Filmvilág blog

Mától a mozikban a Saul fia

2015. június 11. - Baski Sándor

saul_fia.jpg

Filmet készíteni sokféle indíttatásból lehet, a legtöbben szórakoztatni akarnak, másnál az önkifejezés belső kényszer, és van, aki taní-tani is szeretné a közönséget. Ha az eszközök különböznek is, a cél ugyanaz: kiváltani valamilyen hatást a nézőből. A mutatványt az teszi igazán nehézzé, hogy azok a témák és stílusok, amelyek egykoron a moziszékbe szögezték a publikumot, pillanatok alatt rutinná merevednek. A kevésbé ambiciózus írókat és rendezőket ez nem akadályozza meg abban, hogy a készen kapott sablonokból gyártsák a középszert, de szerencsére mindig vannak olyan alkotók, akik nem hajlandóak elfogadni, hogy egy történetről már nem lehet semmi újat elmondani.

Nemes Jeles László sem hitte el, hogy a „holokausztfilmek” hosszú sora után felesleges a témával foglalkozni, és neki lett igaza. Nemcsak azért, mert a Saul fia a cannes-i fesztiválról a zsűri nagydíjával távozott – magyar produkció ilyen elismerést 30 éve nem kapott –, de azért is, mert debütáló filmje tényleg kidobja a kliséket.

Az Auschwitzban játszódó Saul fia a „közönséges” rabok helyett a saját fogolytársaik elpusztításában segédkező sonderkommandósok világát mutatja be. Önmagában már ez is újdonság lenne, de Nemes Jeles legnagyobb leleménye, hogy úgy forgatott egy holokausztfilmet, hogy valójában nem holokausztfilmet forgatott. Nem akart egy komplett tablót felrajzolni, sem a könnyfakasztás, sem a sokkolás, sem a szépelgés nem volt célja, mindössze egyetlen ember egyetlen napját követi.

Erdély Mátyás kamerája egy másodpercre sem tágít a főszereplő, a magyar Saul (Röhrig Géza) mellől. Tanúi lehetünk annak, hogy megpróbálja eltemettetni a fiát – vagy azt, akit annak vél – miközben részt vesz a sonderkommandósok lázadásában, a tábor és történések helyett azonban végig őt látjuk. A borzalmakról csak a hangok, a zörejek és a zajok tudósítanak, ezzel rákényszerülünk arra, hogy magunk képzeljük el az elképzelhetetlent. A Saul fia sikerének titka ebben a hatásos – de nem hatásvadász – megoldásban rejlik, és abban, hogy még a pokolban is felmutatja az emberség megőrzésének reményét.

 

 

Tévéajánló - Csütörtök (06.11.)

Szentivánéji svéd szexkomédia
A cím mindent elmond. Kivéve, hogy Luke Perry is szerepel a filmben.
Vetítik:Story4 - 21:00

A harc szelleme
Thaiföldi akciófilm a nagy sikert aratott Ong-bak - A thai boksz harcosa rendezőjétől, JeeJa Yanin főszereplésével. A thai és indonéz akciófilm felemelkedéséről (és többek között erről a filmről) Géczi Zoltán írt kiváló esszét a Filmvilág 2012/09. számába.
Vetítik: RTL Klub - 00:00

Tévéajánló - Szerda (06.10.)

Robotzsaru 3.
A nagy sikerű sorozat nagyot bukó harmadik része. Csak a teljesség kedvéért ajánljuk, mert egyébként, sajnos... (Shane Black haverján, az egyébként nem érdemtelen Fred Dekker író-rendezőn valószínűleg nem sok múlott, eleve nem volt könnyű helyzetben: a stúdió gyerekfilmet akart, Peter Weller és Nancy Allen lelépett, ő maga pedig távolról sem rendelkezett egy Verhoeven vagy Kershner befolyásával. Frank Miller társíró annyira kiakadt a produkció miatt, hogy 2005-ig messze elkerülte Hollywoodot. Dekker azóta se rendezett semmit, legfeljebb tévésorozat közelébe engedték, író-producerként.)
Vetítik: Film+ - 21:05

101 éjszaka
Agnes Varda "100 éves a mozi" jeligére készült, Arany Medvére jelölt filmje. Szereplők: Michel Piccoli, Marcello Mastroianni, Anouk Aimée, Fanny Ardant, Jean-Paul Belmondo, Romane Bohringer, Sandrine Bonnaire, Jean-Claude Brialy, Patrick Bruel, Alain Delon, Catherine Deneuve, Robert De Niro, Gérard Depardieu, Harrison Ford, Gina Lollobrigida, Jeanne Moreau, Hanna Schygulla, Jane Birkin, Stephen Dorff, Andréa Ferréol, Isabelle Adjani, Jean-Hugues Anglade, Daniel Auteuil, Clint Eastwood, Virna Lisi...
Vetítik: Duna - 23:20

Frontmozi - Beszélgetés Békés Mártonnal, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával

all_quiet_1930.jpg

Az I. világháború a modern totális háború főpróbája volt, miután szétszúzta a hagyományos erkölcsiség és a vallás maradékát, elfogadtatta a tömeghalál, a tömegjárvány, a népirtás és civil áldozatok fogalmát is. Ez az új „narratíva” megváltoztatta-e a művészetek viszonyát a mindenkori háborúhoz?
Jócskán, a filmművészet főleg, hiszen ez – paradox módon, az egészségügy mellett – sokat nyert a háborúval. Mindez a tömegek korszakával van összefüggésben: az orvostudomány a történelemben először találkozott ekkora tömegben súlyos sérülésekkel, és ennek nyomán addig nem tapasztalt orvosi beavatkozások sora jelent meg (vérátömlesztés, vérbank, traumatológia, plasztikai sebészet, pszichiátria). A filmipar szintén a világháborúnak köszönheti ugrásszerű fejlődését, ugyanis a tömegekkel való kommunikáció és a tömegek ábrázolása ekkor alakult ki. Ennél fontosabb, hogy az egészségügy és a film XX. század eleji fejlődésének egyaránt katonai jelentősége van: az egészségügyben ez nem szorul magyarázatra, a film esetében pedig arról van szó, hogy a mozgókép ekkor alakul olyan eszközzé, amivel rögzíteni lehet – a repülőgépek alkalmazásával akár a levegőből is – a harcteret, és nyomon lehet követni annak változásait, amelynek alapján a tüzérség precíziós támadást tud végrehajtani. A mozgókép az első világháború óta nemcsak a kommunikáció, az informálás és a szórakozás eszköze, hanem a katonai felderítésé is.

Tovább

Tévéajánló - Kedd (06.09.)

War. Inc. - Jó üzlet a háború
Szatíra John Cusack, Hilary Duff, Marisa Tomei, Joan Cusack, Dan Aykroyd és Ben Kingsley főszereplésével.
Vetítik: Viasat3 - 21:00

Furcsa pár 2.
Gene Saks klasszikusának szórakoztató, de kevésbé emlékezetes folytatása. Úgy látszik, a sikerhez Neil Simon írón és a Matthau-Lemmon pároson kívül egy átlagosnál jobb vígjátékrendezőre is szükség van.
Vetítik: Duna - 21:25

A hipnotizőr
Lasse Hallström (...) A hipnotizőrrel visszatért hazájába, Svédországba, és egy „skandináv krimit” adaptált, amely egyben családi dráma is. (BS)
A skandináv krimi ugyancsak tekinthető a giallo északi rokonának, A hipnotizőrről például a Mélyvörös juthat eszünkbe. A film noir vagy a giallo stílusában adaptálás helyett Hallström pusztán sűríti a cselekményt, ezzel kiölve belőle a suspense-t, filmje így egy televíziós Agatha Christie-feldolgozás szintjén teljesít. (Csiger Ádám kritikája a Filmvilág 2013/05. számában olvasható.)
Vetítik: Viasat3 - 23:20

hipnotizor.jpg

Tovább

Magyar film és a holokauszt - Láthatatlan történet

’89 előtt a magyar filmnek kétféle akadályt is le kellett küzdenie, ha kísérletet tett a holokauszt botrányának ábrázolására.

A holokauszt történelmi eseménye egyszerre veti fel az ábrázolhatóság lehetetlenségének és szükségszerűségének kérdését; sajátossága és egyedisége éppen ebben a paradoxonban rejlik. A lehetetlenség az emberi kegyetlenség addig sosem látott mértékéből fakad. E szerint valami olyasmi, ami a lényege szerint elképzelhetetlen, ám mégis megtörtént, nem teszi lehetővé annak ábrázolását, hiszen az éppen elképzelhetetlenségét tagadja. A szükségszerűség hasonlóképpen az emberi kegyetlenség botrányából következik. E szerint a holokauszt történelmi eseményét a mindenkori jelen számára folyamatosan élővé kell tenni, azaz emlékezni és emlékeztetni kell rá, hogy ami elképzelhetetlen, ám mégis megtörtént – az sohase történhessen meg újra.

A holokauszt ábrázolhatóságának kérdése a bekövetkezése óta rendkívül gazdag és összetett diskurzust indított el a társadalom- és művészetelméletben. Zavarba ejtő szembesülni azzal, ahogy a figyelem az okról már-már átcsúszik az okozatra, s e kérdéskör a posztmodern történelemtudomány narratívakoncepciójára, az emlékezés kulturális szerepére vagy a tömegkultúra megítélésének újabb elméleteire világít rá, ahelyett, hogy a holokauszt éjsötét botrányával szembesítene. Úgy tűnik, hogy „a holokauszt mint kultúra” paradoxona szintén része az eseménynek, amelyről a következőt írja fent idézett című esszéjében Kertész Imre: „Érték a holocaust, mert felmérhetetlen szenvedések révén felmérhetetlen tudáshoz vezetett; és ezáltal felmérhetetlen erkölcsi tartalék rejlik benne.”

sorstalansag.png

Tovább

Tévéajánló - Hétfő (06.08)

Largo Winch - Az örökös
Largo Winch (született Winczlav), a kultikus belga képregényíró, Jean Van Hamme (XIII) teremtménye igazi kalandorként és fúzió-specialistaként megfordult már krimikben, népszerű BD-sorozatban, videojátékban és tévészériában, hogy 2008 decemberében végre a szélesvásznon tegyen a nagyközönségnek egy visszautasíthatatlan ajánlatot. (...) Amennyiben Largo Winch amolyan gall Bondnak tekinthető, első mozifilmje egyértelműen a franciák kevésbé látványos, de épp oly elegáns válasza a Casino Royale-ra. (Varró Attila)
Szereplők: Tomer Sisley, Kristin Scott Thomas, Miki Manojlovic.
Vetítik: Viasat3 - 21:00

Beverly Hills-i zsaru 2.
A nemrég elhunyt Tony Scott akcióvígjátéka Eddie Murphy-vel. Nem rossz, de nem hozza az első film színvonalát, és mintha a visszatérő szereplők is agymosáson estek volna át a köztes időben.
Vetítik: TV2 - 22:20

süti beállítások módosítása