Rungaro Nyoni Zambiában játszódó angol szatírája, a Nem vagyok boszorkány nyerte a 25. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál Hullámtörők-díját, a palesztin Muajad Alajan Sara és Szalim viszonya című filmje különdíjat kapott. A közönségdíjat Wes Anderson Ezüst Medve-díjas Kutyák szigete című animációja érdemelte ki. 

Április 13-án este az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a 25. Titanic záró gáláján adták át a Hullámtörők-díjat. A Borbély Alexandra színművésznőből, Dobos Tamás operatőrből és Török Ferenc rendezőből álló háromtagú zsűri elmondta, hogy „elvarázsolta a zsűrit ez a mágikus afrikai történet, mely a XXI. századi boszorkányság, a stigmatizáltság és a kirekesztettség sokkoló hatású meséje. Felejthetetlen tekintetű főszereplőlány, megrázóan igaznak ható, mégis képtelen abszurditás. Ugyanakkor gyönyörűségesen egyszerű fényképezés, csodás zenehasználat.  Felejthetetlen film.”

Wes Anderson Ezüst Medve-díjas Kutyák szigete című filmje és az észt alkotó, Rainer Sarnet November című filmje iránt volt eddig a legnagyobb az érdeklődés a 25. Titanicon, mindkét film telt házzal futott. A fesztivál hátralévő részében többek között izlandi rövidfilmek, az izlandi futball aranycsapatának történetét bemutató A vulkán belseje, avagy az izlandi futball felemelkedése, az idei Scope 100 nyertese, a Nem vagyok boszorkány lesz látható. Az Oscar-díjas Sebastián Lelio A rabbi meg a lánya című filmjével zárul majd a fesztivál. Az április 13-i gálán derül ki az is, hogy a kilenc versenyfilm közül melyik nyeri a Hullámtörők-díjat. 

Budapesten 7 helyszínen összesen 47 filmet vetítenek a világ minden tájáról, melyek közül 9 versenyfilm. Az idei Titanic vendége Izland, így többek között egy rövidfilmválogatáson keresztül is ismerkedhet a közönség a misztikus szigetország művészetével. Tinna Hrafnsdóttir Munda című munkájában a hatvanéves lelkésznő már negyven éve őrzi féltett titkát. Aki még nem látta, április 10-én, kedden 18:45-kor a Toldiban vetítik a filmeket, utána közönségtalálkozó a rendezőnővel. A vulkán belseje, avagy az izlandi futball felemelkedése az izlandi futball aranycsapatának történetét mutatja be – csütörtökön 20.45-kor a Toldiban még megnézheti, aki az első vetítést elmulasztotta! 

A Kínai Filmhét (04.10-13.) ünnepélyes megnyitója Miskolcon lesz április 10-én. A filmhét négy napig tart, és a következő filmeket mutatják be:

• Ip Man 3
• Farewell My Concubine: The Beijing Opera
• Cock and Bull
• Legend of the Naga Pearls. 

A Kínai Filmhét a Sanghaji Nemzetközi Filmfesztivál, a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál és a Sanghaji Art Film Szövetség közreműködésével valósul meg, melyhez a sanghaji és a miskolci filmfesztiválok között 2017-ben létrejött, Belt and Road elnevezést viselő megállapodás nyújt alapot. Továbbá idén ez a Sanghaji Art Film Szövetség tengerentúli filmfesztiválokon való bemutatkozásának első állomása is.

Helyszín:

Művészetek Háza Uránia art moziterem
3530 Miskolc, Rákóczi u. 5.

Idén is megtartották a Scope100 zártkörű online filmfesztivált, melynek 100 fős zsűrije a brit-zambiai rendező, Rungano Nyoni BAFTA-díjas szatirikus drámáját választotta legjobbnak. 

A NEM VAGYOK BOSZORKÁNY (I AM NOT A WITCH) főhőse a 9 éves afrikai kislány, Shula, akit egy apró incidens miatt boszorkánysággal vádol egy falusi asszony. Rövid tárgyalás után bűnösnek találják, és a sivatag közepén álló boszorkánytáborba szállítják. Itt a többi lakóhoz hasonlóan egy hosszú szalagot kötnek rá, amit egy nagy fához erősítenek. Megfenyegetik, hogy ha szökni próbál, kecskévé változik. Új életét boszorkánytársaival és egy kormányhivatalnokkal osztja meg, aki kihasználja ártatlanságát. Shulának el kell döntenie, hogy elfogadja-e a sorsát, vagy mindent kockára tesz a szabadságért.

Egy újkori boszorkányüldözés történetét meséli el első nagyjátékfilmjével a zambiai születésű Rungano Nyoni. A nemrégiben a legjobb debütáló brit filmesnek járó BAFTA-díjat és a Brit Függetlenfilmes díjat Emily Morgan producerrel megosztva elnyerő forgatókönyvíró-rendező izgalmas, provokatív és globálisan érvényes műve a babona és a rituálék kötelékébe ragadt, kegyetlen társadalom képét vázolja fel szatirikus humorral. David Gallego operatőr A kígyó ölelése után ismét költői látványvilágot teremtett, ezúttal színesben. 

A magyar versenyszekció zsűri döntését vasárnap délután, a Toldi mozi nagytermében rendezett ünnepélyes díjátadón jelentették be. A zsűri tagjai Fodor Anna filmforgalmazó, Boyd van Hoeij (a The Hollywood Reporter újságírója) és Pőcze Balázs, a Mito alapítója és kreatív igazgatója voltak. 

A magyar válogatásban a legjobb rövidfilmnek járó díjat Kis Hajni alkotása, a Last Call című film kapta, amely egy idősödő nő utolsó napját követi végig, mielőtt végleg elhagyná az országot, hogy lánya családjához költözzön. A nő őrült rohanásba kezd, amelynek egyetlen célja, hogy végérvényesen lezárja itthoni életét. A zaklatott nap végén azonban kénytelen szembenézni mindazzal, amit maga mögött hagyott, és azzal, ami előtte áll. 

A legjobb magyar animáció Hegyi Olivér Take Me Please című alkotása lett, amely egy párkapcsolat végének szürreális bemutatása. 

Az internetről szőtt illúziónak vége, a nyilvánosság kiterjedése helyett a régi módszerek és reflexek születnek ujjá az online lövészárkokban. 

Alig néhány éve még a technológiaszkeptikusok is óvatos optimizmussal figyelték az internet térnyerését. Néhány röpke hónapig úgy tűnt, esély van rá, hogy a világhálónak köszönhetően nyitottabb, demokratikusabb és igazságosabb hellyé válhat a bolygó, ha nem is holnapután, de belátható időn belül, mert a folyamatok egy irányba mutatnak. Bár a nyugati médiamunkások jócskán túlbecsülték a közösségi oldalak szerepét az „Arab tavasz” forradalmi hullámának felkorbácsolásában, a Facebook és a Twitter valóban elősegítette a folyamatok katalizálását. Az első elemzések azt sugallták, hogy az online verbuválódó kritikus tömeg hangját semmilyen mesterkedéssel nem lehet elnémítani, a diktatúra legfeljebb csak lassítani képes az elkerülhetetlent. Az utópisztikus víziók szerint minél többen lépnek be az interaktív online térbe, hogy ott információt és véleményt cseréljenek, annál jobban lelepleződnek a hatalom hagyományos csatornákon közvetített hazugságai, a netdemokrácia így előbb vagy utóbb, de elvezet a közjóhoz és a valódi demokráciához.

Filmművészetis háttér és állami támogatás nélkül, 400 ezer forintból forgatta le első játékfilmjét Szombath Máté, aki Robert Musil novellájából, és olyan filmekből merített ihletet, mint a Trainspotting, a Control, az If… és a Kell egy dobos! A premier idején, 2014-ben írtunk kritikát a filmről és beszélgettünk is a rendezővel. A Feketerigó most felkerült a YouTube-ra.