Shurayukihime – japán, 1973. Rendezte: Toshiya Fujita. Írta: Kazuo Uemura, Kazuo Koike. Kép: Masaki Tamura. Zene: Masaaki Hirao. Szereplők: Meiko Kaji (Yuki), Toshio Kurosawa (Ryuurei Ashio), Miyoko Akaza (Sayo Kashima), Masaaki Daimon (Gou Kashima). 97 perc
Utazók, útra fel! – Mit kell tudni róla?
Kazuo Koike és Kazuo Kamimura 1972-ben alkották meg a Shurayuki-hime címre keresztelt mangát, amely a Weekly Playboy periodikában (semmi köze az igazi Playboyhoz) jelent meg heti bontásban. A cím a Hófehérke japán megfelelőjének (Shirayuki-hime) kifordítása, a mészárlás szó (shura) beillesztésével. A női bosszútörténet megtetszett Toshiya Fujita rendezőnek, aki rögtön a következő évben (1973) adaptálta is. A főhőst Meiko Kaji alakította, aki ekkor már ismert volt Female Prisoner Scorpion című női börtönös exploitation sorozatnak köszönhetően, de a film főcímét is ő énekelte. 1974-ben elkészült a folytatás, 2001-ben pedig The Princess Blade címmel értelmezték újra az eredeti történetet Shinsuke Sato rendezésében.
Egy táska rejtélyes fényei – Miről szól?
A történet a Meji-korszakban játszódik, a kormányellenes indulatok fellángolása idején egy tanító a Kashima tartományon halad át a családjával, amikor négy helyi férfi a kormány emberének nézi, és meggyilkolja a kisfiával együtt, a feleségét pedig megerőszakolják. A nő megöli az egyik tettest – elfogják és börtönbe kerül. A fogságban születik egy kislánya; mielőtt még belehalna a gyermekágyi lázba, megkéri a rabtársait, hogy készítsék fel gyermekét a bosszúra. A kislányt 8 éves korától egy pap okítja a harcművészetek tudományára, hogy mire betölti a 20. évét, elindulhasson felkutatni, és egyenként lemészárolni apja gyilkosait.
Apró különbségek – Hol jön QT a képbe?
Tarantino a Kill Bill megírásakor számos kultikus női bosszúfilm elemeit használta fel, a már kitárgyalt Akit félszeműnek hívnak mellett a Lady Snowblood volt legfontosabb ihletője. Egyértelműek a szerkezeti hasonlóságok: mindkét film fejezetekre osztva, megkavart időrendben meséli el a történetet, és mindkettőben találhatóak rajzos inzertek (a Lady Snowbloodban manga, a Kill Billben anime). Mind Yukinak, mind a Mennyasszonynak át kell esnie egy szigorú mester brutális kiképzésén, a végső ütközet pedig egy emeletes fogadóban zajlik. Yuki karaktere emellett O-Ren Ishii előképének is tekinthető, a Lucy Liu alakította női jakuzát is ugyanúgy a bosszú vezérli, és mindketten hasonlóan végzik.
Tarantinóra a Lady Snowblood vizualitása is nagy hatással volt, lásd az O-Ren és a Mennyasszony közötti párbajt a hóesésben, de felfedezhetőek azonos beállítások is (amikor az áldozat szemszögéből, alulnézetből látjuk a gyilkosokat). A párhuzamot a Meiko Kaji által énekelt dal (Flower of Carnage) teszi egyértelművé, ami a Kill Billben is felcsendül.
Csak ugatsz egész nap, kicsi kutya…? – Hommage, „lopás”, vagy valami más?
Hommage, és egy merőben adekvát „esztétikai merítés”. A Kill Bill megalkotásának egyik bevallott célja az ázsiai harcművész-remekek előtti tisztelgés volt, a kung fu filmektől a chambarákig, és ez utóbbit illetően jobb helyről nem is vehette volna az inspirációit, mint a Lady Snowblood. Az O-Ren-Yuki párhuzamot azért lenne problémás negatívumként vetni Tarantino szemére, mert filmje nem kizárólag erre épül, ez csupán adalék az egyik fejezethez, pontosabban O-Ren háttértörténetéhez. A cselekmény többi eleme (bosszú-motívum, a kemény kiképzés egy kemény mester kezei alatt, métereseket spriccelő artériák) pedig a műfaj legtöbb darabjában megtalálható, mondhatni kötelező tartozék.
Megmondom én nektek, miről szól a Like a Virgin! – Verdikt
A Lady Snowblood – főleg Japánban és a Tarantinóhoz hasonló filmbubusok körében – már a Kill Bill előtt is ismert volt, azóta viszont még tovább nőtt az ázsiója. Megérdemelten, Toshiya Fujita filmje ugyanis, bár nem korszakos remekmű, messze kiemelkedik a rape’n”revenge tematikájú exploitation mozik mezőnyéből. Vizuális kivitelezése mai szemmel is lenyűgöző, idilli pillanatok váltakoznak a nyers erőszak képeivel, Meiko Kaji pedig a szerep szikársága ellenére élete egyik legjobb alakítását nyújtja. Azoknak, akiket a Kill Billben főként az Uma Thurman és Lucy Liu közti végső leszámolás szépsége fogott meg, a Lady Snowblood megtekintése nem ajánlott, hanem: kötelező.