MAGYAR MŰHELY
Mi marad egy színész életéből? Mi az, ami megőrződik belőle? A leglátványosabb emléknyomok talán a filmek, amelyek egy igazi átváltozóművész számtalan arcát mutatják. De bármilyen Gábor Miklós filmet nézünk – a Valahol Európában lázadó és gyermeklelkű vezérétől, az Apa legendás alakján át az N.N. öregedő pszichológusáig – színészi alakítása egyformán és megkérdőjelezhetetlenül hiteles.

Soós Tamás Dénes: „Én nem lázadtam, én filmeket csináltam” (Beszélgetés Sándor Pállal – 1. rész)
Darida Veronika: Toll és maszk (Gábor Miklós)
Morsányi Bernadett: „Szabad embereket fényképezünk” (Beszélgetés Szomjas Györggyel)  
M Tóth Éva: A nyár embere (Varga Zoltán – Hoppál Mihály: Jankovics Marcell)  
Kelecsényi László: Elmenni! Visszajönni? (Pataki Éva: Alex és Andy)  

A DÍSZLET MESTEREI
Bereczki Zoltán: A dekonstruált építész (Rajk László filmdíszletei)  
Benke Attila: A tér művészei (Alexander Trauner Art/Film Fesztivál – Szolnok)  

LÁNGOLÓ LÁNYOK
Céline Sciamma visszatérő témája az első szerelem, az első testi élmény, az első vonzalom. Filmjeiben a férfi tekintet női tekintetté változik, de a tekintet tárgya ugyanúgy a nő, a női test marad. Hősnői szabadságra vágynak, de szabadságuk csak addig tart, amíg egymás közt lehetnek, az intim női világon túl a rideg férfiuralom várja őket.

Vajda Judit: A lányok angyalok (Új raj: Céline Sciamma) 
Beck András: Érettségi után, a senkiföldjén (Képregény-legendák: Daniel Clowes: Ghost World)  
Kránicz Bence: Műtéti beavatkozás (Női remake)  
Roboz Gábor: Öngyilkos játékok (Jason Micallef: Gyilkos játékok)  

VIRTUÁLIS VALÓSÁG
Filmművészet, etika, morális kérdések, modern és jövőbe mutató technológia vegyülnek az egyébként is már régóta a trükkökről szól hollywoodi filmvilágban. Digitálisan minden és mindenki felcserélhető, és csak az egyre fejlődő technológia szab határt, hogy ezen a téren mire lesz képes a filmipar. Az biztos, az erkölcsi aggályok nem jelentenek majd akadályt.

Barkóczi Janka: Bazin álma (Virtuális valóság és dokumentumfilm )  
Herpai Gergely: James Dean digitális szelleme (Virtuális színészek)  

A ZSÁNER MESTEREI
Varga Zoltán: Szörnyfészek a felhőkarcolóban (Larry Cohen démonai)  

FESZTIVÁL
Pauló-Varga Ákos: Éles képek (Verzió)  
Bartal Dóra: Eldobható társadalmak (Jihlava)  
Beretvás Gábor: Csillaghullás (Astra Filmfesztivál – Nagyszeben)

KRITIKA
Gelencsér Gábor: A változás dogmája (Fernando Meirelles: A két pápa)  
Pethő Réka: Útkereséstől életközepi válságig (Noah Baumbach: Házassági történet)  
Fekete Tamás: Német história X (Taika Waititi: Jojó nyuszi)  
Vajda Judit: Terhes társaság (Orosz Dénes: Seveled)  

TELEVÍZIÓ
Baski Sándor: Jövőpánik (Russell T. Davies: Évek alatt)

A címlapon: William Nicholson: Inkább lennék özvegy (Bill Nighy) – A Cirko Film januári bemutatója

A Halott ügyek vidéki szatírája után második regényében Orosdy Dániel műfajt vált. Ugyan a sárványhahotai látképet egy Budapestre kísértetiesen hasonlító nagyvárosi helyszínre cserélte, a wannabe rendőröket pedig igaziakra, a hangulatot továbbra is a fekete humor és a magyar rögvalóság uralja. Orosdy Dániel és Merényi Dániel második közös munkája, a Wakond színesebb és szagosabb elődjénél, de nem akar annál nagyobbat vállalni. Szereplői hétköznapi figurák, hétköznapi motivációkkal, cselekménye egy akciófilmbe oltott krimi, burleszkelemekkel jócskán megtűzdelve.

A történet egy jobb napokat is látott rendőrségi osztályon kuszálódik. A felderítési osztály munkatársai felett Damoklész kardjaként lebeg a leépítés, Woiczek Dávid, történetünk egyik főhőse pedig pont jókor szerez tudomást a bizonyos nagy fogásról, egy kábítószerügylet pontos helyszínéről és időpontjáról, ami kihúzhatja őket a csávából. Na persze nem úgy, ahogy először gondolnánk, az osztályt már úgyis temetik, és az önérzetes osztályvezető, történetünk másik főhőse, Sréder Pál mindent egy lapra tesz fel, hogy megmentse dolgozóit, meg persze önmagát attól a kegyetlenségtől, hogy örökre elfelejtsék.

A mennyországnak kell lennie  

Szenvtelen, mégis humanizmustól duzzadó egzisztencialista road movie / tragikomédia egy Tatit idéző rezonőrrel, utánozhatatlan arcjátékkal, mozgáskultúrával. Egyszerre hiteles és nevetésre késztető csoda.

Madeline a mélyben

Őrület, élet és művészet összefonódásáról szónokolni ma már nem nagy truváj, de ilyen közelikkel, homályos kontúrokkal, légszomjjal, sötétséggel-fénnyel, tánccal és Helena Howard-alakítással maga a tökély. 

Úgy tartják, a filmkritikusok olyanok, mint a nőgyógyászok: ott keresik a problémát, ahol más az örömet. Az év végi listázásnál ettől azonban nem kell tartani, ugyanis ez a modulálatlan, nettó laudáció ideje. Az Élősködők kivételével olyan alkotásokra fókuszálok, amelyeket jellemzően elkerült a nemzetközi hype-cunami, ugyanakkor több mint érdemesek a figyelemre.

Dolemite Is My Name

Mozikban a harmadik Star Wars-trilógia befejező epizódja, és ha már az előző kettőről megemlékeztünk egy-egy külön adásban, akkor a Skywalker korát sem hagyhattuk ki. Utána a Mandalorian szóba kerül, majd a végén, az új rovatunk keretében kielemezzük a frissen újranézett, idén 25 éves Féktelenült. Az adásból kiderül többek közt, hogy:

• szerettünk-e bármit is J.J. Abrams fináléjban,
• miért zaklatott fel bennünket egy melegcsók,
• mekkora hatalmuk van valójában a rajongóknak,
• ki lehet Mando sisakja mögött,
• bocsánatos bűn-e a fan service,
• van-e pszichoszexuális olvasata a Speednek,
• mitől működik még ma is,
• és mennyire (és miért) woke a film?

Közreműködők: Varga Dénes, Huber Zoltán, Baski Sándor.

A Filmvilág támogatói számára készített bónuszpodcast, amelyben az Akik maradtak Oscar-esélyeit vitatjuk meg, itt hallgatható meg / tölthető le.

Mától egészen január 5-ig 66 film nézhető ingyenesen, online a Filmarchívum és a Filmalap jóvoltából. 

Az ünnepek alatt a közönség ismét szabadon élvezheti a Filmarchívumban megőrzött és felújított filmkincsek karácsonyi csomagját: klasszikusokat és kultfilmeket, örök közönségkedvenceket és újrafelfedezésre váró értékeket. A 66 filmajándékot tartalmazó listán a hagyományokhoz híven jelen van minden filmtípus: játék- és dokumentumfilmek, rövidfilmek és animációk egyaránt.

Filmtörténeti utazást tehetünk az első Magyarországon forgatott filmfelvételektől (Lumière felvételek 1896 Budapestjéről) a némafilmeken és háború előtti vígjátékokon át a hetvenes évek Balázs Béla Stúdióban készült avantgárd kísérleti filmjeiig. A válogatásból a nyolcvanas évek emlékezetes sikerei, köztük a Dögkeselyű és az Egészséges erotika, valamint a kilencvenes évek kultfilmjei, a Roncsfilm és a Sose halunk meg sem maradtak ki.