KVÓTÁK, LISTÁK, KÁNONOK
Az Amerikai Filmakadémia (AMPAS) szabályozása nyomán módosult az Oscar-díj megítélésének gyakorlata, de az etnikumok és a nők hátrányos megkülönböztetését ellensúlyozó, a filmipari sokszínűséget elősegíteni hivatott, félszívvel megfogalmazott kritériumok senkit nem fognak maradéktalanul elégedetté tenni.

Géczi Zoltán: Oscar-protokoll (Hollywoodi kvótarendszer)  

Barkóczi Janka: Kis hableány és Mardi Gras (Filmtörténeti listák és kánonok) 

TEST ÉS LÉLEK
Az 50-es évek kamaszdrámáinak hősei még a társadalom ellen lázadtak okkal vagy ok nélkül – mai utódaik legfőbb ellenfele az idő, maga az elkerülhetetlen testi-lelki Változás, amely rákényszeríti őket önmaguk újraértelmezésére.  Luca  Guadagnino  kamasz-melodrámáiban  párhuzamot von a gyermekből felnőtté és a regényből filmmé válás között – mindkettő egyfajta átíródás.

Rudas Dóra: Mögöttünk az élet (Gyászfeldolgozás és a kamaszok)  
Varró Attila: Szőröstül-bőröstül (Test és melodráma 3.: Luca Guadagnino)  
Benke Attila: Feljegyzések a vietnámi pokolból (Képregény-legendák: Thi Bui: The Best We Could Do)  

MAGYAR MŰHELY
Forgács Nóra Kinga: „Legyen remény” (Beszélgetés Szakonyi Noémi Veronikával)  
Gyürke Kata: „Nincs huszár bajusz nélkül” (Beszélgetés Szikora Jánossal)  
Pauló-Varga Ákos: A teremtés ereje (Beszélgetés Gauder Áronnal) 
Szekfü András: „Lehetsz igazi cinematográf” (Rák József 1941-2022)  
Kelecsényi László: Vitézy, a vagány (Medgyessy Éva: Kamerapárbaj)  

OLASZ PANTHEON
A neorealizmus szemben állt a sztárrendszerrel, puritán világszemlélete nem engedte, hogy a filmek főhősei és az őket játszó színészek kiemelkedjenek  az  „egyszerű  emberek”  közül.  A közönség  viszont épp erre vágyott. Lollobrigida felszabadult nőiességet sugárzó lénye a jobb, édesebb élet reményét adta a nyomortól és háborútól meggyötört olaszoknak.

Csantavéri Júlia: Kenyér, szerelem, Lollo! (Gina Lollobrigida 1927-2023)  

KÖZÉP-EURÓPAI KÖRKÉP
Benke Attila: Túl későn ébredő hősök (Új raj: Paul Negoescu)  
Gelencsér Gábor: Balthazár, újratöltve (Jerzy Skolimowski: Iá)   
Szíjártó Imre: A legjobbak (Lengyel életrajzi filmek)  
Pataki Éva: Sápadt fényben (Kirill Szerebrennyikov: Csajkovszkij felesége)  

TELEVÍZIÓ
Varga Balázs: Honfoglalástól Szomszédokig (A Kádár-korszak tévésorozatai 1.) 
Szabó G. Ádám: Szent kurva (Nicolas Winding Refn: Koppenhágai cowboy)  

FESZTIVÁL
Huber Zoltán: Új hangok, régi történetek (Sundance)  
Boronyák Rita: Békefal, madártojások, tiktak (BIDF – Budapest)  

KRITIKA
Pethő Réka: Csak egy kis törődés (Colm Bairéad: A csendes lány)  
Vajda Judit: A legderűsebb tragédia (Charlotte Wells: Volt egyszer egy nyár)  

FILMIO  
MOZI  
STREAMLINE MOZI  
PAPÍRMOZI  

Március 20-án indul a Cella - Letöltendő élet című, 8 külön epizódból álló sorozat a Dunán olyan színészekkel, mint Jászberényi Gábor, Járó Zsuzsa, Réti Adrienn, Szamosi Zsófia, Rátóti Zoltán, Trokán Péter és Balázs Andrea.

A miniszéria minden epizódja más-más időben játszódik. Egyetlen közös van bennük: egy budai börtöncella, ami „utazik az időben”.

Hogyan segít egy félholtra vert magyar tudós a világűrben sodródó Gagarinnak? Van-e kiút egy szexuális ragadozó náci börtönparancsnok karmaiból? Kegyetlen bosszút állhat-e szerelmén egy átvert szerető? Nyerhet-e egy kapzsi maffiavezér, akinek az emberi élet semmit nem jelent? Mi jár a barátnak, aki bármit megtesz, hogy ne ő bűnhődjön egy aljas gyilkosságért? Mit tehet egy anya, akit felőröl a küzdelem egy végzetes betegséggel? Egy poszt-apokaliptikus jövőben börtönbe zárhatja-e szándékosan a családját egy apa, mert annyira retteg a külvilágtól?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Helmeczy Dorottya – Kálomista Gábor producerpáros nevével fémjelzett sorozat, amely nyolc történeten keresztül meséli el, hogyan változott a bűn és az ártatlanság fogalma kétszáz év alatt ugyanabban a börtöncellában, a 19.század közepétől egészen a nem is olyan távoli jövőig.

Április 6-tól látható a hazai mozikban Császi Ádám új rendezése, a Háromezer számozott darab. A többek között Farkas Franciska és Horváth Kristóf főszereplésével készült film elnyerte a Tallinni Black Nights Nemzetközi Filmfesztiválon a „Rebels with a Cause” szekció különdíját.

 A szinopszis:

Egy színházi rendező öt nehéz sorsú fiatal roma életéről készít előadást. A színdarab kendőzetlen kegyetlenséggel meséli el életük valós történetét, vagyis: a nyomorukkal kereskedik. Amikor az előadást meghívja egy neves német színházi fesztivál, a csoport tagjai kénytelenek szembenézni múltjukkal, és felvenni a küzdelmet a rasszista sztereotípiákkal.

A Háromezer számozott darab a társulat szürreális utazása, amely elmossa a határt fikció, abszurd és szociografikus valóság között. Lehet-e a rassz témájáról rasszizmus nélkül beszélni? Vajon szükségszerű-e a kisebbség és a többség kölcsönös gyűlölete?

Dettre Gábor új filmje, a Molnár Piroska és Vilmányi Benett főszereplésével készülő Csendes éj a forgatás után az utómunkafázisba lépett.

Az alkotók között találunk olyan tapasztalt művészeket is, mint a Felhő a Gangesz felett rendezője, Dettre Gábor, és olyan, eddig nagyjátékfilmben még nem dolgozó új tehetségeket is, mint Csúcs Angéla látványtervező, valamint Füzesi Tamás operatőr, aki többszörösen díjazott rövidfilmjeivel keltette fel a filmszakma figyelmét, többek között a Cannes-ban bemutatott Hajszálrepedéssel.

A Csendes éj felvételei egy tíznapos, rendkívül intenzív forgatáson készültek. A munka során adódtak nem várt kihívások is, az alkotócsapat azonban remekül vette az akadályokat.

Február 17-én ünnepli 75. születésnapját Cserhalmi György. Ebből az alkalomból vasárnapig ingyenesen látható a Dögkeselyű című krimi-thriller a 80-as évek Budapestjéről, az Amerikai anzix című ikonikus Bódy Gábor-film, valamint a lebilincselően látványos Szerelmem, Elektra a Nemzeti Filmintézet streamingplatformján, a Filmión.

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas színész és érdemes művész a huszadik századi színház- és filmkultúra egyik legmeghatározóbb alakja, neve felejthetetlen alakításokkal forrt össze.

A Dögkeselyű András Ferenc kultikus bűnügyi filmje egy kiábrándult taxisofőrről, akit kirabolnak munka közben. A férfi, miután a rendőrség nem hajlandó érdemi lépéseket tenni az ügyben, maga ered a csalók nyomába. Az 1982-es alkotás igazi különlegesség, amelyben egy, a szocialista Magyarországon játszódó történet a krimi, a thriller, az akciófilm és a film noir elemeivel keveredik. Cserhalmi György ikonikus alakítása tökéletesen megragadja az értelmiségi pályát taxizásért ott hagyó antihős dilemmáit. 

Új adásunkban James Cameron 11 Oscar-díjas klasszikusával, a Titanic-kal foglalkozunk, utána kielemezzük a 9 Oscarra jelölt A sziget szellemeit, és folytatjuk a Scorsese-sorozatunkat az Aljas utcákkal.

Az adásból kiderül többek közt, hogy

• a Titanic melyik szereplőjére hasonlít legjobban Cameron,
• a romantikus vagy a katasztrófafilmes rész öregedett jobban / rosszabbul,
• metaforaként működik-e a legjobban A sziget szellemei,
• melyik szereplő pártján áll Martin McDonagh rendező,
• kiről mintázta Scorsese az Aljas utcák szereplőit,
• és minek képzeli magát Harvey Keitel karaktere?

Megérkezett Gauder Áron animációs mozifilmjének a trailere és a plakátja. A KOJOT NÉGY LELKE az indián teremtéstörténetet meséli újra a mitikus Kojot figurájával a középpontban és március 16-tól lesz látható a mozikban. A film ugyanekkor mutatkozik be a Cartoon Movie animációs kongresszuson Bordeaux-ban, ahol a Gauder Áront a Legjobb Európai Rendező díjára jelölték

Gauder Áron rendezőt gyerekkora óta inspirálja az indián kultúra és Cseh Tamással való megismerkedése még közelebb vitte őt ehhez a világhoz. A legendás magyar dalszerző a magyar indián-amerikai kultúrkör atyja volt, aki egy kötetnyi indián népmesét fordított le. A rendező ezeket a történeteket szerette volna életre kelteni. Az ötletből született meg a Bereményi Gézával közösen írt forgatókönyv, amely az indiánok teremtésének mítoszán keresztül az egész emberiség előtt álló kihívásokra hívja fel a figyelmet és felteszi a kérdést, hogy vajon sikerül-e mindannyiunknak megtalálnunk a helyünket az élet nagy körforgásában addig, amíg nem késő.

A klímaválság kérdéseit feszegető, különleges látványvilágú indián történetben az olajvezetékek lefektetése miatt kerül szembe egymással egy nagyvállalat és az őslakosok. Az otthonunkért tüntető közösség felidézi az indiánok mágikus teremtéstörténetét, amely Kojot kalandjain keresztül hozza közel a nézőhöz az indián bölcsességet és megmutatja, hogy a múlt tapasztalataira hallgatva könnyebb a jövőt jó irányba formálni.