Még csak néhány fesztiválon mutatták be Jason Reitman (Juno, Köszönjük, hogy rágyújtott!) új filmjét, de a lelkesebb kritikusok máris Oscar-esélyeket emlegetnek. Az Egek ura (Up in the Air), ahogy a címe is jelzi, szinte végig a levegőben játszódik, főhőse egy leépítési szakember (downsizing expert – van ennek magyar megfelelője?), aki városok, országok és kontinensek között repked, hogy kirúgja a vállalatoktól a feleslegessé vált alkalmazottakat; út közben, azaz a repülőn ismerkedik meg egy hasonló cipőben járó nővel (Vera Farmiga). Bár a történet Walter Kirn (Ujj-függő) 2001-es regényén alapul, nyilván nem a véletlen műve, hogy remekül rímel az aktuális félelmekre, azaz a gazdasági válság következtében kialakult bizonytalan helyzetre, amelyben bárki elvesztheti a munkahelyét. A film eddigi fesztiválsikerei, a főszereplő George Clooney játéka mellett, talán ennek is köszönhetőek. További szereplők: Vera Farmiga, Danny McBride, Zach Galifinakis, JK Simmons, Jason Bateman. Magyar bemutató: 2010. március 11.

Ha a hatóság a múlt héten nem kapcsolja le Roman Polanskit a zürichi reptéren, a Gli Angeli videoklipje még mindig a Moziklip fontossági listájának legutolsó helyén tanyázna. Amikor ezt a listát összeválogattam, bele-belenézegettem a munkákba, és egyértelműen Polanskié volt a leggyengébb. Amikor a lengyel rendező került a filmes és bulvársajtó középpontjába, újból megnéztem. A véleményem nem változott.

Európa, 2024. Az olajforrások kiapadtak, óriási a szegénység. A felszíni közlekedés összeomlása után a kontinens országait földalatti vasúthálózatok kötik össze. Roger, aki egy vállalat telefonközpontjában dolgozik beosztottként, egy nap hangokat kezd hallani. A hang gazdája arra bíztatja, hogy vegye fel a kapcsolatot Ninával, azzal a nővel, akivel munkába menet egy vonaton szokott utazni. Roger nem őrült meg: a hangok nem a fejéből jönnek, az utasítások mögött Stefan áll, a mindenható Trexx Vállalat egyik embere, aki terrorizmussal kapcsolatos ügyletekhez akarja felhasználni a két embert.

Dióhéjban ennyi a Metropia című, svéd gyártású animációs sci-fi története, amelyet néhány  szerencsés az idei Velencei Filmfesztiválon már megnézhetett. Az alábbi előzetes alapján a film látványvilága, a groteszk figurákkal és szürreális hátterekkel, remekül teremti meg a poszt-apokaliptikus hangulatot. A főhősnek Vincent Gallo kölcsönzi a hangját, feleségének Juliette Lewis, de Stellan Skarsgard vagy Udo Kier neve is ott van a közreműködők között. Magyar bemutatóra sok esély nincs, remélhetőleg a Titanic-on azért találkozhatunk a filmmel. (A tovább után egy háromperces részlet is megnézhető belőle.)

3D ®EVOLÚCIÓ
A térhatású filmek történetük során minden időszakban rátaláltak a maguk domináns műfajára: míg a vörös-zöld hőskorban a kalandfilmek (főként a western) biztosították vászonról kiugró tárgyaikkal a legintenzívebb térélményt, a hetvenes évek nyitányán ugyanezt a funkciót a sexploitation-filmek ingerlő idomai látták el, a nyolcvanas évek derekán pedig a horror vérszomjas rémei.
A 3D technikai érdekességből mára a hangos és színes film felfedezéséhez hasonló jelentőségű eszköz lett. A filmtörténetet felforgató áttörés következik?

Ádám Péter: Térhatású jövő (A mozi harmadik forradalma)   
Varró Attila: Kalandra fel (Térhatású animáció)  
Gorácz Anikó: Térélmény (A 3D múltja, jelene és jövője)    
Sepsi László: A halál ezer arca (David R. Ellis: A végső állomás 3D)

MAGYAR SCI-FI
A SF mindig is mostoha sorsra jutott a magyar filmgyártásban. Sok évnyi kihagyás után az idén három  egészestés SF-játékfilm is a mozikba kerül (Vranik Roland: Adás, Pater Sparrow: 1, Hatvani Balázs: Sorsvonalak)  A fiatal filmesek és az egyre erősödő, Európában is elismert magyar SF-irodalom egymásra találása meghozhatja az áttörést.

Németh Attila: Mondjam vagy mutassam? (A magyar SF-irodalom és a film)
Csordás Attila: Sorsvonalak (Beszélgetés Hatvani Balázzsal) 
Schreiber András: Vételhiba (Vranik Roland: Adás)    
Schubert Gusztáv: A számok ura (Pater Sparrow: 1)   

SPANYOL TRENDEK
Ha a kollektív traumák, a vallási és társadalmi tabuk képesek feltüzelni, a történelmileg kialakult kulturális sokszínűség pedig gazdagítani a horrorfilmesek kreativitását, úgy a hispán alkotók rendkívül ösztönző örökséget mondhatnak magukénak. Az inkvizíció intézményében kicsúcsosodó bigott katolicizmus, a görögök, rómaiak, az arabok kulturális hagyatéka, az 1936 és 1939 között tomboló véres polgárháború és a rákövetkező fasiszta rezsim borzalmai, valamint a mai napig létező etnikai megosztottság kitartóan kísérti a spanyol filmeseket.

Géczi Zoltán: Baljós arkangyalok (Spanyol horror)   
Lénárt András: Van-e élet Almodóvar után? (A mai spanyol film)   
Bikácsy Gergely: Könnycsepp a vérhagymán (Pedro Almodóvar: Megtört ölelések)   
Maria Delgado: Bigamista vagyok (Beszélgetés Pedro Almodóvarral)   

MAGYAR MŰHELY
Zalán Vince: Szemben az árral? (Beszélgetés Jankovics Marcellel)   
Forgách András: Szélesvásznú lélek (Robert Capa)   

FORMAN
Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia (Milos Forman cseh tetralógiája – 2. rész)   

MÉDIA
Hirsch Tibor: MikroHollywood (YouTube mozi)   

KÖNYV
Baski Sándor: Nyomkereső (Mátyás Győző: A látszat birodalma)   

KRITIKA
Klág Dávid: Anyaföldön kívüli (Neill Blomkamp: District 9)   
Bori Erzsébet: Ördögi kísértetek (Gárdos Péter: Tréfa)   

OLVASTUK
Ablak egy szép új világra (James Cameron az Avatarról)
Két mexikói Párizsban (Iñárritu és Fuentes a Cinématheque Francaise-ben)
 

A vonzás szabályaiig Roger Avary nem tűnt többnek Quentin Tarantino haverjánál, akivel kénytelen volt megosztani a Ponyvaregényért járó írói Oscart. A videótékás generáció „futottak még” tagja, megbízható script doctor, mintha meg is lovagolta volna a Kutyaszorítóban sikerét egy közepes mozival – „ez Avary”. Csak a szemfülesebbek tudták, hogy több volt a Pulp Fiction történeteinek kiötlőjénél (magyarán ugyanúgy dolgozott magán a forgatókönyvön, mint maga QT), benne volt a keze csaknem minden Tarantino nevével eladott könyvben, és a rendezői bemutatkozása is jóval több a Reservoir Dogs lenyúlásánál. Az itthon Döntő pillanat címen forgalmazott Killing Zoe (kb. "megölni Zoe"-t) szintén bankrablásról szól ugyan, de önmagában is nagyon erős munka, méltó az Avarynek igazi elismerést hozó Bret Easton Ellis-adaptációhoz. Sőt.

Október 3-án szombaton lesz a Metropolis filmelméleti folyóirat legújabb, Robert Altman életművéről szóló számának bemutatója, az Örökmozgó moziban, 18:30-tól. Meghívott beszélgetők: Pápai Zsolt, Réz András és Soós Tamás filmesztéták. A beszélgetés után Altman Nashville című filmjét vetítik le.

 Altman a Filmvilágban:

• Takács Ferenc: A rend és a káosz (Altman Amerikája)
• Pápai Zsolt: Hurrápesszimizmus (Altman zsánerei)
• Pápai Zsolt: Téli álom (Robert Altman: McCabe és Mrs. Miller)
• Pápai Zsolt: Forró, mint a jég (Robert Altman: Az utolsó adás)
• Mátyás Péter: Solitude (Kansas City)
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza (Prête-à-porter – Divatdiktátorok)
• Báron György: A mi nagy városunk (Rövidre vágva)
• Barna Imre: Háttérkatasztrófa (Nashville)
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság (Esküvő)
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták (M.A.S.H.)
• Szász Imre: Buffalo Bill (Buffalo Bill és az indiánok)

H É T F Ő

Esti Kornél csodálatos utazása
Pacskovszky József jól sikerült Kosztolányi-adaptációja, a címszerepben Máté Gábor.
Vetítik: Filmmúzeum - 21:05

K E D D

Ripacsok
Sándor Pál remekműve barátságról és árulásról, Garas Dezső, Kern András, Udvaros Dorottya és Bujtor István (RIP) főszereplésével.
Vetítik: Duna - 20:30