálán. A döntés nyomán vélhetően sokszínűbbé válik a kínálat, és több olyan film is bekerülhet a kategóriába, amelyek eddig „vigaszágon” indulhattak csak. Mindez egy régi hagyományhoz való visszatérést jelent: 1936 és 1943 között is 10 film szerepelt a főkategóriában. (screendaily)

• Zhang Yimou remake-eli a Coen testvérek bemutatkozó filmjét, a Véresen egyszerűt. A forgatás már el is kezdődött, a főszerepeket Sun Honglei, a komikusként ismert Xiao Shenyang  és Yan Ni alakítják. Azt egyelőre nem tudni, mennyit változtatott Yimou az eredeti történeten, a cím viszont jóval barokkosabb lett: San Qiang Pai An Jing Qi – nyersfordításban: A három pisztolylövés megdöbbentő esete. A rendezőnek ez az első filmje a 2006-os Az arany krizantém átka óta, legutóbb az Olimpia megnyitó ünnepséget vezényelte le. (twitch)

• A korábban mozis forgalmazással is foglalkozó Gigantic Group úgy döntött, hogy a jövőben inkább független filmek online bemutatójára koncentrál. A cég szóvivője szerint még a kedvező kritikai fogadtatásban részesülő független filmek is gyorsan lekerülnek a mozik műsoráról, ezzel a megoldással viszont bármikor elérhetőek, olyan területeken is, ahol korábban a szerzői filmeknek semmilyen piacuk nem volt. Az első bemutatóra augusztus 26-án kerül sor, az érdeklődők Jennifer Steinman Motherland című dokumentumfilmjét tölthetik le streaming rendszerben, 3 dolláros díj ellenében. (screendaily)

• Woody Allen folytatja európai turnéját: először Londonban forgat, olyan nevekkel, mint Naomi Watts, Josh Brolin, Anthony Hopkins és Antonio Banderas, majd jövőre Párizsban készít egy romantikus filmet. A producer mindkét esetben a spanyol Mediapro cég, amellyel még az első közös munka, a Vicky Cristina Barcelona után kötött a rendező egy három filmre szóló szerződést.  

Mission: Impossible --- Jelen esetben a „lehetetlen küldetés” az alcímben jelzett kísérletre vonatkozik: Orosdy Dániel a biztos kudarc tudatában próbálta összefoglalni egy hosszabb esszében mindazt, ami kis túlzással lehetetlenné teszi a „kultfilm” fogalmának egzakt meghatározását. A esszé további két része jövő szombaton, illetve az azt követő hétvégén kerül fel az oldalra.

A wikipedia (mint az emberiség tudásának kommersz, vitatható pontosságú, de hitelességre törekvő és jól használható tárháza) a „cult film”-et olyan filmként definiálja, amely „mélyen elkötelezett, de viszonylag szűk rajongótábort mondhat magáénak”, vagyis a fogalom megalkotásához a „cult” (kultusz) szó hagyományos értelmét hívja segítségül. A definíció semmitmondó jellegét minden bizonnyal annak megalkotója is érezte (hiszen a „film” szót bármi másra behelyettesítve ugyanolyan pontos meghatározást kapunk egészen eltérő fogalmakról), ezért a hivatkozott weboldal többi részén kétségbeesett küzdelmet vív a fogalom megfelelő pontosítása érdekében, vegyes sikerrel. A szócikk hemzseg a legkülönfélébb „however”-öktől, „but”-októl, „yet”-ektől, „exception”-öktől stb.

A második bekezdés mintha újabb nekiveselkedés lenne a definiálás nehéz feladatának, részben felhasználva az előző, általánosabb definíciót (ld. az utalást a „kisebb, ám elkötelezett és többnyire megszállott” rajongótáborra), részben továbblépve más, ingoványosabb területekre a nagyobb fokú egzaktság reményében (eszerint a kultfilm minden bizonnyal olyan mű, amely a bemutatása idején „csekély, avagy semmilyen kritikai és közönségsikert” ért el). Ami nem változik az újabb definiálási kísérlet során sem, az a bizonytalanság: „mindazonáltal ez alól számos kivétel akad”, fejezi be mondatát újabb „however”-rel és „exception”-nel a szerző, majd a bekezdés többi részében újabb definíciós szempontokat dob be, mielőtt rátérne az „általános áttekintés”-re, a „történet”-i elemzésre és a „nemzetközi mozi” kultfilmjeire.

A leírtak azt a látszatot kelthetik, hogy a wikipedia önkéntes munkatársa hányaveti, pontatlan munkát végzett, hiszen „elveszett a kivételek tengerében” ahelyett, hogy egzakt fogalmat alkotott volna a meglévő információk alapján, ám ez a legkevésbé sem igaz, sőt. A lehetőségekhez képest a szerző nagyon gondosan járt el, mindössze arra az alapvető problémára nem tért ki külön, amelynek ezt az esszét szenteljük, és amely – nézetünk szerint – csaknem lehetetlenné teszi e nemes feladat elvégzését, azaz a kultfilm fogalmának tömör, pontos, cáfolhatatlan meghatározását. A nevezett probléma abban ragadható meg, hogy a különböző kultfilmnek nevezett alkotások minden szempontból olyan széles skálán helyezkednek el, hogy bármilyen szűkítés a kultusz önmagával való definiálásához képest óhatatlanul kivételek, ellentmondások tömegéhez vezet.

Eltűnik-e Richard Kelly a süllyesztőben? A Donnie Darko „kertvárosi misztériumjátékával” egyből kultikus státuszba emelkedő rendező eddig képtelen volt rá, hogy megismételje első nagy sikerét. Öt évbe telt mire elkészítette második filmjét, ami kis híján el sem jutott a nagyközönséghez: a 2006-os Cannes-i Fesztiválon olyan rosszul fogadták, hogy végül csak teljesen újravágva kerülhetett a mozikba 2007 decemberében (nálunk csak DVD-n jött ki). Új filmje Richard Matheson Button, Button című novelláját dolgozza fel, műfaja szerint thriller, sci-fi és horror keveréke, de az előjelek most sem túl bíztatóak: a film már jó ideje dobozban van, többször is elhalasztották a bemutatóját, ami a legbiztosabb jele annak, hogy a gyártók és a forgalmazók nem bíznak a produkcióban. Ettől persze még lehet korszakos remekmű, ám ha ezúttal sem képes komolyabb közönségsikert elérni, akkor Kelly nevével legközelebb valószínűleg csak kis költségvetésű független filmek stáblistáján találkozhatunk majd – ez talán nem is tenne rosszat neki. A tovább után megtekinthető a The Box amerikai előzetese, magyar bemutatóról egyelőre nincs hír.

Szolgálati közlemény: immár a Filmvilág blogja is megtalálható a Twitteren. Hogy mi is az a twitter? Röviden: egy olyan közösségi oldal, ahol a felhasználók maximum 140 karakteres üzeneteket tehetnek közzé. Van, aki az smshez vagy a chathez hasonlítja, itt azonban nyilvánosak az üzenetek, amelyekre a regisztrált felhasználók válaszolni is tudnak. Hogy mi értelme van ennek az egésznek? Sokak szerint csupán egy újabb netes lufiról van szó, és csak idő kérdése, hogy kipukkanjon, mások egy roppant praktikus eszköznek tartják. (Legutóbb az iráni zavargások kapcsán beszéltek sokan, sok helyütt „twitter-forradalomról”.) Mi mindenestre teszünk egy próbát, aki kíváncsi ránk, az itt tudja követni a tweetjeinket, de a blog oldalsávjából is elérhetőek az üzeneteink, ám mivel a twitter lényege a kétirányú kommunikáció, utóbbi megoldás helyett ajánlott inkább egy saját twitter account regisztrálása.
 

Július másodikától látható a hazai mozikban a svéd Tomas Alfredson remekműve, amely a tavalyi évben végigturnézta a világ fesztiváljait – közte a Titanic-ot – és 48 különböző díjat gyűjtött be. Az Engedj be! azonban nem csak a kritikusokat, a nézőket is meghódította, az internetes reakciók alapján ítélve, alig egy év alatt kultuszfilmmé vált. Aki szeretné méltó módon, a nagyvásznon megtekinteni ezt a különleges alkotást, válaszolja meg az alábbi kérdést, és megkaphatja a premier hetére szóló 10 darab kétszemélyes jegy egyikét.

Hány éves idén a Filmvilág folyóirat?

A választ, amely az oldalsáv alapján is kideríthető, a blog.filmvilag@gmail.com címre várjuk.

Egy kis ízelítő a nálunk augusztus 20-án debütáló Tarantino-moziból (egyelőre angol nyelven). Kérdés, mennyit kell majd a rendezőnek kivágnia a filmből a cannes-i verzióhoz képest?