SZEXVIDEO – A lankadatlan - A Dewey Cox sztori és a Rossz tanár rendezőjének vígjátékában a Jason Segel és Cameron Diaz által alakított házaspár eltűnt házi pornójuk után nyomoz kétségbeesetten. Részletek a filmből: 1; 2; 3.
ORSZÁGÚTI BOSSZÚ – Az ozploitation (a 70-es, 80-as évek ausztrál exploitation filmjei) és a Mad Max által ihletett poszt-apokaliptikus akciófilm a kiváló Animal Kingdommal ismertté vált David Michod rendezésében. Szinopszis: „Tíz évvel a világgazdaság összeomlása után egy ex-katona magányosan rója az utakat autójával. Egy nap betér egy út menti csehóba, majd arra lesz figyelmes, hogy elkötik a kint parkoló járgányát. Nem az értékről, hanem az elvről van szó: a kalandor nem tűri, hogy lopjanak tőle. Üldözőbe veszi az őt megrövidítő bűnözőket, és bár mindössze a saját autóját szeretné visszaszerezni, miután ezt szép szóval nem éri el, kíméletlen bosszúba kezd. Ebben váratlanul a segítségére lesz a banda egy rablás során megsérült és hátrahagyott tagja, a sótlan és szellemileg kissé visszamaradott Rey, akivel furcsa párost formálnak a bosszúhadjárat során.” [előzetes]
FRANK – Chris Sievey angol zenés-komikus a 80-as években kitalált magának egy színpadi karaktert: Frank Sidebottom néven, egy nagy papírmaszkkal a fején kezdett el fellépni, először csak a koncerteken, majd a rádióban és saját tévéshowjában is. Az ő figurája ihlette meg a Kecskebűvölők íróját, Joe Ronsont és Peter Straughan forgatókönyvírót (Mrs. Ratcliffe forradalma, Kecskebűvölők, Suszter, szabó, baka, kém). A Frank címszereplője a csak pár tucat ember által ismert, kísérleti zenét játszó The Soronprfbs együttes vezetője (Michael Fassbender), aki gyerekkora maszkot visel a fején, és soha egyetlen pillanatra sem veszi le. A különc zsenit és a hasonlóan furcsa zenésztársakat a banda új tagjának (Domhnall Gleeson) szemén keresztül ismerhetjük meg. Jon szeretné, ha ismertebbé válna az együttes, a közösségi oldalaknak köszönhetően fel is figyel rájuk a közönség, de a bandában ennek nem mindenki örül.
Lenny Abrahamson dramedy-jét a forgalmazó, dicséretes módon, szinkronos ÉS feliratos formában is vetíti. Természetesen utóbbit ajánljuk. [előzetes]
A Filmvilág kritikusa szerint: A Frank kiválóan illeszkedik szereplőinek rendhagyó természetéhez – irány- és hangnemváltásai, amikkel mindvégig tragikomédia, karriersztori és karakterdráma közt lavírozik, éppoly kiszámíthatatlanok, mint a társaság tagjainak érzelmi hullámzásai –, egyúttal rámutat a különc-lét ellentmondásos helyére a kortárs kultúrában – ami egyébként a rendező eddigi életművének is állandó eleme. (Sepsi László kritikája a júliusi Filmvilágban olvasható.)
