A rejtett és rejtőzködő kultúrák feltérképezését célzó antropológiai filmezés lassan százéves: már az 1920-as évek elején, Flaherty Nanukjával megszületett, és – nem utolsósorban a Magyarországról elszármazott Fejős Pálnak köszönhetően – hamar izmosodni kezdett. Mindazonáltal nálunk az antropológiai filmezés sokáig kevéssé volt ismert. A hatvanas években Jancsó Miklós baráti körének tagjai (köztük a később nemzetközi hírűvé vált Boglár Lajos kultúrantropológus), valamint a Balázs Béla Stúdió ifjú titánjai (Sára Sándor, Gaál István), míg később Schiffer Pál és a Gulyás testvérek készítettek szórványosan antropológiai jellegű mozgóképeket, hol néprajzi, hol szociológiai filmnek nevezve azokat. A rendszerváltozás után az ELTE-n életre hívott Kulturális Antropológia Tanszék, illetve a Miskolci Egyetemen megalakított Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék tudományos bázist teremtett, míg a Duna Televízió anyagi és infrastrukturális hátteret biztosított az antropológiai filmezés számára, amelynek a pozíciói az ezredforduló körül igen kecsegtetőek voltak. Ezt jelezte a Füredi Zoltán által megalakított Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány, továbbá a DocuArt mozi és archívum létrehozása, valamint a – forráshiány miatt időközben megszűnt – Dialektus Fesztivál megszervezése. Manapság az antropológiai filmezés anyagi hátterét jobbára az EU pályázatai biztosítják, de ezekkel együtt is az efféle filmkészítés lehetőségei lényegesen szerényebbek, mint egy–másfél évtizede.

Szép és hosszú történelme van a mára olyan népszerűvé vált játéknak. Kétszáz éve persze  még teljesen másképpen játszották, de mára már kialakultak és letisztultak a pókeren belül is a műfajok. Népszerűségét annak köszönheti, hogy a póker szabályok könnyen megtanulhatók, és nem kell hozzá más, csak egy kis kedv a játékhoz. Nem csoda, hogy mivel a médiában és az interneten is nagy figyelmet kap, rengeteg embert megmozgat. Érthető tehát, hogy filmkészítők is szívesen feldolgozzák ezt a témát.

Nincs olyan ember, aki ne tudna elképzelni egy poros kis vadnyugati városkát, szalonnal, illetve kocsmával, ahol persze a banditák, illetve a sheriff pókereznek és aztán meg párbajoznak. De említhető akár a 2006-os James Bond film is, a Casino Royale, amiben egy pókerjátszma alatt próbálják kedvenc ügynökünket eltenni láb alól. Még sorolhatnánk a példákat, de nézzük csak meg a másik oldalt is. Amellett, hogy a póker nagyon jó szemléltetőeszköze a kiélezett helyzeteknek, nehéz hitelesem bemutatni - a 007-es filmben is irracionális módon kapják a játékosok a kezükbe a lapokat. Lássunk most két jó példát a pókeres filmekre!

Bombajó bokszoló
A mű, amit 1985-ben közel kétmillió magyar látott, és így az év leglátogatottabb mozifilmje lett. A leginkább az Akit Bulldózernek hívtak remake-jeként definiálható Bombajó bokszoló Michele Lupo rendező és Bud Spencer utolsó közös alkotása, egyben Lupo hattyúdala volt.
Vetítik: Film+ - 19:00

Harcosok klubja
David Fincher remek kultfilmje Chuck Palahniuk regénye nyomán, Brad Pitt, Edward Norton, Helena Bonham Carter és Meat Loaf főszereplésével.
Vetítik: Film+ - 21:00

Az ember gyermeke
Alfonso Cuarón disztópikus sci-fije Clive Owennel, Michael Caine-nel és Julianne Moore-ral. Az utóbbi évek egyik legjobb filmjének tartják, nem alaptalanul.
Vetítik: Viasat3 - 21:25

Következő, londoni epizódjához keresi szereplőit és közösségi finanszírozási kampányba kezd a Menjek/Maradjak stábja. A hazai, független produkcióban készülő dokumentumfilm-sorozat napjaink egyik legfontosabb társadalmi trendjét követi nyomon, a kivándorló, illetve külföldön munkát vállaló fiatalok, az “új mobilitás” érdemes történeteit kívánja megörökíteni.

A stáb a Londoni Magyar Kulturális Központtal és a Drum and Monkey produkcióval, illetve a film végefőcím dalát adó Anima Sound Systemmel közösen szervez támogatói vetítést és bulit október 24-ére Londonban. A Londonban kutatómunkával és terepszemlével eltöltendő hét költségeit a filmesek – a támogatói események mellett – internetes közösségi finanszírozási kampánnyal kívánják előteremteni.

Céljuk a költségek egyharmadát, azaz 1000 angol fontot ilyen módon összegyűjteni. Mindenki támogatására számítanak, a hozzáférhető 1 fontos opciótól egészen a 600 fontos opcióig, amellyel a támogató társproduceri kreditet vásárol.

Átadták tegnap este a Tudományos és Kultúrtörténeti Filmek Nemzetközi Fesztiváljának díjait. A fesztivál fődíját, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által felajánlott 1 millió forintot a zsűri döntése alapján a kultúrtörténeti kategória két filmje kapta megosztva: Groó Diana Regina,  Somogyvári Rudolf pedig A nagy fa árnyékában című alkotásért. A zsűri díjazta még a legjobb képi világ megteremtéséért Tóth Zsolt Marcellt, a Láthatatlan madárfotós című film vezető operatőrét. A legjobb ismeretterjesztő film díját Dr. Tobias Schultes, az Etiópa - A kezdet bűvölete című film rendezője, míg a  legjobb tudománytörténeti film díját Mila Aung-Thwin és Daniel Cross, az Atanasoff című film alkotói kapták. A legjobb dokumentumfilm díját Alexandru Belc, a Március 8. című filmje kapta. A háromtagú zsűri dicsérő oklevelet adott Rémi Briandnak A kör, Christiane Mordelet-nek és Stanzin Dorjainek A tükör mögött című filmek rendezéséért, valamint a Massih Mediának, A világ leggyorsabb villanása és A viharos nap című film gyártójának. A diákzsűri díját két film, Michael Schranner: Korana – A víz, ami erdők és kövek között fut keresztül, valamint Christiane Mordelet és Stanzin Dorjai: A tükör mögött kapta.

Marley meg én
David Frankel (Az ördög Pradát visel) vígjátéka Owen Wilson, Jennifer Aniston, Kathleen Turner és Alan Arkin főszereplésével. Írta: Scott Frank (Szóljatok a köpcösnek!, Bűvölet, Mint a kámfor) és Don Roos (Egyedülálló nő megosztaná, Szívörvény).
Vetítik: Film+ - 11:20

Ron kapitány
Kultikus vígjáték Kurt Russell és Martin Short főszereplésével.
Vetítik: Cool - 12:55

Janika
Keleti Márton vígjátéka egy asszonyról, aki a saját 15 éves fiának adja ki magát. No és a létező szocializmus nagyszerűségéről. Szereplők: Turay Ida, Mezey Mária, Szabó Sándor, Gobbi Hilda, Latabár Kálmán, Rajnay Gábor.
Vetítik: Duna - 16:35

Anyám új pasija
George Gallo akcióvígjátéka Antonio Banderas, Meg Ryan, Colin Hanks és Selma Blair főszereplésével.
Vetítik: Film+ - 17:10

Picasso kalandjai
Tage Danielsson kultikus vígjátéka Gösta Ekman, Hans Alfredson, Margaretha Krook, Lena Olin és Bernard Cribbins főszereplésével.
Vetítik: Comedy Central - 20:30

Hogyan készült a magyar televíziózás emblematikus sorozata, a Szomszédok?  Miért vált óriási sikerré, és mitől népszerű még ma is? Milyen célok vezették az alkotókat, hogyan építették fel a széria világát? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a válaszokat Kudri Dávid, aki tanulmányt ír a Szomszédok fogadtatásáról. Nem csak a nézőkkel készít interjúkat, de az alkotókkal is. Az alábbiakban a sorozat technikai rendezőjével, Bujtás Jánossal folytatott beszélgetése, illetve annak második részlete olvasható. (Az első itt olvasható.) Kulisszatitkok minden mennyiségben!

Sokan azt mondják a Szomszédokra, hogy azért egyedülálló, mert nyugalmat, békét sugároz ebben a rohanó világban, hogy a mai sorozatokhoz, vagy akár filmekhez viszonyítva is erkölcsileg tisztább. Ez alkotói részről törekvés volt-e, vagy csak így sikerült?
Ez talán az egyik legbonyolultabb része. Az történt, hogy nekünk magunknak is, akik csináltuk, fel kellett dolgoznunk a kilencvenes éveket. Jöttünk egy kádárista rendszerből, rengeteg sztereotip megoldással, rossz szokással, rögzült elvárással, aztán a kilencvenes években hirtelen kinyílt a világ: lehetett utazni, jönni-menni, gondolkodni, vállalkozni, csalni-lopni…  mindent lehetett. És ezt a szabadságot valamiképp fel kellett dolgozni. Azt vettük észre, két dolog vált fontossá az embereknek. Az egyik, hogy valamennyire belelássanak ezekbe a változásokba, és ezért nekünk is segíteni kellett nekik, belelátni például az adózásba, a szavazásba. De nem mondtuk azt, hogy kire, csak, hogy rajtuk múlik. Ez volt a funkciója a sorozatnak. De önmagában az, hogy az embereket fókuszáltassuk arra, hogy „Haló-haló, tegnaptól mi is beleszólhatunk a dolgokba!”.