Filmvilág blog

Hajdu Szabolcs filmjei kapták a Magyar Filmkritikusok Díját

2025. január 31. - filmvilág

magyar_filmkritikusok_dija_2025.jpg

Január 31-én adták át a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Film- és Tévékritikus Szakosztályának és a Magyar Filmművészek Szövetsége Filmkritikus szakosztályának elismeréseit a MÚOSZ székházában.

Hajdu Szabolcs két tavaly bemutatott filmjéért (Kálmán-nap és az Egy százalék indián) megosztva kapta meg a fődíjat. Hajdut forgatókönyvíróként is díjazták, és ő lett a legjobb férfi főszereplő is a Hatalomban nyújtott alakításáért. A magyar filmkritikusok Életmű-díját sok évtizedes kimagasló művészi munkásságáért Molnár Piroska kapta.

Tovább

11. Cseh Filmkarnevál - Hétköznapok, remények, illúziók

Február 5-9.

az_amerikas_lany_06.jpg

Minőségi alkotások, reprezentatív válogatás – a cseh filmek ismét jó eséllyel versenyeznek a magyar filmkedvelők kegyeiért. Megnyerő bizakodást sugall Adéla Gálová, a Cseh Centrum igazgatójának ajánlója is: a második évtized első éveként üdvözli a 11. Cseh Filmkarnevált. Az idei összeállítás a magyar és a cseh filmgyártás és -forgalmazás különbségeit is markánsan kirajzolja. (Facebook-esemény)

Az amerikás lány (Amerikánka, Viktor Tauš) számára az illúzió a túlélés eszköze. Mint a tallinni nemzetközi premieren elmondta, Tauš csaknem negyedszázados adósságot törlesztett az elkészítésével. A Kanarek (’Kanári’, 1999) kritikai sikere után drogfüggő lett, hatalmas adósságot halmozott föl, két évig az utcán élt. Ekkor találkozott a hajléktalan, drogos prostituált Zdenával. Alány Amerikában született, s Csehszlovákiába visszaköltözésük után, árvaházba, majd nevelőszülőkhöz került. A forradalmat követő zűrzavaros időkben lett nagykorú, a rendszer pedig kilökte a semmibe. Tauš számára a lányból áradó erő, akarat életmentőnek bizonyult. Megmosakodott a Moldvában, és jelenkezett egy reklámstúdióba. Két hónap múlva lakásba költözhetett, lassan megadta az adósságait, 2013-ban pedig elkészítette a szép nemzetközi karriert befutott Három bohócot.

Tovább

Herendi Gábor: Ki voltam éhezve a játékfilmkészítésre

futni-mentem.jpg

A rendszerváltás óta eltelt 35 év második legnézettebb magyar mozifilmje lett a Futni mentem, amelyre már több mint 600 ezren ültek be. Herendi Gábor rendezővel még a decemberi Filmvilágban jelent meg egy interjú. Ez a teljes, vágatlan verzió.

A sorozatos elutasítások után a Valami Amerika rendezője is csatlakozott a függetlenfilmes hullámhoz a Futni mentem cimű munkájával. Szűkös anyagi körülmények között forgatott romantikus komédiát a legnagyobb cseh kasszasiker alapján; a Nők, ha futnak több mint 1,3 millió nézőt vonzott be a mozikba. Hogyan javították fel az eredetit? Milyen trükkel csábította vissza Csányi Sándort a romkomok világába? És szerinte mi a kulcs a közönségsikerhez? Herendi Gáborral beszélgettünk a gatyalehuzós humor csapdájáról, bizonyítási vágyról, és az is szóba került, milyen filmtervek rejlenek a fiókjában.

Az NFI sok kritikával illetett, egy szűk kört előnyben részesítő támogatási politikája egy függetlenfilmes hullámot hívott elő, amihez te is csatlakoztál. De amíg ez szerzői filmek megszületését jelentette eddig, te egy tisztán műfaji filmmel, egy romantikus komédiával álltál elő. Mennyire látod egyedi vállalkozásnak a Futni mentemet a többi függetlenfilmhez képest?

Tovább

Nagy nevekkel jön a Puskásról szóló sorozat

puskas1.jpg

Javában zajlik a Puskás munkacímű sorozat forgatókönyv-fejlesztése, olyan kiváló írók közreműködésével, mint Tasnádi István (Aranyélet, Terápia, Made in Hungária), Hegedűs Bálint (Kincsem, Liza, a rókatündér, X - A rendszerből törölve) és Bárány Márton (Toxikoma, Becsúszó szerelem, A Király).

A tervezett filmsorozat Puskás életének legizgalmasabb időszakát meséli el, azt a nagyjából tíz évet, ami alatt a kispesti Öcsiből a Real Madrid világhírű játékosa lett. Mindeközben megismerhetjük az 1950-es évek kommunista Magyarországát, amivel szemben áll a szabad nyugati világ. Helsinki, London, Bern, Róma, Madrid: világraszóló diadalok és szívszorító bukások helyszínei.

A fejlesztést átfogó kutatás segítette, melynek során az alkotók futballszakértőket, archív kutatókat, történészeket vontak be annak érdekében, hogy a forgatókönyv minél hitelesebb legyen.

Tovább

Magyar elsőfilm versenyez a Berlinalén

minden_rendben_stab_cinesuper.jpg

Sós Bálint Dániel alkotását beválogatta elsőfilmes versenyprogramjába a február 13-án kezdődő 75. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál. A MINDEN RENDBEN a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült Hajdu Szabolcs főszereplésével, és egy súlyos morális dilemmába keveredő apa története. A hazai mozikban kora tavasszal lesz látható a CineSuper forgalmazásában.

„Elképesztően jó érzés, hogy több, mint négy nem éppen unalmas év után elkészült a Minden rendben. Amikor először a kezünkbe került Bálint forgatókönyve, azonnal tudtuk, hogy olyanra találtunk, amivel maximálisan tudunk azonosulni. Egy mai magyar film, ami igazi. Szórakoztat, de komoly morális dilemmákat vet fel, ráadásul anélkül, hogy moralizálna. Bálint azt ígérte még a 2021-es Inkubátor Pitch fórumon, - ahol a szakmai közönség a Minden rendbent szavazta meg továbbjutónak - hogy azt szeretné, ha a stáblista legördülése után úgy menne ki a néző a moziból, hogy nem hagyja nyugodni a film, vitákat és érzelmeket generál még a másnapi vacsora közben is. Szerintem ezt az ígéretét teljesítette, és ezt láthatták meg a Berlinale válogatói is. Ilyen típusú visszacsatolás nem sokszor adódik egy filmes karrierben, viszont reménnyel tölt el, hogy igenis érdemes minden erőnkkel azon dolgozni, hogy történeteket mesélhessünk el, mert úgy látszik ezzel így közünk van valami mélyen emberihez és fontoshoz." – nyilatkozta a meghívás kapcsán Farkas Ádám producer. 

Tovább

Mészáros Márta filmjei világforgalmazásba kerülnek

meszaros_marta_c_istvan_javor_nfi_filmarchivum.jpg

Mészáros Márta 14 filmjét vásárolta meg világforgalmazásra a francia Coproduction Office, a magyar rendezőnő életműve előtt tisztelegve, új együttműködési megállapodás keretében a Nemzeti Filmintézettel.

Mészáros Márta a világ legjelentősebb női filmalkotóinak egyike, Agnès Varda és Vera Chytilová kortársa, aki pályájának több mint öt évtizede alatt a nők művészi emancipációjáért is síkra szállt. 1968 óta rendez markáns szerzői filmeket. Életművét végigkísérték az árvaság, a női identitáskeresés, szeretetvágy, az elmagányosodás és a kommunista diktatúra ábrázolásának jellegzetes témái. Öntudatos, lázadó nőalakjai mögé mély szociológiai hátteret rajzolt fel a hetvenes évek Magyarországáról.

A megvásárolt alkotások között szerepelnek Mészáros legjelentősebb művei, többek között:

Tovább

2025 legjobban várt filmjei + Nosferatu-kibeszélő a Toldiból

nosferatu1.jpg 

A toplistázós adás után megint listázunk, most azt a 18 filmet soroljuk, amelyet a legjobban várunk idén, és a Futni mentem főszereplője, Trill Beatrix is elmondja, hogy mit vár 2015-től. Utána azt a (spoileres) beszélgetést lehet meghallgatni, amelyet még december végén vettünk fel a Toldi moziban, az új Nosferatu-film vetítése után. (Résztvevők: Varró Attila, Pozsonyi Janka, Pauló-Varga Ákos, Baski Sándor.)   

Menetrend:

Tovább
süti beállítások módosítása