Filmvilág blog

Jackson – Tudósítás az abortuszharc sűrűjéből a Verzión

2017. november 15. - Baski Sándor

jackson.jpg
Ha máshonnan nem is, a játékfilmes élményeinkből tudhatjuk, hogy az amerikai dél és észak közt kulturális és ideológiai frontvonal húzódik, középpontban olyan ügyekkel, mint a fegyvertartás, a kisebbségek helyzete vagy az abortusz. A forrongó indulatokról a televíziós riportok az elfogultságaik függvényében tudósítanak, hol az egyik, hol a másik narratívát erősítve, miközben pro és kontra ugyanazok az érintett szereplők és szakértők szólalnak meg. A téma alaposabb feltárására se idő, se igény.

És itt lép be a dokumentumfilmes (jelen esetben Maisie Crow), aki először fél éven át követi Mississippi állam utolsó abortuszklinikájának sorsát egy rövidfilm kedvéért, majd rászán még három évet az életéből, és így készül el a Jackson. Crow ugyan nem titkolja, hogy szimpátiája az ostrom alatt álló klinika dolgozóival van, de tisztességgel bemutatja mindegyik oldal álláspontját, méghozzá úgy, hogy háttérbe húzódik, és engedi a szereplőit beszélni. A klinika részéről a hatgyerekes igazgatónőt és a főorvost ismerhetjük meg, a másik oldalról az állam által támogatott életvédő központ vezetőjét, illetve a klinika előtt a hét minden napján tüntető keresztény aktivistákat. A harmadik főszereplő a mélyszegénységben élő, négy gyerekét apa nélkül nevelő April, aki még nem döntötte el, hogy megtartsa-e vagy elvetesse a magzatát. Kapcsolatba lép a klinikával, de közben az életvédők is megpróbálják behálózni.

Tovább

Csodálatos, rémületes Ázsia - Dokumentumfilmek Ázsiából, Ázsiáról a 14. Verzió Fesztiválon

verzio_logo-05.jpgA közhelyet, miszerint a valóságban néha olyan dolgok történnek, amit kitalálni sem lehet, a 14. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál Ázsiáról szóló dokumentumfilmjei idén is látványosan igazolják. Többek között ezért is vallom már jó ideje, hogy az átlagos találati arányra nézve a dokumentumfilmek sokkal érdekesebbek, mint a kacifántos történetek kiagyalásától gyakran izzadságszagú játékfilmgyártásból kikerülő darabok.

Mindenesetre számomra a tavalyi évben látott nem kevés filmből (a játékfilmeket is beleszámolva) a top háromban van a Szimpla beszéd című tajvani dokumentumfilm. Az önvallomás és privát élveboncolás nehéz műfajába tartozik a film, melyben a tajvani rendezőnő próbálja több évtizedes elhallgatások, sérelmek és fájdalmak kemény rétegei alatt megtalálni vagy azok ellenére újrateremteni az érzelmi köteléket leszbikus édesanyjával. A film drámai fordulata azonban nem a leszbikussághoz kötődik, miközben a homoszexualitás megélésének, el- vagy el nem fogadásának is izgalmas bemutatása a film. (Tajvan egyébként is a nemzetközi érdeklődés homlokterében áll ebben az ügyben, hiszen az első ázsiai ország lehet, ahol legalizálják az azonosneműek házaságát. A legfelsőbb bíróság idén ítéletet hozott, melyben alkotmányellenesnek minősítette az egynemű párok házasságának akadályozását, és utasította a törvényhozást, hogy teremtse meg a jogi feltételeket az azonos neműek házasságához.) A Szimpla beszéd erőteljes, határtalanul bátor vállalkozás, melyben az alkotó valóban a saját bőrét is vásárra viszi. [Vetítés: 11.17. péntek 17:30, Toldi; 11.18. szombat 22:00, Művész]

small_talk.jpg

Tovább

Kis Sanghaj Budapesten – Filmklub a Nyitott Műhelyben

shanghai.jpg

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban 2017. szeptember 21. – 2018. április 8. között látható Sanghay – Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című kiállításhoz kapcsolódva, a Nyitott Műhely és a Hopp Múzeum havi rendszerességgel jelentkező filmklubot indított. 

„…Sanghaj sok filmest megérintett. Volt, aki álmait és vízióit vetítette a titokzatos, világok határán fekvő kikötővárosba. Volt, aki krimi, volt, aki kemény háborús történet, volt, aki kémfilm, volt, aki erotikus szerelmi románc helyszínévé tette a sokszínű és kiismerhetetlen metropoliszt. Orson Wellestől Ang Lee-ig, Steven Spielbergtől Josef von Sternbergig filmek tucatjai készültek, melyekben az egyik főszereplő maga a város – amelynek utcái és épületei sokszor egy hollywoodi vagy európai stúdióban épültek fel. A filmsorozat az egyszerre képzeletbeli és valós Sanghaj filmes képének megrajzolását tűzte ki célul – természetesen a teljesség legcsekélyebb igénye nélkül…” (Muszatics Péter, író, filmtörténész, a sorozat szerkesztője) 

Tovább

A társadalomkritikus állatok meséi

macskafogo1.jpg

Egy korábbi bejegyzésben megvizsgáltuk a rajzfilmes társadalmakat. A Méltányosság Politikaelemző Központ Politika és film sorozatának keretében ezúttal a rajzfilmes állathősöket mutatjuk be abból a nézőpontból, hogyan reflektálnak az adott társadalomra.

A rajzfilmek és a társadalombírálat összefüggéseinek ábrázolása igencsak elterjedt az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, a rajzfilmek ugyanis, hasonlóan egyéb filmes műfajokhoz, az emberi kultúra és társadalom lenyomatai. Ebből fakad, hogy a filmkritikusok jelentős része a filmeket kulcsnak tekinti az adott korszak és társadalom eszméinek, konfliktusainak és dilemmáinak értelmezésében. Christopher P. Lehman amerikai történész például a vietnami háború korának rajzfilmjeit elemezte abból a nézőpontból, miként reflektálnak a rajzfilmek a kor nagy politikai, társadalmi kérdéseire (pl. a háború, a polgárjogi mozgalmak, a fogyasztói társadalom kialakulása). Nem újdonság a kultúrában, hogy bizonyos társadalmi, politikai kérdéseket „állatbőrben” ábrázolnak, gondoljunk csak Aiszóposz és La Fontaine állatmeséire. A filmtörténet állathősei is az ő köpönyegükből bújtak ki.

Tovább

Versenyben a Verzión - Emberi drámák a világ minden tájáról

verzio_logo-05.jpgNyári táborban háborúsdit játszó orosz gyerekek, szerelemről álmodozó Down-szindrómás tinédzserek, nepáli téglagyárban dolgozó kamaszok, mentőmellényből táskát varró menekültek.

A Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon szereplő alkotások idén is három kategóriában versenyeznek. A 14. Verzió nemzetközi zsűrijének tagjai Isabelle Gattiker producer, a Genfi Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója, Papp Bojána filmrendező és Alexandru Solomon rendező, a One World Romania Filmfesztivál igazgatója, akik a ZOOM IN diákfilmes kategória legjobbját fogják díjazni. A diákzsűri a nemzetközi versenyprogramból választ győztest, a nézők kedvence pedig a Verzió közönségdíját kapja. 

ZOOM IN DIÁKFILM VERSENYPROGRAM

A Nemzetközi Zsűri a legjobb bemutatkozó filmet vagy diákfilmet díjazza. A ZOOM IN Diákfilm-verseny programjában 12 film szerepel.

por.jpg

Tovább

Itt a novemberi Filmvilág!

fv1711.jpgMAKK KÁROLY (1925-2017)
Az első Makk-trilógia, a Megszállottak, az Elveszett Paradicsom és az Utolsó előtti ember azonos stílusban megfogalmazott közös gondolata a modern ember válsága. A változást, az elmozdulást a filmekben e gondolat egyre tisztább, egzisztencialista színezetű kifejtése jelenti, amely együtt jár a modern stíluseszközök mind fokozottabb alkalmazásával. 

Gelencsér Gábor: Keretjáték (Makk modernizmusa)
Szekfű András: „Nem éreztem cinizmust” (Beszélgetés Makk Károllyal – 1. rész)

A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
2019 disztópiájához képest a 2049-es Blade Runner jövőképe még komorabb, még sivárabb. Kietlen pusztulat ily lélegzetállító soha nem volt még a vásznon (felderengnek John Ford klasszikus westernjei), a Budapesten forgatott belsők klasszicista hangulata harmonikusan ellenpontozza a kopár külsőket – ez a nyomasztó, méltóságteljesen lepusztult világ ízig-vérig Philip K. Dick világa.

Parragh Ádám: Diszkrét zendülés (Az elnyomás allegóriái)
Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda (Denis Villeneuve: Szárnyas fejvadász 2049)
Zalán Márk: Gyógyító határátlépések (Denis Villeneuve)     

A KÉP MESTEREI
Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró (Néstor Almendros)

MICHAEL HANEKE
Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul (Haneke és a thriller)
Baski Sándor: A burzsoázia fantomja (Michael Haneke: Happy end)

JEANNE MOREAU
A legszebb, legvonzóbb, legprofibb francia filmszínésznő? Ki volt Jeanne Moreau? Csak egy biztos, a legtalányosabb, aki körül mindig vibrál a filmvászon. Kiemelkedő alakítása Catherine a Jules és Jim-ből. A fiús csábító, akinek semmi köze Moreau „gonosz nő” szerepeihez, a hagyományos, „veszedelmes viszonyos” hideg szívtiprókhoz. 

Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm (Jeanne Moreau 1928-2017)    

MAGYAR MŰHELY
Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” (Beszélgetés Mészáros Mártával)
Kolozsi László: Budapest Confidental (Beszélgetés Gárdos Évával)
Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ (Beszélgetés Buvári Tamással)
Bokor Ágnes: A legjobb játék (Beszélgetés Deák Kristóffal)

KÖNYV
Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig (Király Jenő: A mai film szimbolikája)

PANORÁMA
Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában (A mai katalán film)

FESZTIVÁL
Baski Sándor: A megoldás: empátia (CineFest – Miskolc)

FILM/REGÉNY
Kolozsi László: Fagypont alatt (Jo Nesbø: Hóember)
Sepsi László: Hidegítés (Tomas Alfredson: Hóember)

KRITIKA
Jankovics Márton: A történelem fekete doboza (Mészáros Márta: Aurora Borealis – Északi fény)
Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei (Buvári Tamás: Szeretföld)
Nevelős Zoltán: A pokol kapuja (Martin Koolhoven: Megtorlás)
Ádám Péter: A zseni árnyékában (Jacques Doillon: Rodin)

A címlapon: Michael Haneke: Happy end – A Cirko Film bemutatója

Indul a Klasszikus Film Maraton

utoszezon_by_inkey_tibor.jpg

Ma kezdődik az újjászervezett Filmarchívum négynapos nemzetközi archív filmfesztiválja az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Francia Intézetben és a Corvin Moziban. 

A Filmarchívumot működtető Magyar Nemzeti Filmalap tíz évre szóló Nemzeti Digitalizálási és Filmfelújítási programot indított el a nemzeti filmvagyon filmjeinek restaurálása érdekében. Elsőként Fábri Zoltán teljes életműve került a programba. A magyar film nagy klasszikusa, Fábri születésének 100. évfordulója alkalmából a közönség először a Budapesti Klasszikus Film Maratonon láthatja a rendező öt, digitálisan restaurált filmjét. A rendezvény nyitófilmje a Cannes Classics-ban már nagy sikerrel vetített Körhinta lesz.

A rendezvénysorozaton látható lesz a Hannibál tanár úr, a Két félidő a pokolban, az Utószezon és A Pál utcai fiúk című filmek digitálisan restaurált 4K felbontású mozikópiája is. A filmek restaurálása az operatőrök - Hegyi Barnabás, Szécsényi Ferenc és Illés György - tanítványainak közreműködésével készült. A 100. évfordulóra megjelenő díszdobozos életmű-sorozat első, öt lemezt tartalmazó DVD kollekciója, az 1955-61 között készült korai klasszikus Fábri-filmek teljeskörűen restaurált, kiemelkedő darabjait tartalmazza, számos korabeli és frissen forgatott extra kíséretében. A díszdobozos Fábri-DVD bemutatása a Budapesti Klasszikus Film Maraton első eseménye lesz. A Maratonon egy kerekasztal beszélgetés keretében mutatják be Barabás Klára „A történelem körhintáján” című Fábri Zoltán monográfiát is. 

Tovább
süti beállítások módosítása