HÉTFŐ

Halott férfi nem hord zakót
A kiváló vígjátékokat jegyző Steve Martin--Carl Reiner színész-rendező páros több szempontból is bravúros noir-paródiája, amely 40-es években készült klasszikusok jeleneteinek felhasználásával közel tökéletes illúziót teremtve hozza össze a vásznon Martint, Rachel Wardot és a rendezőt Hollywood aranykorának legnagyobb csillagaival.
Vetítik: TV2 - 12:10

Malaccal teljes
Kovács Kristóf dokumentumfilmje.
Vetítik: Duna - 14:30

Keresd a nőt!
A Farrelly-testvérek nagysikerű komédiája. Sőt, még díjnyertes is!
Vetítik: Filmmúzeum - 21:00

Nightwatching – brit-kanadai-francia-német-lengyel-holland, 2007. Rendezte és írta: Peter Greenaway. Kép: Reinier van Brummelen. Zene: Wlodzimierz Pawlik. Szereplők: Martin Freeman (Rembrandt van Rijn), Emily Holmes (Hendrickje), Eva Birthistle (Saskia), Jodhi May (Geertje), Toby Jones (Gerard Dou). 134 perc.
Vetítik: Duna TV - 23:05 (január 9.)

Greenaway, a festő-rendező mindig is festői szemmel filmezett, az Éjjeli őrjárat keletkezéstörténetét bemutató játékfilmje egy festészetet népszerűsítő nagyszabású terv része.

Lefilmezni azt, amit a festő lefestett, látott, a modellt, a kinyújtott tenyerét a mellvért előtt, lefilmezni, mégha csak rekonstrukció is: időutazás a festmény múltjába, indiszkrét (ál)dokumentáció, hiszen ismerünk olyan fotókat, melyek a festőről és modelljéről készülnek munka közben, s ezeken feltűnő a modell zavart civilsége, pillanatnyisága; szinte olyan mintha egy kép lenne, de még nem az, még csak készülődik, hogy képpé váljon, átalakuljon festékké, tárgyias illúzióvá. Vagy pedig inkább a festmény lenne az öntvény, amelyet lefejtve fellélegezhet az élő? A film valahogy ezt az időmegfordítást játssza: visszaforgatja a festmény idejét, lefejti mint réteget, mintha az maszkként rátapadt volna a modellre. Egy festő-film szinte végig ilyen: a szereplők kiválnak a képből, megmozdulnak, élnek, s mégis valahogy súlytalanabbak, vékonyabbak, mint amilyenek a képen voltak. (Bármennyire tökéletesen gazdag rekonstrukciók láthatók ebben a filmben /is/: az Éjjeli őrjárat figuráitól Saskia-Flóra pompájáig.) Mintha a festmény feltörhetetlen volna, s ellenállna minden beavatkozásnak.

Du levande­ – svéd, 2006. Rendezte és írta: Roy Andersson. Kép: Gustav Danielsson. Zene: Benny Andersson. Szereplők: Jessika Lundberg (Anna), Elisabeth Helander (Mia), Björn Englund (Tubás), Leif Larsson (Ács), Olle Olson (Tanácsadó). 95 perc.
Vetítik: M2 - 22:10

Roy Andersson rendezőnek már előző, 2000-ben Cannes-ból különdíjjal hazatérő filmje, a Dalok a második emeletről is vicces darab volt a maga abszurd, sarkvidékien dermesztő módján. Fogunkat csikorgatva nevethettünk a családi kapcsolatokat, a kapitalizmus gépezetét, a történelem kísértő árnyait, vagyis általában az emberi létet kegyetlen szikársággal kifigurázó epizódokon. Ott a gondosan, mozdulatlan kamera elé komponált tablókban a (mostani filmhez képest legalábbis) élénknek tűnő acélszürkék dominanciáját néha még megtörte egy-egy nagyon gazdaságosan mért melegbarna, vagy egy parányi vörös, ugyanakkor a jelenetek tragikus hangvétele nem igen engedte, hogy harsányan nevethessünk.

SZERELEM ÉS MÁS DROGOK - A többnyire férfiasabb műfajokban jeleskedő Edward Zwick (Szükségállapot, Az utolsó szamuráj, Véres gyémánt) romantikus filmet rendezett egy dokuregény alapján (Hard Sell: The Evolution of a Viagra Salesman). Jake Gyllenhaal alakítja a Férfit, Anne Hathaway a Nőt, a történetet pedig az előzetesből ismerhetjük meg szinte teljes egészében.

TAMARA DREWE - Posy Simmonds Guardianben futó képregénysorozata, és Thomas Hardy regénye alapján készített Stephen Frears egy könnyed romantikus vígjátékot. A címszereplő londoni újságírónőt, aki hosszú idő után hazalátogat szülőfalujába, a brit film aktuális üdvöskéje, Gemma Arterton alakítja. [előzetes]

A Filmvilág kritikusa szerint: Miközben Frears filmje híven ragaszkodik az eredeti szereplő- és környezetrajzhoz, sőt gyakorta konkrét paneleket ültet át beállításokra, Simmonds kifinomult, apró ellipszisekre építő szerkezete áldozatul esik a mozifogyasztás oltárán.(Varró Attila kritikája a decemberi Filmvilágban olvasható.)

PIRANHA 3D - Alexandre Aja a Sziklák szeme után újabb remake-kel lepte meg rajongóit: Joe Dante 78-as B-horrorjából készített 3D-verziót, rengeteg iróniával és kikacsintással. Az epizódszerepekben olyan ikonikus színészek tűnnek fel, mint Richard Dreyfuss vagy Christopher Lloyd. [előzetes]

A Filmvilág kritikusa szerint: Mert a Piranha 3D a maga nevetségesen csekély vállalása mellett is kifejezetten  szórakoztató, profin összerakott szemétmozi. A kötelező tananyagot stréber diákként mondja fel, miközben az eltúlzott frazírok iránti szenvedélye egy vásott kamasz elszabadult fantáziáját idézi. (Géczi Zoltán kritikája a januári Filmvilágban olvasható.)

SCOTT PILGRIM A VILÁG ELLEN - Bryan Lee O'Malley kultuszképregényét Edgar Wright (Haláli hullák hajnala , Vaskabátok) ültette át a mozivászonra, Michael Cera-val a címszerepben. Pilgrim egy 22 éves, kanadai munkanélküli srác, aki egy napon összefut az Amerikából érkezett Ramona V. Flowers-szel (Mary Elizabeth Winstead). Ahhoz, hogy megkaphassa őt, előbb le kell győznie a nő 7 ex-barátját. [előzetes]

GODARD 80
Okos, sőt bölcs filmet előtte is, utána is csináltak, de az a fajta folyamatos, de sohasem unalmas és lapos, hanem szikrázóan szellemes önreflexió, ami minden filmjét áthatja, előtte is, utána is ismeretlen. Godard feltalálta az intellektuális mozit. Ha a mozi természeténél fogva – illúzió, akkor a Godard mozija szüntelen dezillúzió. A káprázat előre megfontolt, folytatólagosan elkövetett széttörése. Godard folyamatosan közbeszól: „ez itt nem mozi. Amit láttok, illúzió, de olyan illúzió, ami nélkül nem lehet élni.”

Schubert Gusztáv: Descartes kamerával (Godard 80)                                                  
Ádám Péter: A festő és modellje (Godard és Karina)
Báron György: Visszafordítás (A Kifulladásig és a Breathless)
Kovács Ilona: A filmfilozófus (A JLG-teória)
Bikácsy Gergely: Könyvek és gengszterkalapok (Kalapemelés JLG előtt)

KOLUMBIA DÉMONAI
A vadromantikus, kalandos események, a váratlan fordulatok, az extrém figurák, a részletező leírások szinte kínálják magukat a megfilmesítésre, a Márquez-csapdába így 56 év alatt nagyon sokan besétáltak: 1954 és 2010 között a kolumbiai írózseni művei alapján 44 adaptáció készült. A Nobel-díjas szerző munkái azonban a látszat és a sorozatos próbálkozások ellenére sem jól filmesíthetők, ahogy gyönyörű paradoxon már az a stíluscímke is, amivel művészetét ellátták, hiszen lehet-e valami egyszerre mágikus és realista?

Vajda Judit: A Márquez-paradoxon (Gabriel García Márquez-adaptációk)
Géczi Zoltán: Képeslapok a napfényes pokolból (Kolumbiai drogfilmek)

BERLINI ISKOLA
A német film legújabb hullámának legnépszerűbb rendezője, Christan Petzold hollywoodi alaptörténetekre építi Németország-kritikáját. Első nagyjátékfilmje, a Belső biztonság Sidney Lumet Üresjáratát ülteti át német viszonyok közé, A Kóbor kísértetek a Mulholland Drive-ra emlékeztet, a Jerichow pedig A postás mindig kétszer csenget észak-német verziója.

Ruprech Dániel: Hideg falak (Christian Petzold)
Schreiber András: A melankólia új hulláma (A Berlini Iskola)

MAGYAR MŰHELY
Barkóczi Janka: A nehezebb út (Beszélgetés Bódis Krisztával)
Zalán Vince: Film-mikrokozmosz (Szederkényi Júlia: Barlang)
Schubert Gusztáv: A törvény színe (Csukás Sándor–Oláh Kata: Romazsaruk) 

TELEVÍZIÓ
Baski Sándor: Korrupt viszonyok (Martin Scorsese: Gengszterkorzó)

FILM/ZENE
Simonyi Balázs: Az öngyújtókorszak vége (A rockkoncertek vizualitása) 3

FESZTIVÁL
Teszár Dávid: Szintén zenész (Szöul – Chungmuro Filmfesztivál)

KRITIKA
Gorácz Anikó: A madeleine hatalma(Kocsis Ágnes: Pál Adrienn)
Palotai János: A test angyalai  (Fernando Botero//Kocsis Ágnes)
Radnóti Sándor: Élet/művészet (Abbas Kiarostami: Hiteles másolat)
Tornai Szabolcs: Dzsungel és karaoke (Apitchatpong Weerasethakul: Boonmee bácsi, aki képes visszaemlékezni korábbi életeire)

A címlapon: Abbas Kiarostami: Hiteles másolat (Juliette Binoche) – A Cirko Film januári bemutatója
 

Lassan minden kritikus, filmes lap és blog előáll a saját évösszegző toplistájával, valami hasonlót mi is tervezünk, de előtte lássuk, milyen filmeket kedveltek idén a(z angolszász) kollégák. A Metacritic.com folyamatosan frissülő táblázatban összesíti a különféle orgánumokban publikált listákat, a tegnapi állás szerint David Fincher filmje magabiztosan vezet Darren Aronofsky, illetve Debra Granik drámája előtt. A tovább után a tekintélyesebb folyóiratok (Cahiers du Cinema, Sight & Sound), illetve a nevesebb kritikusok listáit (Roger Ebert, Jim Emerson, A. O. SCOTT) emeljük ki külön is. FRISSÍTÉS: Tarantino, J. Hoberman és a Village Voice listája is bekerült a válogatásba.

HÉTFŐ

Kísértetváros
David Koepp vígjátéka Ricky Gervais főszereplésével.
Vetítik: Viasat3 - 21:30