Minden nemzet történelmében találhatunk polgárháborúkat. Az 1640-es angol, az 1861-es amerikai és az 1917-es oroszországi polgárháborúk talán a legismertebbek a magyar köztudat számára; a magyar iskolában ezekről tanulunk a leghosszabban történelemórán, és klasszikus regények, filmek is…

  Németország a háború után az amerikai mintájú demokráciára nevelés (amerikai szóhasználatban re-education) terepe és sok tekintetben kísérleti állomása lett. Ez volt az első alkalom, hogy az amerikai adminisztráció egy ország népének demokratikus átnevelését tűzte ki célul, és erre mozgósította a…

Amióta a hetedik művészeti ág létezik, vagyis a Lumière fivérek 1895. december 28-i vetítése óta, a film képes volt hatni az érzelmekre. A film szocializációs szerepe is egyidős magával a mozgóképpel. Az első vetítéseket követően a nézőközönséget már nem elégítette ki az egymás utáni képek sorozata,…

Donald Trump elnök állandó eposzi jelzője a „populista”. Ami nem egy találó kifejezés. Ugyanis a 19. század végi amerikai populisták éppenséggel nem az üzletemberek uralmát kívánták. Az 1891-ben alakult People’s Party (Néppárt) célja a kisemberek, farmerek, munkások…

Az idősebb Alexandre Dumas (1802-1870) úgy él a köztudatban, mint a „kard és köpeny” regények egyik atyja és mestere, a skót Walter Scott-tal, valamint Dumas ifjabb írótársaival, Paul Féval-lal és Michel Zévacóval együtt. A kosztümös filmek egyik alműfaja, az úgynevezett „kard és köpeny” filmek…

2017 egyik magyar kasszasikerének az Ambrus Attila életét feldolgozó A Viszkis bizonyult, amelyre már a második hétvégén több mint 145 ezren voltak kíváncsiak. A Viszkis népszerűsége kapcsán nem árt elgondolkodni azon, miért is van mindnyájunkban, vagy legalábbis majdnem…

Egy korábbi bejegyzésben megvizsgáltuk a rajzfilmes társadalmakat. A Méltányosság Politikaelemző Központ Politika és film sorozatának keretében ezúttal a rajzfilmes állathősöket mutatjuk be abból a nézőpontból, hogyan reflektálnak az adott társadalomra. A rajzfilmek és a társadalombírálat…