A kortárs magyar animáció kulcsfigurája 1971 óta vezeti a kecskeméti rajzfilmstúdiót, producerként olyan népszerű sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a világsikerű Magyar népmesék, a Mesék Mátyás királyról, a Leo és Fred vagy a Vízipók-csodapók.

Talán nem csupán véletlen egybeesés, inkább sorsszerű jel is, hogy abban a három stúdióalapítóban és -vezetőben, akik évtizedeken átívelő munkával létrehozták, fenntartották és kivirágoztatták a magyar animációs filmet, „nemcsak” az áldozatos munka, a kitartás, a fáradhatatlanság és a kreativitás a közös vonás, hanem az is, hogy valamennyiük családneve „M” betűvel kezdődik. Macskássy Gyula a harmincas-ötvenes évek során rövidebb-hosszabb életű stúdiókban alapozta meg a magyar animációt. Matolcsy György az ötvenes évek végétől a kilencvenes évek közepéig a Pannónia Filmstúdió animációsfilmes részlegének vezetőjeként világhírűvé tette a hazai animációt. Az idén augusztus 17-én 80. születésnapját ünneplő Mikulás Ferencé immár a leghosszabb intézményvezetői szerepvállalás: a Pannónia közel 50 éve (1971-ben) alapított kecskeméti stúdióját, a később – már a rendszerváltás után – Kecskemétfilm Kft. néven önállósult intézményt a létrehozása óta irányítja.

Augusztus 10-én kezdődött a Háromezer számozott darab forgatása, a főszereplők között van Farkas Franciska, Pápai Rómeó és Wieland Speck német színész, filmrendező is. 

A film története szerint egy színházi rendező öt nehéz sorsú fiatal roma életéről készít előadást. Mikor az előadást meghívja egy neves német színházi fesztivál, a csoport tagjai kénytelenek szembenézni múltjukkal, és felvenni a küzdelmet a rasszista sztereotípiák egész tárházával. A film a társulat szürreális utazását meséli el, melyben lassan elmosódik a határ fikció, abszurd és szociografikus valóság között. 

Császi Ádám első mozifilmje, a Viharsarok világpremierje a berlini nemzetközi filmfesztiválon volt 2014-ben. A rendező új alkotása bátran feszegeti a kérdést, hogy lehet-e a rassz témájáról rasszizmus nélkül beszélni. Vajon szükségszerű-e a kisebbség és a többség kölcsönös gyűlölete?  

„A Háromezer számozott darab olyan fiatal romák sorsát mutatja be, akiknek az élete szabadesés volt, védőháló és választási lehetőség nélkül. Kíméletlenül arra kényszeríti a nézőt, gondolja újra saját beidegződéseit a témával kapcsolatban. Én hiszek abban, hogy aki elveszett, azt meg lehet találni. Csak keresni kell. És ha senki nem keres, akkor önmagadat kell megtalálnod” – vallja Császi Ádám. A forgatókönyvírásban Lengyel Balázs (Kojot, Lajkó – Cigány az űrben) volt a rendező társa.

Több mint 300 millió forinttal támogatja televíziós bemutatásra készülő dokumentumfilmek gyártását a Nemzeti Filmintézet. A tévé-, a kisjátékfilm, a történelmi dokumentumfilm és az újdonságként meghirdetett tévésorozat pályázatok beadása és feldolgozása is folyamatban van.  

A Nemzeti Filmintézet az elmúlt hónapokban meghirdette a televíziós bemutatásra készülő alkotások támogatási pályázatait. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A dokumentum-, az ismeretterjesztő-, az animációs-, a tévé-, a kisjátékfilm, a történelmi dokumentumfilm pályázatokra és a hazai filmtámogatási rendszer újdonságaként először meghirdetett tévésorozat-pályázatra összesen több mint 1000 filmtervvel jelentkeztek az alkotók. 

A nagyszámú beérkezett szinopszisra tekintettel a pályázat első fordulójában a dokumentumfilmek gyártására meghirdetett 200 millió forint támogatási keretet a Filmintézet májusban megemelte. A Televíziós Döntőbizottság összesen 302,532 millió forint támogatást szavazott meg 41 dokumentumfilm gyártására. 

Egyetlen karszalag, 5 artmozi – rengeteg vetítés kora estétől másnap hajnalig: idén sem marad el az Artmozik éjszakája.

Augusztus 28-án, péntektől másnapig a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozikba lehet vándorolni, filmről-filmre – a nagy kedvencektől a premier előtti csemegékig, s vissza. Joker, Élősködők, Palm Springs, Az igazság, Tiszt és kém - A Dreyfus-ügy, Volt egyszer egy… Hollywood, Notthing Hill-i cukrászda, Ema, Inkább lennék özvegy, Martin Eden, s még nagyon-nagyon sok másik cím vár az éjszakázókra, egyes mozinként izgalmas tematikus válogatásban is.

Az emberiséget / társadalmat / kisebb közösségeket fenyegető járványok hálás témát jelentenek az akció-, horror- és sci-fi filmrendezők számára. Az 1970-es években az ebola, az 1980-as években az AIDS, majd az 1990-es években megint az ebola, a 2000-es évek végén a H1N1 váltott ki félelmet világszerte, megihletve a filmrendezőket is. Valószínűleg a koronavírus is előbb-utóbb a mozgóképre költözik.

Ebben a tanulmányban nem foglalkozom a horror és sci-fi műfajba sorolható járványfilmekkel (zombifilmek, A Vörös Halál álarca, Az utolsó ember a Földön, 12 majom, Legenda vagyok, Androméda törzs), hanem kizárólag azokkal, amelyek társadalmi és politikai drámák, vagy legfeljebb akciófilmek. Nem is önmagában a járvánnyal, mint egészségügyi kihívással való megküzdés áll a kutatásom középpontjában, hanem az, hogy a filmben szereplő politikai /katonai /adminisztratív hatalmak, szervezetek, vagy egyes személyek hogyan viselkednek. Hogyan reagálnak a járvány társadalmi következményeire? Milyen eszközöket vetnek be? Van-e különbség a lényegüknél fogva autoriter szervezetek (hadsereg, titkosszolgálat) és a szakértők (a tudomány emberei) között? Tehát nem annyira magáról a vírusról van szó, mint inkább a politika, tudomány és társadalmi pszichózis összefüggéseiről.

MAGYAR MŰHELY

Egy cseppet sem nehéz a vászonról vagy a képernyőről megtudni, mi foglalkoztatja a 21. században a kamaszokat. Csak ha a magyar filmektől várjuk a választ. Ami igen veszedelmes hiány, mert a jövő nemzedéke rendkívüli kihívásokkal küzdő, óriási változások elé néző világban nő föl, iránytű nélkül.

Szilágyi Ákos: „Túl nagy szavakat ne!” (Létay Veráról)

Kovács Bálint: A rendszerből törölve (Hol vannak a magyar filmek a kamaszlányokról?)

Schubert Gusztáv: Tékozló fiúk és lányok (Beszélgetés Dombrovszky Lindával)

Parádi Orsolya: Mossa kezeit (Dombrovszky Linda: Pilátus)

Július 31-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium bejelentette a szeptember elsejével működési modellt váltó Színház- és Filmművészeti Egyetem fenntartó alapítványának kuratóriumi tagságát és elnökét. Az elnök Vidnyánszy Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója, egyetemi tanár lesz. A kuratórium tagjai: Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező és Világi Oszkár, a Slovnaft Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója. 

A döntéssel kapcsolatban a Színház- és Filmművészeti Egyetem szenátusa közleményt juttatott el a sajtónak, amelyben a következőket írják: