Filmvilág blog

Ők a Blue Danube Film Festival győztesei

2024. október 08. - filmvilág

blue_danube.JPG

Október 5-én este tartották a 7. Blue Danube Film Festival díjátadóját Budapesten, ahol az idei program legkiemelkedőbb alkotásait ünnepelték. A Bécsben, Pozsonyban, Esztergomban és Budapesten megrendezett nemzetközi fesztivál összesen 18 alkotót díjazott az Animációs, Fikciós, Dokumentumfilm, Kísérleti és Super Short kategóriákban. Az ARGE Donauländer támogatásának köszönhetően a régió 10 filmes alkotója között összesen 2400 euró összegű jutalmat osztottak szét. 

Ezek közül a legjobb animációs film a Trace (Asparuh Petrov), a zsűri indoklása szerint „sokrétű film, tele küzdelemmel és finomsággal“, a legjobb dokumentumfilmet Lőrinczy Lia nyerte az Aki még lehetek című alkotásért, a zsűri szerint  „a magyar dokumentarizmus legjobb hagyományait folytató film“. A legjobb fikciós film a Land of Mountains, Olga Kosanovic rendezése, „katartikus alkotás, elsősorban a különleges dramaturgiai megoldásnak és a kiváló színészi játéknak köszönhető.” A legjobb kísérleti film a  Grandmamauntsistercat Zuza Banasinskától, „lenyűgöző mű, amely éles vágásokkal és archív beavatkozásokkal költészetet teremt.“ A fesztivál speciális Super Short díját az Under the Endless Sky, Alexandra Dzsiganszkaja animációja kapta, „az emlékezés ellentmondásos tapasztalatát az alkalmazott animációs technika egyszerre érzékletesen és empatikusan adja vissza.”

Tovább

Az utolsó film-Cesar!

Francis Ford Coppola: Megalopolis

megalopolis.JPG

Francis Ford Coppola a Megalopolisszal elköszön a nagyérdeműtől. A búcsú témáját megindítóan hozza testközelbe a szomorú konkrétum: feleségének és egyben alkotótársának a film cannes-i premierje előtt néhány héttel bekövetkezett halála, akinek ajánlja is a filmet. Coppola számára alkalmas pillanat a számvetésre és a lezárásra. Vajon mi, a nézők, mennyit veszítettünk volna, ha a pillanat az életmű egy korábbi pontján jön el?

Nem mindenki olyan szerencsés, mint Luis Buñuel, aki első filmjének, Az andalúziai kutya első, a kinyíló szemet mutató képkockájával és utolsó filmjének, A vágy titokzatos tárgya szem alakú szakadásbevarrását rögzítő utolsó képkockájával tökéletes keretet ad legendás életművének. De az alkotó szándéka nem mindig esik egybe az égiek akaratával. Francis Ford Coppola esetében erről van szó.

A döcögősen, olcsó horrorokkal és tucatvígjátékkal induló Coppola – a francia újhullám hatásának köszönhetően – a Te már nagy kisfiú vagy című filmmel találja meg saját hangját. Hamarosan egyedülálló mesterművek, és díjak formájában is – öt Oscar-díj, két Arany Pálma – többször kicsúcsosodik. A legkülönfélébb ’minden idők legjobb filmjei’ listák élén rögtön kettő-három, nem ritkán négy Coppola-remekművet is találunk – A keresztapa I-II., Apokalipszis most, Magánbeszélgetés. Az egyedülálló magasságok után a pálya utolsó szakasza lefelé lejt. Az 1992-es Drakula volt az utolsó igazán jól sikerült Coppola-film. Azóta tart az újabb útkeresés időszaka. Coppola nem egy feladós típus. Azóta érdekes kísérletezéseknek (Koravén ifjúság) és nagy melléfogásoknak (Mostantól napkeltéig) egyaránt tanúi lehettünk. De az egykori aranybetűs nagy Coppola-korszak már nem tért vissza. Biztos, hogy a Megalopolis tökéletesen beilleszthető a kísérletezés időszakának darabjai közé. Kérdés, hogy a ragyogó ékköveket is tartalmazó egész életmű méltó megkoronázása-e.

Tovább

Körkérdés a filmkánonról - 3. rész

Barkóczi Janka és Muhi András

A Filmvilág tizenhárom szakembert kérdezett meg a filmszakma különböző területeiről a kanonizáció szükségszerűségéről és legfontosabb területeiről (filmkritika, fesztiválok, filmoktatás), a válaszokból összeállított kivonat a szeptemberi szám Filmkanonizáció blokkjában olvasható: az alábbiakban Barkóczi Janka (filmtörténész, archivátor az NFI Filmarchívumában) és Muhi András (producer, az INFORG Stúdió alapító tagja) teljes válaszai olvashatók az öt kérdésre. (Az első rész Reisz Gábor és Vincze Teréz válaszaival itt olvasható, a második Gyenge Zsolt és Kocsis Ágnes válaszaival itt olvasható.)

 

BARKÓCZI JANKA


barkoczi_janka.jpg1/ Szükség van-e újrakanonizálásra minden korban vagy a klasszikusok épp a rendíthetetlen időtállóságuk miatt klasszikusok?

Az újrakanonizálás fontos, mert mi magunk is másképp látunk egy filmet 10-20 év távlatából, és másképp látják a különböző generációk. Nem csak egymást követően, de egyszerre, párhuzamosan is többféle kánon működik – akár konfliktusban egymással –, és ezekben az adott pillanatnak megfelelően csúszkálhatnak a címek. Csak kevés abszolút időtálló alkotás létezik, de ezek saját jogon mindig megmaradnak a kánonban. Az igazán jó művek azok, amelyek évek, évtizedek során sem záródnak be, mindig képesek valamiféle diskurzust indítani.

Tovább

Itt az októberi Filmvilág!

fv2410.jpgMAGYAR NAPOK
A magyar szerzői filmre évtizedek óta jellemző az egy napos keretbe foglalt holtpontállapot bemutatása: Szilágyi Zsófia Egy nap és legújabb Január 2. című munkája a társadalmi körülményektől sem független bénult, változtatásra érett, de azzal fáradtan küzdő élethelyzetekről tudósít, ahogy Hajdu Szabolcs kamaratrilógiája is érzelmi patthelyzeteket rögzít (Ernelláék Farkaséknál, Kálmán-nap, Egy százalék indián).

Gelencsér Gábor: Látástól vakulásig (Egy nap-dramaturgia a magyar filmben)  
Kovács Kata: Együtt mentek (Szilágyi Zsófia: Január 2.) 
Kiss Dalma: „A hétköznapi hülyeségeket bámuljuk” (Beszélgetés Szilágyi Zsófiával)    

Pethő Réka: Szembenézés önmagunkkal (Hajdu Szabolcs: Egy százalék indián)            

NŐI TEST / TRAUMA
Fargeat idei alkotása, az A szer egy fél évszázados rémfilmtrend összefoglalása: kozmetikai testhorrorja a közösségi média képözöne és a #metoo korában az ötven láb magas nők támadása és a groteszk testbarkácsolások fekete komédiái helyett a női húsból felburjánzó testképzavar gyomorforgató látványával szembesíti a nézőt.

Tovább

#161 - Viharsziget, Fekete pont, Rebel Ridge, Lepattanó

fekete_pont.jpeg

Új adásunkban foglalkozunk Szimler Bálint régóta várt első nagyjátékfilmjével (Fekete pont), a Netflix toplistáját sokáig vezető Rebel Ridge-gyel, folytatjuk a Scorsese-sorozatunkat a Viharszigettel, és az őszi fesztiválos élményeinket (Velence, Toronto, Miskolc) is kibeszéljük.

Többek közt megbeszéljük, hogy

  • Tényleg olyan jó-e A brutalista, mint a híre,
  • leírható-e a magyar néplélek a tejfölös lángossal,
  • a Rambóhoz vagy a westernekhez van-e több köze a Rebel Ridge-nek,
  • hogy áll a közhelyekkel a Fekete pont,
  • milyen menzatraumáink vannak,
  • passzol-e Scorsese-hez a horror,
  • és regényben vagy filmben erősebb a Viharsziget?

 

Menetrend:

Tovább

Scherer Péter: Ezt meg kell néznetek, mert ezek nagyon hülyék

scherer_peter_230902_gordoneszter_4752r.jpg

Gombfoci-, mármint szektorlabdaemlékekről, Marlon Brandóról, színészet előtti és utáni színészekről beszéltünk a most mozikba került vígjáték, a Lepattanó főszereplőjével.

A Lepattanó szereplőinek életében mindennél fontosabb szerepet játszik a gombfoci. Pontosabban a szektorlabda. A rendező és forgatókönyvíró, Vékes Csaba igyekszik helyre tenni a fogalmat. A szektorlabdát a szereplők olyannyira komolyan veszik, hogy amikor egy nagyobb pénzösszeg az ölükbe hullik a gazdag milliárdos (Patrick Duffy) jóvoltából, azt azonnal a sportra költik. Terembérlésre, asztalra, mezre, egyebekre. Nem gombfoci. Ez nem gyerekjáték.

A magyar szabadalomnak is nevezhető szektorlabdát természetesen a színészeknek is ki kellett tanulniuk. Az ebben a filmben is erős apa figurát alakító Scherer Péter, vagyis Pepe, vitte a legtöbbre: a maroslellei bajnokságon, amire a színészek beneveztek, tovább is jutott az első körből. Először a filmről, erről az eredményről kérdeztük őt.

Vékes Csaba, a rendező kitalálta, hogy legyen egy házi bajnokság, aminek keretében mi megtanuljuk ezt a játékot, hogy ne kamuzzunk, amikor azt mondjuk, szektor, közelség vagy szabadrúgás, úgy beszéljünk ezekről, hogy pontosan tudjuk, miről van szó. Megtanított bennünket a hétszeres magyar bajnok, Horváth Imre, nagyon szerettük ezt a házi bajnokságot, és egyszer csak előállt a Vékes, hogy figyeljetek, beneveztünk benneteket az igazi magyar bajnokságra, Maroslellére, lemegyünk kisbusszal, aztán hajrá. Játszottunk igazi meccseket, igazi szektorlabdásokkal, rohadt jó élmény volt. Három döntetlennel és egy vereséggel továbbjutottam a csoportomból, én lettem a legsikeresebb a mi színész csapatunkból. Nem éltünk a lehetőséggel, nem mentem tovább, beültünk a kocsiba, és hazajöttünk. Állati helyes, megszállott, szeretetre méltó emberek, piciben koncentrálnak valami nagy győzelemre, akik ezt a sportot űzik. Csodálatos.

Neked volt gombfocicsapatod, amikor gyerek voltál?

Tovább

Ingyenes otthoni mini Film Maraton négy napon át

bkfm_szent_istvan_ter_2024.JPG

A múlt héten lezajlott 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon mintegy 100 vetítésén több mint 21 ezer néző vett részt, megdöntve a korábbi évek látogatószámát. A Maraton programjából számos alkotás elérhető kiváló minőségben a FILMIO-n. A Hanna Schygulla és Marcello Mastroianni szereplésével készült Miss Arizona, a korszakos Valahol Európában, a fiatalság örökérvényű kérdéseit feszegető Szevasz, Vera és Gaál István klasszikusa, a Sodrásban csütörtöktől vasárnapig ingyenesen megtekinthető a magyar filmek streaming platformján.

Az énekesnő Mici második férjével mulatót nyit a pesti broadway-n, amely hamarosan a legfelkapottabb hely lesz. A család jól él, az Arizona bárók, milliomosok, befolyásos személyek törzshelye, ám vészterhes idők közelednek, ahol nem számít sem összeköttetés, sem pénz. Sándor Pál a Miss Arizonát is a rá jellemző virtuóz atmoszférateremtő készséggel forgatta – ezúttal két világhírű színésszel egészítve ki a nívós hazai alkotógárdát.

Árva gyerekek róják a szétbombázott országutakat a második világháború végén. Egy nap romos kastélyra bukkannak, amelynek híres karmester lakója önzetlenségével reményt mutat az elvadult fiatalok számára. A Radványi Géza rendezésben készült, 1947-ben bemutatott Valahol Európában a magyar filmtörténet egyik első világsikere, amely kíméletlen helyzetjelentés volt a háború által feldúlt Magyarországról.

Tovább
süti beállítások módosítása