Filmvilág blog

A magyar nóta belga mestere

2019. június 12. - teszár

magyarbelga.jpg

Az 1987-ben született, Skóciában tanult dokumentumfilmes, Miklós Ádám a tibeti buddhizmus (Dolma lányai, 2013) és a tibeti medicina (Menla hagyatéka, 2016) szemrevételezése után egy egyedülálló, a magyar kultúrához kötődő személyes sorsot mutat be új alkotásában, A magyar nóta belga mesterében.

Tcha Limberger, a Belgiumban született vak zenei zseni több hangszer és műfaj kiváló ismerője, személyes kedvence azonban a magyar cigányzene. Fiatal korában elhatározta, hogy elutazik Magyarországra, megtanulja a nyelvet és a mesterévé válik a cigányzenének: róla szól ez a megkapó, egyórás portréfilm, amely sikerrel közvetíti a csupaszív, örök optimista Limberger szenvedélyét és figyelemreméltó kitartását. Képet kapunk a magyarul tökéletesen beszélő hegedűvirtuóz barátairól, zenésztársairól, tanárairól, családi hátteréről, és a saját együttese ünnepelt nemzetközi szerepléseiről. A több helyszínen játszódó A magyar nóta belga mestere tanúbizonysága szerint Limberger egyszemélyben vállalkozott arra, hogy életben tartsa és népszerűsítse a kihalófélben lévő zenei műfajt. Személye bízvást nevezhető telitalálatnak mind a dokumentumfilmre, mind pedig a cigányzenére nézve.

Tévépremier: június 16. 13:50 (Duna World)

Ingyenes vetítések és a kínai film 100 éves történetét bemutató vándorkiállítás az Urániában

kinai.jpgJúnius 14. és 16. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban nem csak a kiállítás, de 3 kiemelt kínai film, egy sci-fi, egy történelmi film, valamint egy szerelmes film is megtekinthető majd.

Június 14. és 16. között a Kínai Népköztársaság megalapításának és a kínai–magyar diplomáciai kapcsolatok létrehozásának 70. évfordulója alkalmából a Kínai Filmmúzeum filmvetítéssel, előadással és kiállítással tarkított tiszteleg a távolkeleti ország filmművészete előtt. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott ingyenes fesztivál keretein belül három nagyjátékfilm, a Kínai Filmmúzeum a kínai film fejlődésének történetét és eredményeit bemutató nemzetközi vándorkiállítása is megtekinthető lesz, továbbá az érdeklődők részt vehetnek Wang Dan, a Kínai Filmszövetség biztosának a filmipar fejlődéséről szóló előadásán. A nyitóelőadáson a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A fesztivál programjai ingyenesen látogathatók, helyfoglalás érkezési sorrendben lehetséges.

A kínai filmről szóló nemzetközi vándorkiállítás 2013-ban indult útjára. Megtekinthető volt az ENSZ genfi székhelyén, Oroszországban, Beloruszban, az Egyesült Államokban, Szerbiában, Nagy-Britanniában, Törökországban, Kanadában és Ukrajnában, most pedig a hazai közönség is megismerkedhet vele.

Tovább

Filmvilág Podcast #41 - A gengszterhentes és a menekülő szerelmesek

zero_effect1.jpg

Lee Marvin esete a hentesgengszterrel a napraforgótáblában + romantikus Sherlock Holmes-átirat Bill Pullmannal + finn road movie bekattant tinikkel = újra személyesebb hangvételű, filmajánlós különkiadással jelentkezünk. Három olyan filmet mutatunk be (a hallgatóknak és egymásnak is), amiket kevesen ismernek, pedig érdemes lenne. Kapcsolat nincs köztük, és az adásnak sincs semmilyen apropója, de ha a három címből legalább az egyikhez kedvet csináltunk, akkor már megérte elkészíteni.  

Menetrend:

03:20 – Megléptek (They Have Escaped)
16:05 – Színhús (Prime Cut)
33:33 – A magány-nyomozó (Zero Effect)

Akik megmondják: Varga Dénes, Huber Zoltán, Baski Sándor. 

Tovább

Magyar filmet támogat az amerikai Sundance

egy_fiu_filmfabriq.jpg

Bakony Alexa egész estés dokumentumfilmje, az Egy fiú elnyerte a Sundance Intézet támogatását. A Filmalap Inkubátor Program keretében készülő alkotás ezzel bekerült a legjelentősebb amerikai filmfesztivál, a Sundance látóterébe.

A Robert Redford által alapított és az amerikai független film fellegváraként jegyzett Sundance Intézet nyilvánosságra hozta a dokumentumfilm projekteket, melyek fejlesztését és gyártását támogatja. A 12 országból érkezett 25 nyertes filmterv között van Bakony Alexa Egy fiú (Tobias) címmel készülő első mozifilmje. A támogatás presztízsét mutatja, hogy a korábbi évek felkarolt alkotásai közül idén 9 filmet is bemutattak a januári Sundance Filmfesztivál programjában. 

Bakony Alexa első egész estés filmjének főszereplője a 18 éves Tóbiás, aki női testbe született, de férfiként azonosul. Szabolcs megyében él a családjával egy kis faluban. Tóbiás édesanyja és családja mindent megtesz, hogy támogassák őt. A dokumentumfilm a szülő-gyerek kapcsolatra helyezi a hangsúlyt.

Tovább

Itt a júniusi Filmvilág!

1906.jpgA KÉP MESTEREI
Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot”  (Beszélgetés Ragályi Elemér operatőrrel – 1. rész)

AFROAMERIKAI FILMEK
Paár Ádám – Szirmák Erik: Fekete és fehér (Rasszizmus vagy emancipáció
Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus (Barry Jenkins: Ha a Beale Street beszélni tudna)
Géczi Zoltán: Magas labda (Fekete sportolók, fekete sportfilmek)

ÚJ RAJ
Horváth Eszter: Otthon is idegen (Alain Gomis)

LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
Árva Márton: Elátkozott vérvonal (La Llorona-filmek)
Teszár Dávid: Moziterápia (Alejandro Jodorowsky)
Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább (Alejandro Jodorowsky: Incal)

FILMEMLÉKEZET
Bikácsy Gergely: A sínjáró (Buster Keaton Kanadában)

PANORÁMA
Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel (Új orosz zsánerfilmek)

MAGYAR MŰHELY
Benke Attila: Egy betörő forradalma (Bergendy Péter: Trezor)
Báron György: A Budapest-Casablanca járat (Topolánszky Tamás: Curtiz)
Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők (Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?)
Tóth Klára: A Béres-példa (Gyöngyössy Bence: Cseppben az élet
Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul (Kollarik Tamás – Varga Balázs: Mozgókép és paragrafusok)

FESZTIVÁL
Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak (Hongkong
Szalkai Réka: Befejezetlen jelen (Rotterdam)

KRITIKA
Huber Zoltán: Függőségi iszonyok (Novák Erik: Szeretlek mint Állat!
Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya (Lévai Balázs: Pécsi szál
Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges (Pedro Almodóvar: Fájdalom és dicsőség)
Pörös Géza: Quinta essentia (Krzysztof Zanussi: Éter)
Kránicz Bence: Szökési sebesség (Claire Denis: Csillagok határán)

STREAMLINE MOZI
Pethő Réka: Fenyegető művészet (Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw)

A címlapon: Louis Garrel: A hűséges férfi (Laetitia Casta, Louis Garrel,   Lily-Rose Depp) – A Cinenuovo júniusi bemutatója

Alan Moore képregényei: Sötét varázsigék

alanmoore2.jpg

Moore klasszikus munkái, a Watchmen, A pokolból vagy a V mint vérbosszú alapjaiban határozzák meg a kortárs képregényt. 

„Mintha az alkotókat még mindig valamiféle stigmaként bélyegezné meg, ha képregényeken dolgoznak. Túl sokan vannak közöttük, akik bukott regényíróként, filmproducerként, képzőművészként látják saját magukat. Nekem úgy tűnik, a képregény talán a legizgalmasabb és leginkább elhanyagolt médium a teljes kulturális skálán.” Alan Moore fogalmazott így 1981-ben, első megjelent interjújában, amelyet éppen későbbi szerzőtársa, David Lloyd, a V mint vérbosszú rajzolója készített vele. Az akkor 27 éves Moore már néhány éve írt képregényeket, és szép sikereket ért el a 2000AD sci-fi antológia rendszeres szerzőjeként. Lloydnak azt mondta, „elképesztően könnyű” munkának érzi a képregényírást.

Ma meggyőzően lehetne érvelni amellett, hogy Alan Moore a legnagyobb élő képregényíró, ha a „nagyságnak” volna bármi értelme önmagában vagy akár Moore számára. Ő inkább azt mondaná, következetesen ugyanazokkal a témákkal foglalkozik, ugyanabból a szerzői pozícióból, akár képregényt ír, akár modernista regénymonstrumot, vagy éppen spoken word albumot ad ki és várostörténeti kutatásokat végez. Öntörvényűsége mellett extravaganciájáról ismert: írói hivatása logikus folytatásaként mágussá képezte magát, a Glükón nevű ókori római kígyóistenség feltétlen híve. Radikális baloldali politikai aktivista, otthonában, az angliai Northamptonban gyakran keveredik összetűzésbe a hatóságokkal. Olvasóit mindez nem kell, hogy érdekelje: ők általában annyit tudnak róla, hogy a munkái nélkül ma egészen máshogy nézne ki szinte bármelyik szuperhősképregény, amit levesznek az új megjelenések polcáról. Ő maga és a képregényei egyébként 23-at nyertek el a művészeti ág legfontosabb elismerésének számító Eisner-díjból.

Tovább

Művészeti oktatás Ruben Brandt segítségével

ruben_brandt.jpg

A tavaly bemutatott, az Oscar-jelölés előszobájáig jutó magyar animációs filmet, a Ruben Brandt, a gyűjtőt sokan művészeti tudástárnak, akciófilmbe kódolt lexikonnak fogták fel, amely híd lehet a fiatalok, a művészet és az oktatás között. Számtalan művészeti utalást tartalmaz, melyekből első nézésre nem is vesz észre mindet a néző, vagy észreveszi, de nem tudja pontosan, mit is látott. Ezeket a titkokat fedi fel a most induló okosmozi.hu, mely a filmben Milorad Krstic rendező által újraértelmezett 300 művészeti alkotásról és annak eredetijéről mesél - iskolásoknak és felnőtteknek egyaránt –, segítve, hogy az élményből tanulás legyen, a tanulásból pedig élmény. Az oldalhoz nyereményjáték is kapcsolódik: a helyes választ beküldők között értékes ajándékokat sorsolnak ki. 

A okosmozi.hu oldal művészeti kódfejtésre hívja a fiatalokat. A filmben Milorad Krstic rendező által újraértelmezett több mint 300 művészeti alkotásról és azok eredetijeiről hét kategóriába osztva - festmények, szobrok, filmek, dizájn, építészet, zene, cirkuszművészet – izgalmas tényeket és ismereteket közöl, melyeknek segítségével nemcsak a Ruben Brandt, a gyűjtő című filmet lehet jobban érteni, de a diákok kíváncsiságát is felkelti a művészet iránt. Az oldal bevezetéséhez Kamarás Iván főszereplésével, László Marcell rendezésében készült egy rövid, vlog stílusú kedvcsináló. 

Tovább
süti beállítások módosítása