Gigor Attila nyolc éve nem rendezett filmet. Eddigi pályájához hasonlóan a Kút világát is a hiány szervezi.
A magyar filmszakma nincs túl jó állapotban. Ez abból is látszik, hogy Gigor Attila első rendezése után nyolc évvel jutott újra filmhez, pedig A nyomozót imádták a kritikusok, azóta is a kétezres évek legütősebb bemutatkozásai között tartják számon. Gigor saját bevallása szerint lassan ír, de a nyolc év így is nagyon sok, még akkor is, ha a rendező közben dolgozott színházban és tévésorozatban, fontos alkotója az HBO-n futó Terápiának.
A magyar társadalom sincsen túl jó állapotban, ez abból is látszik, hogy a Kút alaphelyzete a kamaradrámai megközelítés, az isten háta mögötti, akár allegorikusnak is nevezhető címbeli helyszín dacára is valóságszagú tud maradni. A határmenti benzinkúton veszteglő, Svájcba tartó prostituáltak kétségbeesett dolgozni akarása, a kisgengszterek ügyeskedése és a harmincévesen még céltalanul sodródó főhős alakja is hihető és szomorú a Kútban. Ezek mellett szinte disszonánsnak hat a menekültekről szóló híradóbejátszás, mert az alaphelyzet az efféle direkt aktualizálás nélkül is hiteles.
Napjaink talán legnépszerűbb, legizgalmasabb szórakoztatóipari műfaja a stand up comedy, melynek egyik legkiemelkedőbben tehetséges alakja Aziz Ansari, a szerelem, a párkapcsolatok tematikája pedig mindig tuti siker, kimeríthetetlen humorforrás, ennek megfelelően már alapból borítékolható, hogy a Modern románc egy érdekes, a közönség figyelmére okkal számító produktum. Nos, a képlet szerencsére nem ennyire egyszerű, cikkünk tárgya ugyanis simán lehetne szórakoztató, ám tét nélküli blöff, mondjuk „Csajozási tippek Aziztól” címmel, melyben hősünk jópofa, de teljesen haszontalan tanácsokat adna olvasóinak, lazán sztorizgatna, rosszmájúan poénkodna, a borítóra rányomtatnák (márka)nevét és fotóját, majd elégedetten hátradőlne, és bekasszírozná a temérdek lóvét – halkan jegyzem meg: ez esetben sem járnánk feltétlenül rosszul.