November 8. és 10. között ismét az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatják be az Európai Parlament filmművészeti díjára, a LUX filmdíjra jelölt döntős alkotásokat. Az idei filmkínálat különlegessége, hogy egy Oscar-nevezett alkotás mellett a legnevesebb hazai fesztiválok, a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál és a Jameson Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál fődíjasai is szerepelnek a válogatásban.
A LUX filmdíj az Európai Parlament filmművészeti díja, amelyet minden évben fontos társadalmi problémákat érintő és érzékeny témákra reflektáló filmeknek ítélnek oda. Az elismerésre jelölt döntős alkotásokat, amelyeket nemzetközi szakmai zsűri választott ki, az Európa-szerte megrendezésre kerülő LUX-filmnapok keretében mind a 28 tagállamban bemutatják. Magyarországon 2017. november 8-10. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik a három döntős filmet, magyar felirattal. A győztes alkotást november 14-én hirdetik ki az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. A vetítésekre a belépés díjtalan, jegyeket az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának Facebook-oldalán lehet nyerni egy rövid kvízjáték kitöltésével.
A LUX-filmnapok egyedülálló kulturális eseményként olyan határokon átívelő európai közösségi teret hoz létre, amely lehetővé teszi a nézők számára, hogy megtapasztalják az európai filmművészet sokszínűségét, és megvitassák a LUX filmdíjért versengő alkotásokban felvetődő érzékeny témákat. Az idén versenyben lévő döntős műveket – bár témájukban és stilárisan különbözőek – a díj hagyományaihoz híven összeköti az európaiság és az európai identitás összetett kérdésköre, melyhez a szerzők valós élethelyzeteken és kihívást jelentő szituációkon keresztül közelítenek.
A 2017-es döntős filmek és a LUX - filmnapok programja
Az idei LUX-filmnapok nyitófilmje november 8-án 19:00 órakor Valeska Grisebach német-bolgár-osztrák koprodukcióban készült Western című alkotása, amely egy szokatlan vendégmunkás-történetet ábrázol. Érdekessége, hogy Kelet és Nyugat-Európa találkozását, átjárhatóságának kérdését nem a Nyugatra vándoroló kelet-európai, hanem fordítva: Bulgáriában dolgozó német munkások történetén keresztül dolgozza fel, ráadásul a western műfaj stíluseszközeinek megidézésével. A film a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon fődíjat nyert, korábban pedig Cannes-ban versenyzett az Un Certain Regard szekcióban.
A Westernben a beemelt műfaji toposzok közül egyik sem tűnik kényszeredettnek – még az sem, amikor Meinhard lóháton vonul be a faluba –, az „Új Berlini Iskola” nyomvonalát követő realista stílus tökéletesen hitelesíti a történetet. Grisebach amatőr szereplőkkel, részletes forgatókönyv nélkül forgatott; filmjét nem is a cselekmény teszi izgalmassá, hanem ahogy a két világ – nyugat és kelet, centrum és periféria – képviselői a kommunikációs szakadékot áthidalva – senki nem beszéli a másik nyelvét – megpróbálnak egymásra hangolódni. Több dolog köt össze bennünket, mint ami elválaszt, sugallja a rendező azzal, hogy mindkét oldalon komplex, ellentmondásos figurákat vonultat fel, de a Western izgalmasabb akkor, ha nem tézisfilmként, hanem egy otthonkereső ember személyes drámájaként nézzük. (Részlet Baski Sándor CineFest-beszámolójából, amely a Filmvilág novemberi számában olvasható.)
November 9-én 19:00 órakor Amanda Kernell filmjét, a Számi vért (Sameblod) vetítik az Urániában. A svéd-norvég-dán koprodukcióban készült dráma harmincas években játszódó cselekménye a kisebbségi lét – diszkrimináció, asszimiláció, a lehetséges önérvényesítés – kérdéseit járja körül. A történet főszereplője egy 14 éves számi (lappföldi) származású rénszarvas-pásztorlány, aki az egyre erősödő idegengyűlölet és az iskolában zajló rasszkutatási vizsgálatok miatt egyre inkább elvágyódik életéből, azonban ahhoz, hogy megvalósíthassa álmait, más identitást kell keresnie, és minden kapcsolatot meg kell szakítania családjával és kultúrájával. A Számi vér idén áprilisban a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a Hullámtörők-díjat nyerte el, emellett 14 további nemzetközi fesztiváldíjjal ismerték el.
A Westernben a beemelt műfaji toposzok közül egyik sem tűnik kényszeredettnek – még az sem, amikor Meinhard lóháton vonul be a faluba –, az „Új Berlini Iskola” nyomvonalát követő realista stílus tökéletesen hitelesíti a történetet. Grisebach amatőr szereplőkkel, részletes forgatókönyv nélkül forgatott; filmjét nem is a cselekmény teszi izgalmassá, hanem ahogy a két világ – nyugat és kelet, centrum és periféria – képviselői a kommunikációs szakadékot áthidalva – senki nem beszéli a másik nyelvét – megpróbálnak egymásra hangolódni. Több dolog köt össze bennünket, mint ami elválaszt, sugallja a rendező azzal, hogy mindkét oldalon komplex, ellentmondásos figurákat vonultat fel, de a Western izgalmasabb akkor, ha nem tézisfilmként, hanem egy otthonkereső ember személyes drámájaként nézzük. (Részlet Baski Sándor kritikájából, amely a Filmvilág 2017. júniusi számában jelent meg.)
November 10-én 19:00 órakor a 120 dobbanás percenként (120 battements par minute) vetítésével zárul az idei LUX-filmnapok vetítéssorozata. A francia Robin Campillo filmdrámája a kilencvenes évek Párizsába kalauzolja a nézőt, ahol dokumentarista formanyelvi megoldások és az archív anyagok segítségével enged bepillantást a korabeli AIDS-aktivizmus történetébe. A 70. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott film négy díjat is nyert a világ legrangosabb filmfesztiválján, köztük a Zsűri Nagydíját és a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját is, emellett ez a film Franciaország hivatalos nevezettje a Legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára.
A LUX-filmnapokhoz idén is kapcsolódik beszélgetés, amelynek középpontjában ezúttal női nézőpontok állnak. A filmművészetben az európai értékeket, többek között az esélyegyenlőséget, a kulturális sokszínűséget népszerűsítő LUX filmdíj 2017-es döntős filmjei közé két női alkotó, az elsőfilmes svéd Amanda Kernell és a harmadik filmjét jegyző Valeska Grisebach munkája is bejutott. Az idei hangsúlyos női jelenlét alkalmából a november 8-i, szerdai nyitó vetítés – a klasszikusan férfizsánerként jegyzett western műfaját újraíró Western – előtt 18:00 órától kávéházi beszélgetés várja az érdeklődőket, amelynek témája a női alkotók perspektívái a kortárs filmgyártásban. A beszélgetésen részt vesz Enyedi Ildikó filmrendező (Az én 20. századom, Simon mágus, Testről és lélekről), Goda Krisztina filmrendező (Csak szex és más semmi; Szabadság, Szerelem; Veszettek), valamint Mécs Mónika producer (Csak a szél; Testről és lélekről; Brazilok).
A vetítésekre a belépés díjtalan, jegyeket az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának Facebook-oldalán lehet nyerni egy rövid kvízjáték kitöltésével, a www.facebook.com/Europai.Parlament.Tajekoztatasi.Irodaja oldalon. A kávéházi beszélgetés regisztráció nélkül látogatható.
A közönség idén is szavazhat kedvenc filmjére a www.luxprize.eu honlapon, egészen 2018. január 31-ig. Minden szavazó részt vesz egy sorsoláson, amelynek nyertese 2018 júliusában részt vehet a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol kihirdetik a közönségszavazás nyertesét, és a LUX filmdíj következő évi kiírásának tíz jelölt filmjét is bemutatják.
