A 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramja helyett idén a Kitekintő / Open Eye szekcióba kerültek a világ legnagyobb filmfesztiváljainak díjazott művei.

Ilyen például a japán Hirokazu Kore-eda Bolti tolvajokja, amely Cannes-ból az Arany Pálmát vitte el idén. Kore-eda az Anyátlanok után most is egy diszfunkcionális család tagjait mutatja be, akik szegények és kényszerbetegek, és nem lehet eldönteni, hogy miért lopnak mindent össze áruházakból.

Szintén a 2018-as Cannes-i Filmfesztiválon versenyzett az Arany Pálmáért Nuri Bilge Ceylan, a török filmművészet élő klasszikusa, A vadkörtefa című filmjével. A lassú ritmusú, meditatív alkotás meseszép anatóliai tájakon játszódik, ahol az emberek még titokzatos harmóniában élnek a természettel. A történet hőse Sinan, a szépreményű fiatal író, aki a nagyvárosból érkezik haza szülőföldjére, hogy erőt és anyagi támogatást gyűjtsön első kötete megjelentetéséhez. A visszatérés nehezebben megy, mint gondolná, mert a falu és az emberek megváltoztak, vagy éppen ő maga nem az már, mint aki egykor volt.

Fábri Zoltán három évig tanult a Képzőművészeti Főiskolán, hogy festőművész lehessen, majd 1938-ban átiratkozott a Színművészeti Akadémiára, mert a filmrendezés kezdte érdekelni. A pályamódosításban döntő tényezőnek nevezte találkozását a francia lírai realizmus alkotásaival: „Marcel Carné, René Clair, Renoir, Duvivier művei olyan hatással voltak rám, hogy egyre fokozódóan nem érdekelt semmi más, csak hogy lehetnék filmrendező” (idézi Marx, 25-6.). Elsősorban a francia filmek hatása látható abban, hogy Fábri, főleg az 1950-es években készült műveiben, drámai összeütközéseket visz színre erős érzelmeket kiváltó, a fények és árnyékok kontrasztjára épülő képekkel. A hatást a változatos kameraállások, a gyakori közelik, a gyorsuló montázs, illetve a zene és a hangok kifejező ereje is fokozza. A szakirodalom röviden expresszív-drámai formának nevezi ezt a stílust, és a rendező olyan filmjeire tartja a legjellemzőbbnek, mint a Körhinta, a Hannibál tanár úr, az Édes Anna és a Dúvad (Gelencsér, 4-7.).

A 75. Velencei Filmfesztivál Biennale College Cinema szekciójában lesz Szőcs Petra Déva című nagyjátékfilmjének világpremierje. A világ egyik legrangosabb filmes eseményét 2018. augusztus 29. és szeptember 8. között rendezik meg a velencei Lidón.

A Déva egy árvaházban élő albínó lányról, Katóról szól, aki a nyári szünetben összebarátkozik egy új önkéntessel, Bogival, de barátságát csak úgy tudja kifejezni, hogy elárul valaki mást. A film a gyermeki látásmód mágikus és szürreális dimenzióját bontja ki, és új színben láttatja Déva posztszocialista világát.

A Déva Szőcs Petra első nagyjátékfilmje. A film a Biennale College Cinema tehetséggondozó programjának támogatásával készült, amelyre évente mindössze három projektet választanak ki. Ez az első magyar alkotás, amely a Biennale College Cinema közreműködésével jött létre.

El tudja-e kerülni a messziről jött rendező, hogy a harmadik világban forgatva ne egzotikus csodalényekként láttassa a helyieket, és a visszás jelenségeket se csak a saját kultúrájának erkölcsi magas lováról mutassa be? A feladat nehéz, ha nem éppen lehetetlen – nyilván tudta ezt Rungano Nyoni is, amikor első filmjének témájául egy máig létező afrikai hagyományt választott. Hiába született a fiatal rendezőnő Zambiában, már Walesben nőtt fel, így az ő nézőpontja is egy kívülállóé, még ha személyes kötődése miatt talán empatikusabb és hitelesebb is a megközelítésmódja.

A nyitójelenetben alighanem a saját kétségeire is reflektál. Turistabusz gördül be egy úgynevezett boszorkánytáborba, ahol kordon mögött tartott, fehérre festett arcú asszonyokat tekinthetnek meg a látogatók. Fotók és szelfik készülnek, mindenki alaposan kicsodálkozza magát, majd visszaszállnak a buszra, és elhajtanak a következő borzongató élmény irányába. Rögtön ezután megismerjük a kilencéves Shulát, akit egy véletlen baleset miatt boszorkánynak bélyegeznek, és választás elé állítanak: vagy boszorkánynak vallja magát, vagy hajnalra kecske lesz belőle. Az önkéntes némaságot fogadó kislány nem meri megkockáztatni az utóbbi opciót, ezért beköltözik a táborba, ahol ő lesz a legfiatalabb lakó.

Augusztus utolsó hetében, idén tizennegyedik alkalommal rendezik meg a BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztivált, mely a tavalyi évben kapta meg az Európai Fesztivál Szövetség kiemelt művészeti fesztivál minősítését, és amelyen a nemzetközi versenyprogram mellett ezúttal is rengeteg kísérőprogram, panorámaszekciók, fesztiválbemutatók és koncertek lesznek. 

Az ismét közel ezer nevezést regisztrált fesztivál előzsűrije idén Orosz Anna Ida animátor, Vajda Boróka filmkészítő, Végh Vozo Zoltán filmrendező, Rimóczi László forgatókönyvíró és Ördög Zsófia vágó volt. Az általuk kiválasztott 64 rövidfilm versenyez majd a Solide Art által legyártott szobrokért a fesztiválon a filmeket a helyszínen közösen megtekintő két további zsűri előtt. Már több éve filmszakos tanárok és kollégák segítségével verbuválódik a 4 felsőoktatási intézmény delegálásában megszülető Diákzsűri, ahová ezúttal Holdosi Máté (Metropolitan), Mira Zénó (MOME), Vermes Dorka (ELTE) valamint Richolm Orsolya (SZFE) kapott meghívást. A nemzetközi zsűribe ezúttal Rita Capucho portugál filmes szakember, Arya Su Altioklar török rendező, a Kisakes fesztivál igazgatója, és Matteo Pianezzi, szardíniai színész, rendező, alkotóművész kapott meghívást. A magyar zsűritag idén Madarász Isti, forgatókönyvíró, filmrendező lesz és a tizennegyediken tizennegyedszer Wolfgang Leis, állandó zsűritag, a nemzetközi zsűri koordinátora. Ők döntenek majd a fesztiválon kiosztásra kerülő 3 fő-, és 7 kategória díjról valamint az NMHH Médiatanács által felajánlott kétszer 500.000,- forintos különdíjról, melyet a legjobb magyar animációs, illetve fikciós filmnek ítélnek oda. A korábbi évekhez hasonlóan ismét kiosztják a Sziget Kft. által felajánlott hetijegyet forgatási engedéllyel együtt a 2019-as Szigetre. 

Tizenkilenc film lesz látható a jubileumi 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál nagyjátékfilmes versenyében. 

A cseh Aurel Kilmt rendezte Lajka címszereplője az 1957-es űrkutya, aki ez esetben nem pusztul el a Szputnyik 2 fedélzetén, hanem ő maga szakítja meg a kapcsolatot Bajkonurral, hogy az űrhajóval egy idegen bolygóra távozzon, ahol végre nem az ember a teremtés ura – mindezt bábanimációs technikával, musical műfajában elmesélve. A sci-fi műfaját gondolja át Lazar Dobroza Ederlezi ébredése című műve is, melyben Milutin az űrhajós és igen vonzó kiborg társa érzelmeiről, szerelmük kiteljesedéséről szól egy végtelen hosszú űrutazás során. 

Rendhagyó film Timur Bekmanbetov Profilja is, mely Anna Erelle: A dzsihád jegyese című regényének a feldolgozása: az álnéven publikáló újságíró leírta az élményeit arról, ahogy több hónapon keresztül oknyomozott az Iszlám Állam toborzási módszereiről a közösségi médiákban és még a jegyességig is eljutott az egyik dzsihadistával. Az orosz-kazah filmes az igaz történetet egyetlen számítógép képernyőjén meséli el.

Francis Ford Coppola 1983-as filmjében, A kívülállókban olyan ígéretes fiatal színészek szerepeltek, mint Matt Dillon, Patrick Swayze, Ralph Macchio, Rob Lowe, Emilio Estevez és Tom Cruise. Tehetséges és sármos volt mind, bármelyikükből lehetett volna ikonikus hollywoodi sztár. Miért pont Cruise-nak sikerült végül befutni?

Új adásunkban többek közt ezt próbáljuk megfejteni, utána kielemezzük az  új Mission: Impossible epizódot, aztán lehetetlen küldetésre vállalkozunk: végigmegyünk a teljes karrierjén kevesebb mint egy óra alatt és megnevezzük a legjobb filmjét.

Tartalom:

00:00 - Tom Cruise, az utolsó mozisztár?
22:25 - Misson: Impossible - Utóhatás
44:50 - Tom Cruise összes filmje rangsorolva

A podcast epizódjai minden fontosabb podcast applikációban elérhetőek, de a Spotify-on, az Anchoron és az iTuneson is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)