Jövő héten kerül a mozikba az ír-holland koprodukcióban készített Semmit magamról című film, amely a 62. Locarnói Filmfesztiválon hat díjat nyert el, köztük a legjobb elsőfilm és a legjobb női főszereplő díját, valamint a filmkritikusok elismerését. A hivatalos szinopszis: Egy fiatal nő, aki mindent hátrahagyott (múltat, lakást, családot), és egy magányosan éldegélő, idősebb férfi üzletet kötnek: a nő a ház körüli munkáért cserébe élelmet kap. Csak egy kikötésük van: semmilyen szinten nem avathatják vagy engedhetik be a másikat magánéletükbe. Vajon ki lesz az első, aki megszegi a tilalmat?

A filmet forgalmazó Mozinet jóvoltából 10 db kétszemélyes jegyet sorsolunk ki a premier előtti bemutatóra, amelyet a Csepel Cinemában tartanak, augusztus 18.-án, 19:00-kor. Ehhez csak egyetlen kérdésre kell helyesen válaszolni: milyen származású a film rendezőnője? Címünk: blog.filmvilag@gmail.com
 

BOGYÓ ÉS BABÓCA - Ritkán kerül mozikba ovodás-korosztálynak szánt mesefilm, most ez történt: Bartos Erika nagysikerű könyvsorozata alapján, M. Tóth Géza irányításával készült el ez a 13, egyenként 5 perces epizód,

A Filmvilág kritikusa szerint: Szülőknek kicsit komolyabb próbatétel a 13 részt egyben végignézni, főként, mivel minden szereplőnek halántékig ér a szája ha mosolyog, és a képi világból hiányzik az a fajta spiritusz, ami Réber László egyvonalas rajzaiban csodálatosan megjelent, vagy amitől a Kisvakond ikonná vált. Mégis, fontos és megbecsülendő lépés ez a KEDD Animációs Stúdió részéről. (Parádi Orsolya kritikája a szeptemberi Filmvilágban olvasható.)

SALT ÜGYNÖK - Phillip Noyce akció-kémfilmje az utolsó komolyabb blockbuster idén, 110 millió dollárból hozták össze, nem csoda, hogy nálunk is csak egy mesefilmet mertek a forgalmazók egyszerre indítani vele. Az erdetileg Tom Cruise-nak készült szkriptet, amelyben egy CIA-ügynököt azzal vádolnak meg, hogy orosz kém, utólag szabták át Angelina Jolie-ra. Mint azóta kiderült, jól tették, a nemzetközi helyzet épp jókor kezdett el fokozódni. Jolie mellett a két kiváló másodhegegedűs: Liev Schreiber és Chiwetel Ejiofor.

A Filmvilág kritikusa szerint: Kurt Wimmer szkriptjének legnagyobb erénye, hogy képes a nézőt szinte a teljes játékidő alatt bizonytalanságban tartani a főszereplő valódi énjét és szándékait illetően. Az üldözési jelenetek ugyan az összes fizikai törvényt megcáfolják, Angelina Jolie azonban, alkatának és korábbi alakításainak hála (Lara Croft, Mr. és Mrs. Smith, Wanted), eljutott oda, hogy bármilyen körülmények között hiteles tud maradni a női akcióhős korábban kevésbé létező szerepkörében. (Baski Sándor kritikája a szeptemberi Filmvilágban olvasható.)

HÉTFŐ

Az élőhalottak éjszakája
Tom Savini, a legendás maszkmester a klasszikus eredetit rendező George A. Romero produceri-írói közreműködésével készítette el ezt a korrekt remake-et, amely szinte mindenben hű az előzményhez, csak éppen modernebb, akciósabb és cinikusabb.
Vetítik: Film+ - 22:30

Nem kisebbítve Christopher Nolan filmjének erényeit, nyugodtan kijelenthető, hogy az Eredet történetében kevés olyan elem található, amelyet ne láthattunk volna korábban különféle sci-fi és cyberpunk-klasszikusokban. Piszkos12 rovatunk mostani különkiadásában összeszedtük az általunk legjobbnak, leginkább említésre méltónak tartott, virtuális világokkal foglalkozó filmeket, legyen szó bennük a szereplők által bejárható álmokról, különféle mentális kivetülésekről vagy a komputerek generálta mesterséges valóságról (VR – Virtual Reality). Az alábbi szövegekben többször utalunk az Eredet fordulataira, dramaturgiai megoldásaira, a poszt ezért – értelemszerűen – spoileres. Az összeállításból méltatlanul kimaradó, témához kapcsolódó (azaz: virtuális valóságokkal foglalkozó) filmeket a kommenteknél lehet reklamálni.

1. Solaris (Andrej Tarkovszkij, 1972)

LEVELEK JÚLIÁNAK – A Római vakáció óta bevált recept az amerikai romantikus filmek szereplőit festői, jól fényképezhető (lehetőleg európai) helyszínekre utaztatni. Ezt a hagyományt követi az Amanda Seyfried, Vanessa Redgrave és Gael García Bernal fő-, illetve Franco Nero mellékszereplésével készített legfrissebb próbálkozás is.

A Filmvilág kritikusa szerint: A Levelek Júliának kicsit olyan, mintha lelkes, ám tapasztalatlan szakácsok készítenének olasz ételeket a vendégek számára. A hozzávalók megvannak, a végeredményt fel lehet szolgálni, de eredeti, maradandó ízeket nem tudnak kreálni. (Zalán Márk kritikája az augusztusi Filmvilágban olvasható.)

A VARÁZSLÓTANONC - Jon Turteltaub rendező (A nemzet aranya) és a Walt Disney a Harry Potter-adaptációk sikerén felbuzdulva készítették el a maguk variációját a „kiválasztott varázslótanonc megmenti a világot”-tematikára, ötvözve mindezt a (romantikus) tinivígjátékok bevett fordulataival. A 150 millió dollárból készített urbánus tinifantasy nem szerepelt túl jól a mozipénztárakban, legalábbis a büdzsé nagyságához képest. [előzetes]

A SZUPERCSAPAT – A magyar kereskedelmi tévék jóvoltából, több mint 10 éves késéssel ugyan, de a magyar nézőkhöz is eljutott anno Stephen J. Cannell népszerű akciósorozata, amelyben négy, a törvény szigorú őrei által üldözött vietnámi veterán felfegyverzett kiscserkészek módjára, segítenek a bajba jutott egyszerű amerikaiaknak. A filmváltozatot a Füstölgő ászok rendezője, Joe Carnahan forgatta le, Liam Neeson (Hannibal), Bradley Cooper (Szépfiú) Quinton 'Rampage' Jackson (Baracus) és Sharlto Copley (Murdock) főszereplésével. [előzetes]

A Filmvilág kritikusa szerint: Patrióta töltetével, korrupt katonatisztjeivel, és tetszetős body countjával az idei Szupercsapat sokkal inkább kínálja a Rambo 2 és a nyomában sarjadt, militáns akciófilmek iraki háborúra hangszerelt változatát, mintsem a család minden tagjának szánt, kedves délutáni matinét. (Sepsi László kritikája az augusztusi Filmvilágban olvasható.)
 

David Cronenberg. Magyar műfaji film. Erotika és pornográfia. Joggal vethető fel, hogy e tematikai ív mögött az egyre szélesebb közönségek felé való nyitás szándéka húzódik meg, ám a harmadik Prizma izgatott felnyálazását követően a tévedés hervasztó konstatálása vár a fogyasztóra. A használható képek túl kicsik, a matt, nedvszívó lapok első forgatásra kihullnak, és nincs benne animál. Az eléggé csak nagy ritkán deskriptív szövegek pedig olyan aggastyánok szellemi önkielégítéseiből merítenek, mint amilyen az Orgiáról lefitymálóan értekező Jean Baudrillard, vagy a büszkén homoszexuális Michel Foucault... Ez persze mindösszesen löttyedt irónia, szeretettel, odaadó figyelemmel lapozható és lapozandó (tényleg, az egész szét-hul-l-o-t-t), elvégre, a Prizma eltökélt csipet-csapata nem alsó fiókok legaljára, spermabankok mosdójába pozícionált kiadvánnyal rukkolt elő, hanem ezúttal is a filmkedvelők és filmet érteni vágyók keménymagjához intézte többnyire lebilincselően tudálékos szavait.

HÉTFŐ

A cigányok ideje
Emir Kusturica remekműve.
Vetítik: Duna - 20:30

Élni és meghalni Los Angelesben
William Friedkin harmadik alkotói korszakának legjobb darabja, gyakorlatilag a Miami Vice cinikus ikertestvére. A nem túl tisztességes zsaru: William Petersen (Az embervadász, CSI). A pénzhamisítóvá avanzsáló képzőművész: Willem Dafoe (A szakasz, Krisztus utolsó megkísértése). Remekmű, kis hibákkal.
Vetítik: Filmmúzeum - 00:10