HÉTFŐ

Veszélyes kölykök
Michelle Pfeiffer megmenti a rossz sorsú nebulók lelkét, mert Amerikában még ez is lehetséges. Plusz a Gangsta's Paradise című rapsláger, ugye.
Vetítik: TV2 - 11:40

Szevasz, Vera
Herskó János filmje.
Vetítik: Filmmúzeum - 21:00

Elisabeth
Tévéfilm a királynőről Helen Mirren, Hugh Dancy és Jeremy Irons főszereplésével.
Vetítik: m1 - 21:35

Kiképzés
Hatásos akciókrimi egy kezdő rendőrtiszt (Ethan Hawke) új szolgálatban eltöltött első napjáról. Denzel Washington ripacskodását Oscarra érdemesítették.
Vetítik: Viasat3 - 22:40

Mi újat lehet még mondani Kubrick több mint 40 éve készült klasszikusáról? Douglas Trumbull szerint nagyon sokat. A Beyond the Infinite: The Making of A Masterpiece címen futó dokumentumfilm rendezője a speciális effektusok szakértőjeként annak idején maga is dolgozott a 2001 – Űrodüsszeián (filmográfiájában megtalálható még az Androméda törzs, a Harmadik típusú találkozások, a Star Trek és a Szárnyas fejvadász is), de nem (csak) a személyes élményeire hagyatkozik, hanem a kollégája, David Larson által az elmúlt 9 évben készített majd’ 200 interjúra. A dokumentumfilm képi világára is nagy gondot fordítanak: az interjúkat HD-ben veszik fel, a szereplők pedig az Űrodüsszeia virtuális díszletei között sétálva mesélhetnek a film születéséről.
Nem tudni, mikor készül el Trumbull nagyívű dolgozata (erről a rendező honlapján sem lehet információt találni), de a Kubrick-fanoknak mindenképpen ajánlott a projekt sorsának nyomon követése. 

Chabrolról a Filmvilágban:
Ágfalvi Attila: Ha nincs isten... (Claude Chabrol)
Orosdy Dániel: Új hullámok, régi bűnök (Hitchcock és a nouvelle vague)

A tavalyi Invictus után erre az évre is jut egy Clint Eastwood-rendezés. A nyolcvanadikat taposó legenda (egy tőle) szokatlan témához nyúlt: a Hereafter természetfeletti thriller, amelyben, a hivatalos szinopszis szerint, három különböző ember (egy francia újságíró, egy londoni kisiskolás és egy amerikai munkás) különleges viszonyba kerül a halállal. A Matt Damon által alakított gyári munkás speciel képes kapcsolatba lépni az elhunytakkal. A történet elsőre talán nem hangzik túl lebilincselően, a forgatókönyvíró azonban nem akárki: Peter Morgan, aki eddig főként megtörtént eseményeken alapuló, politikai-közéleti témájú filmeket írt (A királynő, Fost/Nixon, Az elátkozott Leeds United), azaz most ő maga is új területekre merészkedik. Amerikai bemutató: október 22.

The Reader – brit-amerikai-német, 2009. Rendezte: Stephen Daldry. Írta: Bernhard Schlink. Kép: Roger Deakins és Chris Menges. Zene: Nico Muhly. Szereplők: Kate Winslet (Hanna Schmitz), Ralph Fiennes (Michael), Bruno Ganz (Rohl). 124 perc.
Vetítik: HBO2 - 00:20

Ha A felolvasó német produkció lenne, rutinosan beilleszthetnénk a közelmúlt történelmét feldolgozó német filmek sorába, tekintve azonban, hogy angolul beszélő, amerikai dominanciájú koprodukcióban készült alkotásról van szó, A felolvasó inkább mint egy világsikerű regény adaptációja áll előttünk, különös tekintettel arra, hogy rendezője, Stephen Daldry és forgatókönyvírója, David Hare előző munkája, Az órák szintén egy híres kortárs regény adaptációjaként kapott figyelmet többek közt az Oscar-gálán.
Bernhard Schlink 1995-ös regényének egyik fő témája valóban a második világháború után felnőtt nemzedék szembesülése a náci korszak bűneivel. Hőse, a szerzővel számos életrajzi mozzanatban egyező Michael Berg joghallgatóként vesz részt egy háborús bűnöket vizsgáló tárgyaláson, amikor az egyik vádlottban arra a nőre ismer, akivel kamaszkorában viszonyt folytatott. Michaelnek egyszerre kell feldolgoznia nemzedékének és nemzetének lelki terheit, valamint személyes problémáját, és így olyan további témák kerülnek terítékre, mint a titkok és a hallgatás terhe vagy az analfabétizmus okozta lelki nyomor. Az SS-őrként elkövetett tetteiért elítélt Hanna legféltettebb titka ugyanis az, hogy nem tud írni, olvasni. Ennek a titoknak a leplezése motiválta számos döntését, és ez a titok nehezedik Michaelre is, amikor hallgat, pedig felfedésével (legalábbis bizonyos mértékben) menthetné Hannát. Michael irodalmi felolvasásai – mikor még nem ismerte Hanna titkát – a testi szerelem mellett a lelki részt voltak hivatottak pótolni, később a börtönbe küldött kazettákon keresztül a két ember közti egyetlen kommunikáció eszközei lesznek.

HÉTMÉRFÖLDES SZERELEM - Romantikus komédia egy távkapcsolatról, Drew Barrymore és Justin Long főszereplésével. [előzetes]

ADÉLE ÉS A MÚMIÁK REJTÉLYE - Luc Besson Jacques Tardi francia nyelvterületen nagy ismertségnek örvendő kalandképregényéből készített látványos adaptációt. A Louise Bourgoin által alakított Adéle Blanc-Sec gyakorlatilag Indiana Jones női megfelelője. [magyar feliratos előzetes]   

A Filmvilág kritikusa szerint: A sorozat első és negyedik történetének elemeiből és karaktereiből összegyúrt, és mozgóképhez illően látványossá turbózott cselekmény jó kis filmet eredményezett. Izgalmas, szórakoztató, helyenként szellemes. (Bayer Antal kritikája a szeptemberi Filmvilágban olvasható.)

MAMUT - A svéd Lukas Moodysson legújabb drámájának szerkezete Iñárritu filmjeihez hasonlít: három, különböző helyszínen (New York, Thaiföld, Fülöp-szigetek) játszódó, egymásra rímelő történetet mesél el, Gael García Bernal és Michelle Williams főszereplésével. [előzetes]

Milano Calibro 9 – olasz, 1972. Rendezte: Fernando di Leo. Írta: Giorgo Scerbanenco novellájából Fernando Di Leo. Szereplők: Gastone Moschin (Ugo Piazza), Barbara Bouchet (Nelly Bordon), Mario Adorf (Rocco Musco). 100 perc – olasz verzió.

Utazók, útra fel! – Mit kell tudni róla?

A többek közt Leone és Fulci forgatókönyvírójaként induló Fernando di Leo az olasz zsánerfilm hőskorának talán kevésbé ismert, ám felettébb képességes rendezője volt. Jóllehet filmográfiáját olyan különböző műfajú és hangfekvésű tételek ékesítik, mint a huncutkodással csurig bélelt, ám főleg sokkolóan brutális zárlata miatt feledhetetlen feminista road-movie, az Avere vent’anni (angol címén: Being Twenty) vagy a Joe Dallesandro jelenlététől becses szadista kamara-thriller, a Vacation Massacre, munkássága javát és gerincét a kemény tapintású poliziottesco-i jelentik. A neorealista környezetábrázolást elrajzolt hősökkel és bőséges erőszakkal vegyítő olasz bűnfilmek felfutásában di Leo-nak oroszlánrész jutott, a Milano Calibro 9 pedig – mely a direktor milánói trilógiájának első része – bízvást nevezhető a tágan értelmezett alműfaj egyik legnagyobb hatású darabjának: a Giorgio Scerbanenco novellájából adaptált, Melville szellemét idéző neo-noir nem csupán di Leo életművében gyakori vonatkoztatási pont (a Diamanti sporchi di sangue akár remake-jének is tekinthető), de az egész olasz bűnügyi film, sőt, Quentin Tarantino számára is fontos referencia.