„Untig elég volt egyszer.” (Hazlitt) Van-e élet a halál után? Egy hollywoodi filmben, Flatliners (Egyenesen át) a címe, orvostanhallgatók nagyfeszültségű árammal repítik magukat a klinikai halálba (és vissza), hogy megtapasztalják, mi is van odaát. Hatvan évvel ezelőtt Houdini, a legendás…

Don Siegel és Clint Eastwood negyedik közös filmje – a szintén 1971-ben bemutatott Francia kapcsolattal együtt – közismerten meghatározó szerepet játszik a thriller és az akciófilm műfajának alakulástörténetében. Harry Callahan felügyelő a saját elvei szerint dolgozó, kizárólag a munkájának élő…

Az olyan zárt (kényszer)közösségek, mint a hadsereg, a börtön vagy az elmegyógyintézet, mindig foglalkoztatták a filmesek fantáziáját. A Méltányosság Politikaelemző Központ cikksorozatának következő részei - amelyek itt, a Filmvilág blogon is megjelennek - a hadseregek belső életét bemutató…

Fogoly vagyok, latin nevem Perdix perdix, ez egyébként olvasható a Brehmben is. Hazánkban mindenütt közönséges vagyok. Félénknek számítok. Állandó madár vagyok. Télen sokat szenvedek. Csak erős szaporaságomnak köszönhető, hogy mindeddig ki nem pusztultam. Páromat és enyéimet nagyon szeretem. Fentiek…

Tökéletes térhatás, CGI, rotoscoping – az elmúlt évtized az egészestés animáció forradalmi átalakulását hozta. A nagy kérdés: a high tech mellett marad-e hely a kreativitásnak. Klasszicizmus és progresszió, kézműves minőségű mestermunkák és konzolgenerációnak szánt látványmozik, analóg bábok és…

Az elmúlt száz év filmtörténetében sokáig a filmipar tűnt győztesnek; a negyvenes évek második felében a filmművészet átvette a stafétabotot. Ma újra a profit dominál a filmművészet fölött. 1973-ban Fellini leforgatta az Amarcordot, melynek egyik jelenetében a főszereplő, a kamasz Titta beül egy…

A regényhez hasonlóan az Alice-animékben is összefonódik önazonosság és játék: a számítógépes játék a posztmodern (japán) Én dekonstrukciójának eszközéül szolgál.  „A japánok zsenialitása nem a feltalálásban, hanem az adaptálásban rejlik” – írja Joseph J.…