Aki ismeri és imádja a kommersznek csúfolt olasz műfaji filmek zsenialitását, Hélène Cattet és Bruno Forzani nevét most rögtön jegyezze meg magának! A Brüsszelben élő francia házaspár négy éve eminensként jegyzetelte ki a klasszikus giallók legjobb pillanatait, hogy egy csodálatos őrülettel (L'étrange couleur des larmes de ton corps) ajándékozzák meg az efféle ínyencségekre fogékony közönséget. A kényeztetés most tovább folytatódik, a páros ugyanis az elszállt szürreáliát és a filmtörténeti hullámvasutazást megtartva ezúttal a spagettiwesternek értő rajongóit dédelgeti. A Hullák a napon (Laissez bronzer les cadavres) úgy hozza vissza a poros almeríai vidék hangulatait, hogy közben az edzettebb nézőket is garantáltan zavarba hozza.
Cattet és Forzani egy francia bűnügyi ponyvaregényből varázsol csodálatosan öntörvényű látomást, ahol a feszes alaphelyzet és az átverésekre épülő történet csak ürügyként szolgál a filmnyelvi tűzijátékhoz. A sztori dióhéjban annyi, hogy néhány fickó elrabol egy csomó aranyat és a mediterrán tengerpart egy omladozó szegletében éldegélő fura házaspárnál húzzák meg magukat, míg be nem toppan két motoros rendőr. Innen aztán a Kereszttűz (Free fire) jóval izgalmasabb és érdekfeszítőbb testvérét követhetjük, ahol tényleg mindenki mindenkire lő, vagy legalább megereszt egy kósza gépfegyver-sorozatot.