A 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramja helyett idén a Kitekintő / Open Eye szekcióba kerültek a világ legnagyobb filmfesztiváljainak díjazott művei.
Ilyen például a japán Hirokazu Kore-eda Bolti tolvajokja, amely Cannes-ból az Arany Pálmát vitte el idén. Kore-eda az Anyátlanok után most is egy diszfunkcionális család tagjait mutatja be, akik szegények és kényszerbetegek, és nem lehet eldönteni, hogy miért lopnak mindent össze áruházakból.
Szintén a 2018-as Cannes-i Filmfesztiválon versenyzett az Arany Pálmáért Nuri Bilge Ceylan, a török filmművészet élő klasszikusa, A vadkörtefa című filmjével. A lassú ritmusú, meditatív alkotás meseszép anatóliai tájakon játszódik, ahol az emberek még titokzatos harmóniában élnek a természettel. A történet hőse Sinan, a szépreményű fiatal író, aki a nagyvárosból érkezik haza szülőföldjére, hogy erőt és anyagi támogatást gyűjtsön első kötete megjelentetéséhez. A visszatérés nehezebben megy, mint gondolná, mert a falu és az emberek megváltoztak, vagy éppen ő maga nem az már, mint aki egykor volt.
A Berlinálén debütált Alekszej Alekszejevics German rendezte Dovlatov a 20. századi orosz irodalom egyik legeredetibb alakjáról szól: Szergej Dovlatov életének hat napját mutatja be. Története által megismerhető a kora hetvenes évek Leningrádja is, ahol a diktatúra elnyomása alatt különleges értelmiségi és művésztársadalom élt és alkotott.
A Kitekintő szekció és a fesztivál zárófilmje a Spike Lee rendezte Csuklyások (BlacKkKlansman) lesz, mely Cannes-ban a zsűri nagydíját kapta idén. A mű a Colorado Springs-i rendőrség első afro-amerikai nyomozójának, Ron Stallworth-nak a történetét mutatja be. Stallworth beépült a hírhedt Ku-Klux-Klánba és társával, Flip Zimmermannal eljutottak a Klán legmagasabb köreibe is, hogy megakadályozzák, hogy a szervezet terrorcselekményt kövessen el a város fekete lakosai ellen.
A CineFest Kitekintő filmjei mellett visszatér a horror és a thriller műfajainak gyönyöreit kínáló Midnight, azaz az éjféli szekció, melynek húzóműve a Panos Cosmatos rendezte Mandy – a bosszú kultusza lesz, melyben Nicholas Cage ámokfutása igen véres végeredményt hoz. De ebben a szekcióban lesz szintén az angol rendező, Peter Strickland rendezésében Magyarországon készült A királylány és az átok című kisfilm (hazai producerei Turán Eszter és Nedeczky Dóra), melynek világpremierje a texasi Oscar-minősítő filmfesztiválon, a SXSW-en (South by Southwest) volt idén márciusban.
A királylány és az átok című szkeccs az egészestés, A gonosz természetrajza című filmantológia része, amely különböző nemzetek folklórjából mesél el egy-egy jellegzetes történetet. A hazai szegmens rendezője, a Magyarországon több ízben forgató angol rendező, Peter Strickland. A megfelelő történet kiválasztásában Zalka Csenge, népmese-szakértő és mesemondó segédkezett. Így talált rá a rendező magyar népi hagyomány egy sötét darabjára, A királylány és az átokra, amely tökéletesen illeszkedik a baljós népmeséket feldolgozó antológiába. A történetben két testvér versenyzik egy hercegnő szívéért. A báty azonban hazudik a hercegnőnek, azzal vádolva öccsét, hogy beleszeretett valaki másba, így a királylánynak a hír hallatán megszakad a szíve, majd kisvártatva bele is hal a fájdalomba. Nemsokára azonban feltámad az éjszaka közepén, hogy bosszút álljon a halálát okozó testvéreken…
A kisfilmet az autentikus magyar népi hagyományok inspirálták, a sötét tónusú történetet pedig színházi alapokra helyezett, paradzsanovi ornamentikájú látvány hangsúlyozza. A rövid történetet a magyar népmese sajátja, a valósághű, érzelmekkel túlfűtött horrorisztikus esztétika határozza meg.