Három magyar díjjal zárult a balkáni térség elsőszámú filmfesztiválja Szarajevóban. Szamosi Zsófi a legjobb színésznő, Kiss Hajni Last Call című rendezése a legjobb vizsgafilm díját nyerte el a szarajevói filmfesztiválon. Csuja László Kilenc hónap háború című dokumentumfilmjét elismerő oklevéllel méltatta a nemzetközi zsűri. 

Csuja László Kilenc hónap háború című magyar-katari koprodukcióban készült alkotása egy 23 éves srác története, aki kárpátaljai magyarként kilenc hónapig harcol az orosz-ukrán háborúban.

Kiss Hajni Last Call című vizsgafilmje a Filmalap támogatásával a Színház- és Filmművészeti Egyetemen készült, és nemrég elnyerte a budapesti Friss Hús rövidfilmfesztivál fődíját. 

A kétszeres Oscar-díjas Aszgar Farhadi elnökölte zsűri Szamosi Zsófinak ítélte a legjobb színésznő díját Szilágyi Zsófia Egy nap című filmjében nyújtott alakításáért.

Szamosi Zsófia tíz éven át játszott Budapest prominens színházi társulatában Pintér Bélánál, országos ismertségre az HBO Terápia című sorozatában tett szert. Ő volt a főszereplője az Oscar-díjas Mindenki című rövidfilmnek, és Sopsits Árpád legutóbbi mozifilmjében, A martfűi rémben nyújtott alakításáért elnyerte a Magyar Filmdíjat a női főszereplő kategóriában.

Az uralkodó közvélekedés úgy tartja, a tinivígjátékok nagy megújítója és csúcsra járatója a legendás John Hughes volt. Igaz, a kánon számon tart olyan izgalmas előzményeket, mint a magyar címéről (Változó világ) talán kevésbé ismert Fast Times at Ridgemont High, a nyolcvanas évek elejéről pedig a célirányos buli- és szexkomédiákat szokás említeni. A plázák burjánzásával a producerek valóban szakmányban gyártották a tinédzser közönséget levadászó könnyed hibrideket, már jóval a Nulladik óra előtt készült hasonlóan fajsúlyos darab is. A Kockázatos üzlet nemcsak a korszak egyik sötéten csillogó látlelete, de tipikusan az az alkotás, ami az eltelt évekkel egyre jobb és jobb lesz. Míg a filmnek a tengerentúlon komoly hírneve van, felénk jóval kevesebben ismerik, holott bőven van itt mit felfedezni.

Paul Brickman író-rendező egyszerre volt rendkívül szerencsés és nagyon szerencsétlen. A Kockázatos üzlet a bemutatása idején komoly anyagi- és kritikai siker lett, egy csapásra sztárrá tette a főszereplőket (Tom Cruise, Rebecca De Mornay), csak épp annak a divathullámnak köszönhette a létét és oda tagozódott be, amit Brickman meg akart fricskázni. Az elsőfilmes alkotó az akkoriban felpörgő Reagan-éra teljesítmény- és fogyasztásorientált szemléletét, az egészséges tinédzser mítoszát cibálta meg, de a kiábrándult irónia helyett a producerek és a közönség jelentős része pikáns tinivígjátékként tekintett az alkotásra. Innen nézve talán jobban érthető, a váratlan siker után keresett Brickman miért fordított hátat Hollywoodnak és tűnt el a radarról. A hivatalos verzió szerint az alkotó a megváltoztatott befejezés miatt rágott be, de ez valószínűleg csak az utolsó csepp lehetett a pohárban.

A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál idén 15. alkalommal, szeptember 14-23-ig várja a hazai és nemzetközi filmbarát közönséget, filmes szakembereket, alkotókat és a filmszakma összes szereplőjét Miskolcon.

A 15. CineFest játékfilmes nagyzsűrijének elnöke Krzysztof Zanussi filmrendező. Krzysztof Zanussi hosszú és páratlanul sikeres pályafutása során elnyerte többek között a Velencei Filmfesztivál fődíját, az Arany Oroszlánt, a Zsűri díját Cannes-ban, jelölték Golden Globe-díjra és megkapta a Locarnói Filmfesztivál fődíját, az Arany Leopárdot is. Zanussi az európai és az egyetemes filmművészet egyik legfontosabb alakja. Az egyik legintellektuálisabb, legműveltebb, legtisztábban fogalmazó, legfelkészültebb, legtöbb nyelven beszélő filmrendező. Hősei – többnyire Közép-Európa történelmi és politikai viharaiban – a tiszta, erkölcsös, az aktuális kortól és társadalomtól független, teljes élet lehetőségét keresik. Zanussi olyan sztárokkal dolgozott, mint Vittorio Gassman, Daniel Olbrychski, Christoph Waltz, Raf Vallone, Max von Sydow, Zbigniew Zapasiewicz, Maja Komorowska, Robert Powell vagy Valeria Golino, olyan filmekkel vált világhírűvé, mint a Védőszínek, a Kristályszerkezet, a Spirál, az Imperatívusz, A nyugodt Nap éve, vagy – a II. János Pál pápa életének korai szakaszát bemutató – az Egy távoli országból. Alkotótársa, Sławomir Idziak, Zanussi 13 filmjét fényképezte, 2009-ben nyerte el a Jameson CineFest Életműdíját. Idén a Jameson CineFest három filmjének vetítésével (Védőszínek, A nyugodt Nap éve, Konstans), mesterkurzussal és életműdíjjal tiszteleg a legendás Krzysztof Zanussi előtt. 

A holland rendező a nemzetközi porondon hasonlóan debütált, mint hazai pályán: az Európában (amerikai pénzből) forgatott Hús + vér (Flesh & Blood, 1985) a Floris tévésorozat (1969) mintájára lépés a fősodor felé a korai holland művészfilmes éra után – fiatalon ugyancsak avantgárd rövidfilmek után nyergelt át televíziós zsánerfilmre. Verhoeven klasszikus auteur: mindig ugyanazt a filmet forgatta egy-egy alteregóval a főszerepben, ezúttal viszont – először, de korántsem utoljára – újrahasznosít, filmje nemzetközi ön-remake szélesebb, külföldi közönségnek. Egyben hardcore verzió: azokra a történelmi tényekre épül, amiket a Floris-hoz végzett anyaggyűjtés során talált, de túl durvának vélte a televíziós gyerek/családi műfajhoz.

A Mozinet Filmnapok idei programja a korábban Oscar-díjat nyert, vagy jelölt alkotók munkáiból áll, így többek között olyan rendezők filmjei érkeznek, mint Nemes Jeles László, Paolo Sorrentino, Asghar Farhadi, Enyedi Ildikó. A rendezvénynek Budapesten ezúttal is a Puskin mozi ad otthont, és számos más város art mozija csatlakozik az eseményhez.

Az idei program premier előtti filmjei között van a korunk Fellinijének tartott Paolo Sorrentino legújabbja. Az Oscar-díjas A nagy szépség, az Ifjúság, valamint Az ifjú pápa rendezője visszatért hazájába, hogy leforgassa az olasz Wall Street farkasát, Silvio Berlusconival a középpontban. Sorrentino a Loróban a tőle megszokott vizualitással, rengeteg zenével és humorral mutatja be Toni Servillo megformálásában milliók elérhetetlen bálványát, a modern Olaszország leghosszabb ideig hivatalban levő miniszterelnökét, az életkoráról tudomást sem vevő Berlusconit.

A kétszeres Oscar-díjas rendező, Asghar Farhadi most először forgatott nemzetközi stábbal. Az Oscar-díjas Penélope Cruzzal és Javier Bardemmal forgatott Nyílt titok egy esküvő estéjén kezdődő feszes thriller, ahol egy lány eltűnése és az utána való nyomozás évtizedes ellentéteket és titkolt szerelmeket hoz a felszínre. A programban Farhadi előző munkája, Az ügyfél is szerepel.

A Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága 561,8 millió forint támogatást szavazott meg a Zárójelentés címmel készülő alkotásnak, a forgatás szeptember elején kezdődik.

Szabó István készülő filmjéről: „A főhős orvosprofesszor, akit számára váratlanul nyugdíjaznak, lemegy szülőfalujába körorvosnak. Energiája, érzelmi és társadalmi konfliktusok során segíti, hogy megtalálja fiatalkori önmagát. Ebben társa általános iskolai barátja, a falu plébánosa, akivel sorsuk azonossá válik.”

A Szabó István eredeti forgatókönyve alapján készülő Zárójelentés producere Sándor Pál és Tőzsér Attila. Szabó István és Sándor Pál is több mint hat évtizede alkot filmeket, „párhuzamos” pályafutásuk most először fut össze, először dolgoznak együtt a Zárójelentés című filmen.

A Zárójelentés operatőre Szabó István állandó alkotótársa Koltai Lajos lesz, a film bemutatója 2019 második felében várható.

TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
A természet fizikai-kémiai folyamatokra leegyszerűsítése révén nyersanyagként, dologként, birtokként nézzük a világot. Tarkovszkij számára az emberi kultúra és az ember „nélküli” természet között keletkezett „Nagy Szakadék” a modernitás ősbűne. A mai filmesek közül Terrence Malick, Darren Aronofsky és Alex Garland is osztja e gondolatot.

Nemes Z. Márió: A Nagy Szakadék (Xenoökölógia a természet „halála” után)
Varró Attila: Végtelen világ (Sarkvidéki ökohorror)
Pernecker Dávid: Annyi mindent nem láttunk még (David Attenborough: Bolygónk, a Föld 2)
Barotányi Zoltán: Fentről minden szebb (Darren Aronofsky: Volt egyszer egy bolygó)

ÚJ RAJ
Alex Garland regényíróként (A part, The Tesseract, The Coma), forgatókönyvek szerzőjeként (28 nappal később, Napfény, Ne engedj el, Dredd) és rendezőként (Ex Machina, Exodus) egyaránt ragaszkodik alaptémájához: az istent játszó ember tettei, a felelősségvállalás súlya az, ami megtöri, vagy épp megvilágosítja hőseit.

Pernecker Dávid: Szembenézni, nem megtörni (Alex Garland)

MAGYAR MŰHELY
Hirsch Tibor: Lélekmérnök önarcképek (Kádár-kori álmok)
Pazár Sarolta: Próféta voltál? (Zolnay Pál portré – 1. rész)
Soós Tamás Dénes: „Feketeseggű lettem” (Beszélgetés Csuja Lászlóval)
Kránicz Bence: Eszkimó asszony gyereket nevel (Csuja László: Virágvölgy)
Szivák Bernadett: Aki bújt, aki nem (Beszélgetés Schwechtje Mihállyal)

JURAJ HERZ
Pontosan ugyanazon a napon – 1934. szeptember 4-én – született Juraj Herz és Jan Švankmajer. Több ez mint véletlen, a cseh újhullám kései remeke, A hullaégető (1968) nemrég elhunyt rendezője és a szürrealista animáció fenegyereke életműve sok párhuzamot mutat: mindkettejüket az élet sötét oldala vonzza.

Zalán Vince: Valóságos és képzelt sátánok (Juraj Herz 1934-2018)
Varga Zoltán: Macskaszemen keresztül (Juraj Herz rémmeséi)

PASOLINI
Pólik József: A sivatag polgárai (Pasolini Teoréma – 2. rész)
Csantavéri Júlia: Archaikus modernitás (Pasolini és a görög mítoszok)

KÖNYV
Mészáros Márton: Közép-Európából importálva (Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood)
Varga Zoltán: Párhuzamosok találkozása (Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe)
Schubert Gusztáv: Keserű igazságok (Gervai András: Állami álomgyár)

TELEVÍZIÓ
Baski Sándor: A bíró szeme (Labdarúgó vb)

KRITIKA
Szíjártó Imre: Egy nyáron át énekelt (Kirill Szerebrennyikov: Nyár)
Baski Sándor: Nők pórázon (Rungano Nyoni: Nem vagyok boszorkány)
Pethő Réka: Hatását vesztett optimizmus (Isabel Coixet: Könyvesbolt a tengerparton)
Benke Attila: Drogbárók végzete (Stefano Sollima: Sicario 2.; Fernando León de Aranoa: Escobar)

A címlapon: Isabel Coixet: Könyvesbolt a tengerparton (Bill Nighy) – A Cirko Film augusztusi bemutatója