Olvasóként ritkán vonzódunk a realitáshoz, könyvet azért veszünk a kezünkbe, hogy kiszakadjunk a valóságból, véletlenül sem vágyunk rá, hogy szörnyűségeivel szembesítsenek. A legvéresebb horror, vagy legbrutálisabb krimi is akkor képes szórakoztatni, ha rémületes világát nem kell mindennapjainkkal azonosítanunk: élvezzük az izgalmakat, a borzongató libabőrt és a feltoluló adrenalint, de megpróbáltatásaink után kapaszkodhatunk a gondolatba: nyugi, ez csak egy könyv, le lehet tenni, minden rendben, az élet megy tovább.
Halmozottan problematikus a helyzet, ha az adott regény mai, létező, általában tabuként kezelt és megoldhatatlannak tűnő társadalmi problémákat tárgyal a hard-boiled krimi eszközeivel: fiktív karaktereket kell mindannyiunk számára ismert kulisszák között mozgatnia, összemosnia a narratívát a valós eseményekkel, sőt, adott esetben fel kell vállalnia, hogy állításaival komolyan magára haragíthat rendkívül veszélyes, militarista csoportosulásokat. Kolozsi László forgatókönyvíró, egyetemi tanár és kulturális kritikus (a Filmvilág rendszeres szerzője) korábbi regényeiben (Ki köpött a krémesbe? és Mi van a reverenda alatt?) is hasonló módszereket alkalmazott, A farkas gyomrában pedig simán az utóbbi idők leginvenciózusabb és legtökösebb magyar bűnregénye.
