Jonathan Glazer a reklámok (Levi's, Nike, Volkswagen) és videoklipek (Massive Attack, Blur, Jamiroquai, Radiohead - a Karma Police főszerepében magával Kovács Lajossal) világából indulva jutott el a nagyjátékfilmekig, ő is, akár csak hasonló szakmai életutat maguk mögött tudó kollégái (Spike Jonze, Michel Gondry) a bámulatosan ötletes vizuális megoldások mestere, a járt utat a járatlanért bármikor elhagyó, kreatív, ösztönös tehetség. Már első munkájában, a Szexi dög című, Ben Kingsley főszereplésével készült, nem mindennapi gengszterfilmjében, vagy a Nicole Kidman meglepően bátor alakításával fémjelzett Születés pszichotikus szerelmi drámájában is találkozhattunk emlékezetesen komponált képekkel, bravúros beállításokkal, a rendező azonban most odáig merészkedett, hogy a "mozgókép" fogalmát szó szerint értelmezze: kizárólag a vizualitás erejében bízva, minden lehetséges nézői elvárással konokul szembemenve nem hagyományos mozit forgatott, inkább vizionárius, gyönyörű, éjsötét képkölteményt konstruált.

A NAGY HÁBORÚ 1914-18
A XX. század a modern technológiára épülő hetedik művészet és a gépesített totális háború egymásra találásával kezdődött. A film médiuma egyszerre jelentette a nemzetállami elszigeteltségen felülemelkedő közös nyelv ígéretét, de a páratlanul hatékony manipuláció, a közösségeket és népcsoportokat egymás ellen hangoló, gyilkos retorika eszközét is.

Andorka György: Állóháború, mozgófénykép (A Nagy Háború filmjei)
Gelencsér Gábor: Mesék a hátországból (Első világháborús játékfilmek)
Szekfű András: Hallgatásra ítélve (Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal)

MAGYAR MŰHELY
Pólik József: Elveszett illúziók (A magyar politikai film korszaka – 2. rész)
Kelecsényi László: A tehetség nem akadály (Tolnay Klári)
Mészáros Márton: A sötét erdőben (Beszélgetés Mátyássy Áronnal)

HOLLYWOODI KOLOSSZUS
Az uralkodó hollywoodi üzleti modell tulajdonképpen igen egyszerű: a szélesebb, alacsonyabb költséggel előállítható kínálat helyett a termékportfólió néhány iszonyúan drága, hatalmas profittal kecsegtető blockbusterre épül. Ez a költséges, de mégiscsak óvatos biztonsági játék azonban hosszabb távon megbosszulhatja magát, elsorvasztja a kísérletező kedvet, véget vet a sokszínűségnek.

Huber Zoltán: A siker ára (Mi lesz veled blockbuster?)
Géczi Zoltán: A nyugati fellegvár ostroma (Ázsiai filmpiac)
Sepsi László:  Ismétlési kényszer (A blockbuster-széria)

LATIN LIDÉRCNYOMÁS
A lidércnyomás és a megfékezhetetlen erőszak érzékletes ábrázolásának hosszú hagyománya van a mexikói filmben. A napjainkban is zajló, százezernél is több ember erőszakos halálát okozó drogháború fikciós feldolgozásába a rémfilmben és a noir horrorban felhalmozott tapasztalat is beépül.

Árva Márton: Csatatéren (Mexikói drogháború)
Hegedűs Márk Sebestyén: Tündérmérgek (Carlos Enrique Taboada)
Varró Attila: Éjfekete (Mexikói noir horror)
Harmat György: A diktatúra diszkrét charme-ja (Lénárt András: A spanyol film a Franco-diktatúrában)

KÖNYV
Murai András: A Bergman-univerzum (Györffy Miklós: Mágia és mesterség)
Vajda Judit: Mindent a melodrámáról (Stőhr Lóránt: Keserű könnyek)

FESZTIVÁL
Csiger Ádám: Éjfélkor Erdélyben (Kolozsvár – TIFF)
Kovács Kata: Nagyravágyás helyett (Magyar rövidfilm: ELTE)
Baski Sándor: Újrajátszott traumák (Szőcs Petra: A kivégzés)
Nagy V. Gergely: Rokon a humuszban (Kárpáti György Mór: Provincia)

KRITIKA
Jankovics Márton: Barangolás Átokföldjén (David Michôd: Országúti bosszú)
Schreiber András: Vérmocskos igazságérzet (Arnaud des Pallières: A lázadás kora)

Büszkeség és balítélet 1-2.
Mini-sorozat indul! Méghozzá a kultikus BBC-produkció ismétlése. Jane Austen regénye nyomán, Jennifer Ehle és Colin Firth főszereplésével, Simon Langton rendezésében.
Vetítik: m1 - 20:20

A vadon foglyai
Lee Tamahori kalandfilmje David Mamet forgatókönyvéből, Anthony Hopkins, Alec Baldwin, Elle Macpherson és L.Q. Jones főszereplésével.
Vetítik: Film+ - 21:00

Lúzert fogtam, nem ereszt
Francis Veber vígjátéka, pontosabban saját színdarabjának második ismert remake-je Édouard Molinaro népszerű mozija, A bajkeverő, és Billy Wilder hattyúdala, a Haver haver után (a török és indiai verziót most ne számoljuk).
Vetítik: m2 - 21:45

Holt vidék
Gaál István drámája Törőcsik Marival. Társíró: Nádas Péter.
Vetítik: Duna - 22:35

Mész András 1985-ben Bebukottak címmel forgatott dokumentumfilmet a tököli börtönben büntetésüket töltő, gyilkosságért elítélt fiatalkorúakról. A Balázs Béla Stúdió gyártásában készült filmet betiltották, és csak a rendszerváltás után mutathatták be. A Filmvilágban '89-ben megjelent kritikát most annak apropóján vettük elő, hogy Gerő Marcell egy új dokumentumfilmben utána járt annak, hogy mi történt a Bebukottak szereplőivel az elmúlt harminc évben. A két éves kutatómunka után elkészített Káin gyermekeit beválogatták a világ egyik legrangosabb A-kategóriás filmes mustrájára, a 62. San Sebastian Film Fesztiválra. A hazai közönség a világpremiert követően elsőként az HBO csatornáján láthatja majd a filmet ősszel.

Időről-időre vissza kell térnünk az alapkérdésekhez; a fikció és a dokumentarizmus lényegéhez, a kép közlési lehetőségéhez és jelentéstartalmához. Vélnénk, csak az eredendően új, a szentesített formákat, műfajokat szétrobbantó művek kényszerítenek az esztétikai törvényszerűségek újragondolására. Léteznek műalkotások – s ilyen Mész András Bebukottakja is –, melyek érintetlenül hagyják ugyan a film kifejezésformáit, mégis visszavezetnek a legalapvetőbb kérdésekhez.

A Bebukottak klasszikus riportfilm, az a fajta kérdve kifejtő mű, mely a tények halmozásából meríti erejét, abból, hogy a riportalanyok beszélnek – némelyik kéretlenül is, másik csak a nógatásnak engedve –, s jól vagy rosszul, de értékelik helyzetüket. A fiatalkorúak tököli börtönében vagyunk, a kamerával öt fiú néz szembe és elmondja, hogy miért került be: az egyik apagyilkosságért, a másik leütött egy ismeretlen férfit, mert az nem adott pénzt a társának, a harmadik a nevelőintézeti tanárját szúrta le, a negyedik a haverját, mert részegen az anyjával erőszakoskodott, az ötödik különféle bűncselekményekben, többek között gyermekrablásban való részvételért. „Bebuktak”, ahogy azt a börtönzsargon mondja, és most valami más kezdődik, gondolnánk, ám ez csak részben igaz.

Filmjei ma is, 31 évvel a halála után, a legnépszerűbbek közé tartoznak az egész világon. Jellegzetes alakja, utánozhatatlan grimaszai, gesztikulálása és fintorai ellenállhatatlanul mulatságosak: kinevetjük, de közben szeretjük is ezt a furcsa kis embert.

Fufu, ahogy egykoron egy ország becézte, spanyol származású volt: Louis de Funés de Galarza néven anyakönyvezték. 1914. július 31-én született Courbevoie-ban. Elszegényedett értelmiségi családból származott, fotó,- és mozifilm technikai iskolát végzett, később René Simon híres színiiskolájában varázsolta el hallgatótársait és tanárait elképesztően mozgékony gumiarcával. Változatos foglalkozások után, közel 10 évig bárzongoristaként dolgozott Párizsban. Született zenei tehetségét jelzi, hogy mintegy 200 nagy slágert tudott kotta nélkül, hallás után eljátszani. Nappal filmekben statisztált, este zongorázott és különleges arcmimikájára alapozva, rögtönzött magánszámokkal nevetette meg a háborútól megcsömörlött és a humorra kiéhezett embereket. A bárba gyakran tértek be filmrendezők a forgatások fáradalmait kipihenni, és látva Louis rendkívüli arcjátékát, kisebb szerepeket kínáltak neki. Mindig megállta a helyét, így egyre többet foglalkoztatták, neve már fel-felbukkant, majd fokozatosan egyre feljebb került a stáblistán.

Drágám, a kölyök marha nagy lett!
A Drágám, a kölykök összementek! folytatása Randal Kleiser (Grease, A kék lagúna) rendezőtől.
Vetítik: m1 - 20:20

Első kétszáz évem
Maár Gyula Arany Medvére jelölt filmje Királyhegyi Pálról (Bezerédi Zoltán).
Vetítik: Duna - 21:40

SZEXVIDEO – A lankadatlan - A Dewey Cox sztori és a Rossz tanár rendezőjének vígjátékában a Jason Segel és Cameron Diaz által alakított házaspár eltűnt házi pornójuk után nyomoz kétségbeesetten. Részletek a filmből: 1; 2; 3.

ORSZÁGÚTI BOSSZÚ – Az ozploitation (a 70-es, 80-as évek ausztrál exploitation filmjei) és a Mad Max által ihletett poszt-apokaliptikus akciófilm a kiváló Animal Kingdommal ismertté vált David Michod rendezésében. Szinopszis: „Tíz évvel a világgazdaság összeomlása után egy ex-katona magányosan rója az utakat autójával. Egy nap betér egy út menti csehóba, majd arra lesz figyelmes, hogy elkötik a kint parkoló járgányát. Nem az értékről, hanem az elvről van szó: a kalandor nem tűri, hogy lopjanak tőle. Üldözőbe veszi az őt megrövidítő bűnözőket, és bár mindössze a saját autóját szeretné visszaszerezni, miután ezt szép szóval nem éri el, kíméletlen bosszúba kezd. Ebben váratlanul a segítségére lesz a banda egy rablás során megsérült és hátrahagyott tagja, a sótlan és szellemileg kissé visszamaradott Rey, akivel furcsa párost formálnak a bosszúhadjárat során.” [előzetes]

FRANK – Chris Sievey angol zenés-komikus a 80-as években kitalált magának egy színpadi karaktert: Frank Sidebottom néven, egy nagy papírmaszkkal a fején kezdett el fellépni, először csak a koncerteken, majd a rádióban és saját tévéshowjában is. Az ő figurája ihlette meg a Kecskebűvölők íróját, Joe Ronsont és Peter Straughan forgatókönyvírót (Mrs. Ratcliffe forradalma, Kecskebűvölők, Suszter, szabó, baka, kém). A Frank címszereplője a csak pár tucat ember által ismert, kísérleti zenét játszó The Soronprfbs együttes vezetője (Michael Fassbender), aki gyerekkora maszkot visel a fején, és soha egyetlen pillanatra sem veszi le. A különc zsenit és a hasonlóan furcsa zenésztársakat a banda új tagjának (Domhnall Gleeson) szemén keresztül ismerhetjük meg. Jon szeretné, ha ismertebbé válna az együttes, a közösségi oldalaknak köszönhetően fel is figyel rájuk a közönség, de a bandában ennek nem mindenki örül.