November 8. és 10. között ismét az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatják be az Európai Parlament filmművészeti díjára, a LUX filmdíjra jelölt döntős alkotásokat. Az idei filmkínálat különlegessége, hogy egy Oscar-nevezett alkotás mellett a legnevesebb hazai fesztiválok, a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál és a Jameson Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál fődíjasai is szerepelnek a válogatásban. 

A LUX filmdíj az Európai Parlament filmművészeti díja, amelyet minden évben fontos társadalmi problémákat érintő és érzékeny témákra reflektáló filmeknek ítélnek oda. Az elismerésre jelölt döntős alkotásokat, amelyeket nemzetközi szakmai zsűri választott ki, az Európa-szerte megrendezésre kerülő LUX-filmnapok keretében mind a 28 tagállamban bemutatják. Magyarországon 2017. november 8-10. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik a három döntős filmet, magyar felirattal. A győztes alkotást november 14-én hirdetik ki az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. A vetítésekre a belépés díjtalan, jegyeket az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának Facebook-oldalán lehet nyerni egy rövid kvízjáték kitöltésével.

Kanzoli és a Polgár-lányok története, külföldre költözők és hazatérők, Ember Judit portréja, visszapillantás a csillagos házra és a mélyszegénységből meseterápiával és zenével kitörő fiatalok. 12 filmet mutat be a 14. Verzió Emberi Jogi Filmfesztivál a magyar panoráma programban. 

November 14-én kezdődik a 14. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, mely idén 12 magyar dokumentumfilmet mutat be. A Kanzoli a Délibáb című Hajdu Szabolcs-film asszisztensének sziszifuszi küzdelmét meséli el, hogy megtalálja és magával vigye a forgatásra a Kanzolit, azaz a lovas pribéket alakító amatőr szereplőt. A Polgár-lányok (r.: Yossi Aviram) az ambíciózus apa sokat vitatott kísérletének történetét mutatja be, aki sakkbajnokot faragott a három nővérből. Izgalmas és pontos portré készült Visszahúz a múlt (r.: Dér Asia) címmel Ember Juditról, az emberi szenvedésre fogékony filmrendezőről és társadalomkutatóról, aki soha nem riadt vissza attól, hogy a legjárhatatlanabb utat válassza. A Beágyazott emlékeink (r.: Oláh Kata) családi titok után nyomoz az újlipótvárosi Csanády utcai csillagos házban: hogyan élte túl két 4 éves gyerek a holokausztot? 

Súlyemelő lányok, akik a hegyi törzsek gyermekei; azonos nemű társat kereső férfiak; vietnami énekesnő, aki a tajvani opera hagyományos világába csöppen; modellek, akik merész gondolatokat hirdetnek a női testről; szellemősök és korhadó fák; és egy kisfiú, aki az óceán közepén él, de nem hallja a hullámok zaját. Arcok, vágyak, fájdalom és szépség, keresés és rátalálás a színek szigetéről, Tajvanról. 

A Tajpej Képviseleti Iroda és a Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány harmadik alkalommal rendezi meg a Taiwan Dox – Tajvani Dokumentumfilm Napokat. A háromnapos, ingyenes filmfesztiválon az elmúlt évek legjobb 7 tajvani dokumentumfilmjét mandarin nyelven, magyar és angol felirattal vetítik. Az előadásokon a részvétel ingyenes, de regisztrációs jegyet kell váltani a mozi pénztárában. Minden filmet rövid pódiumbeszélgetés követ. 

Szeretföld címmel, közösségi finanszírozással készítette el első nagyjátékfilmjét Buvári Tamás, akit főként az előző évtizedben forgott rövidfilmjei, többek között a 2002-es Velencei Biennálén is bemutatott Posztkatona, vagy a 2006-os Filmszemle kísérleti és kisjátékfilm szekciójában fődíjjal jutalmazott Kivégzés révén ismerhetünk.

A filmet először az OFF-Biennálé Budapest fesztivál keretein belül mutatják be az Art+Cinemában november 2-án, Halottak Napján, méltóan a háborús tematikához. A rendezővel készült interjúnkat a Filmvilág novemberi számában közöljük, ebből adunk most egy rövid ízelítőt, illetve meghallgathatjuk két főszereplő, Turós-Máté Kinga és Lipták Jeanne nyilatkozatát az általuk játszott karakterek jellemzőiről vagy a forgatás körülményeiről, a film néhány jelenetébe is betekintést nyerve.

A fiatal magyar demokrácia markáns fordulópontja volt, mikor az aktuálisan legnépszerűbb párt a valóság tudatos és szisztematikus elferdítésével abszolút hatalomra kezdett törekedni. Az üdvözítendőnek tartott ideológiát maximális mellszélességgel szolgáló író a tények teljes zárójelezésével olyan figurát talál ki, akinek a tettei és jellemvonásai hazugságon alapulnak ugyan, de remekül szolgálják a párt érdekeit. A nemesnek gondolt céljait követve az író egyre szörnyűbb tettekkel tudja csak megakadályozni, hogy a megalkotott fikciót kikezdje és elsöpörje a valóság. Az igazság és a hazugság gyorsan relatív fogalmakká válnak, majd végül a hatalom dönt arról, ki hazudik és ki mond igazat. Így lesznek sokakból büntetendő ellenségek, a diktatúra pedig szépen összezáródik. Az Árulók címet viselő új tévéfilm szerint Magyarország pontosan ilyen hely - természetesen 1948-ban.

Igaz, az artikulálatlan üvöltözössé silányított közbeszéd hatására az embernek lassan már mindenről AZ jut az eszébe, így egyre meglepőbb és örömtelibb cizelláltabb fogalmazásmódokkal találkozni. A Köbli Norbert nevével azonosított friss produkció legnagyobb érdeme, hogy erőteljes, mégsem didaktikus áthallásokkal dolgozik, akár a média egy részére, akár a hatalom igazsággal kapcsolatos érveire, akár egy bizonyos típusú mentalitásra gondolunk. A megtörtént eseményekből és valós személyekből kiinduló történet a híres Guszev-ügyön keresztül néhány karaktert ütköztet egymással, így mutatva fel az ideológiai relativizmus és vállalható kompromisszumok szubjektív határhelyzeteit. A személyes drámákkal a forgatókönyv célja nem kevesebb, mint a diktatúra szörnyű természetéről beszélni, amit ha nem is átütő erővel, de végül csak sikerül felvillantani.

A szerdán kezdődött és szombatig látogatható  6. Primanima Nemzetközi Animációs Fesztiválra idén is készült egy beharangozófilm.

A Püsök Botond rendezte M. Kapitányban „egy fiatal lány az apjának szánt születésnapi tortával igyekszik egy szuperhősfilm castingjára. A meghallgatás azonban régi emlékeket idéz fel benne és lassan rájön, hogy valójában mi is számít igazán az életében, és szuperhőssé sem csak egy filmben válhat az ember.” 

Püsök Botond korábban többek közt a Kendeffy című fikciós rövidfilmet, valamint az Angéla című dokumentumfilmet rendezte. A forgatókönyvet Püsök Botond és Kertész Zsanett jegyzi, az operatőr pedig ismét Kürti István. A főszerepben Rainer-Micsinyei Nóra, akit többek közt Enyedi Ildikó Testről és lélekről, Cristina Grosan Éjszakai festés, valamint Badits Ákos Boglárka című filmjéből ismerhet a közönség. 

Öt, a Cannes-i, Velencei és Torontói Nemzetközi Filmfesztivál programjából válogatott vadiúj film – Eszeveszett esküvő, Szeretet nélkül, Megtorlás, Fortunata, Viszontlátásra odafönt – mellett 12 alkotás újra látható lesz a mozivásznon 2017. október 20-23. között Budapesten a Puskin moziban és országosan további 13 város art mozijában az immár 7. Mozinet Filmnapokon.  

A 7. Mozinet Filmnapok premier előtti filmjei között van minden idők legsikeresebb francia filmje, az Életrevalók rendezőinek új vígjátéka, az Eszeveszett esküvő, az Oscar-díjra jelölt Leviatán rendezője, Andrej Zvjagincev Cannes-ban a zsűri díját elnyert Szeretet nélkül című drámája, a Fortunata című olasz film, melynek főszereplőnője, Jasmine Trinca a legjobb színésznő díját nyerte el idén Cannes-ban az Un Certain Regard szekcióban, valamint Pierre Lemaitre világhírű regényének látványos adaptációja, a Viszontlátásra odafönt és a holland rendező, Martin Koolhoven részben Magyarországon forgatott filmje, a Megtorlás Guy Pearce-szel és Dakota Fanninggel a főszerepben. 

Emellett a 7. Mozinet Filmnapok keretében további 12 olyan alkotás is újra látható lesz a mozivásznon, amelyek többsége már nincs műsoron. Igazi ritkaság, hogy a mozik 35 mm-es kópiáról vetítsenek, így fel sem merült, hogy a Porto 35mm, ez a lenyűgöző és különleges szerelmesfilm kimaradjon a válogatásból. A távol-keleti filmeket Park Chan-wook kultfilmje A szobalány, az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű animéje, A fiú és a szörnyeteg és a Kecskeméti Animációs Filmstúdió közreműködésével, japán-francia koprodukcióban készült A vörös teknős képviseli. Közel-keletről az Oscar-díjas Az ügyfél érkezik, aki pedig egy hamisítatlan kelet-európai család történetére kíváncsi, az a lengyel Az utolsó családot választhatja. Stefan Zweig is a régióból indult, de a Stefan Zweig: Búcsú Európától az írónak az amerikai kontinenseken, emigrációban töltött éveit mutatja be, így a filmmel többek között Argentína és Brazília egzotikus tájaira is eljuthatunk. A hatvanas évekbe repít vissza két amerikai film is: az Amerikai pasztorál Ewan McGregor rendezése, Philip Roth Pulitzer-díjas regényének adaptációja, a Jackie pedig főleg Natalie Portman jutalomjátéka miatt emlékezetes. A 7. Mozinet Filmnapokon az idei év magyar filmterméséből is válogatnak: a menekültválság emberi oldalával foglalkozó Az állampolgár, az Arany Medve-díjjal kitüntetett és frissen Oscarra nevezett Testről és lélekről, illetve a Simonyi Balázs ultramaratonját bemutató Ultra szerepel a programban.