A tavalyi Cannes-i Filmfesztiválon még több Netflix által gyártott filmet is bemutattak, idén már tiltólistára kerültek ezek a produkciók. Világos, hogy mind a Fesztivál, mind a streamingszolgáltató a saját érdekeit védi, de kinek van igaza? Új adásunkban erről vitatkozunk meghívott vendégünk, Rusznyák Csaba, a Geekz főszerkesztője közreműködésével. Szóba kerül még, hogy:

• veszélyt jelent-e a mozira a streaming felfutása,
• mi történik, ha majd a Disney is belép erre a piacra,
• nyerhet-e Netflix-film Aranypálmát,
• van-e valamilyen koncepció a Netflix-filmek és sorozatok (illetve kiválasztásuk) mögött,
• és tényleg nem fog moziba kerülni Scorsese új filmje?

A podcast régebbi epizódjai a Mixcloudon érhetőek el, de az iTunes-on is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)    

A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) kategóriadíját nyerte el Szilágyi Zsófia Egy nap címe filmje, amely egy háromgyerekes anyuka hétköznapjait mutatja be.

„Nagyon örülök ennek a díjnak, mert a fesztiválvetítéseken azon aggódtam, hogy érthető-e ez a magyar történet a nemzetközi közönségnek. Ezek szerint érthető – nyilatkozta Szilágyi Zsófia az MTI-nek. – A kritikusok megértették a filmnek a szellemi értelemben vett tétjét, azt, hogy az Egy nap kísérlet volt arra, hogy az átlagos hétköznapi valóságot, a háromgyerekes nők valóságát meg lehet-e érdekesen mutatni. A díjnak az az üzenete, hogy igen."

Fél évszázaddal ezelőtt mutatták be minden idők egyik legnagyobb hatású sci-fi kultuszfilmjét. Az évforduló alkalmából május 21-én hétfőn 19:00 órakor különleges filmklub vetítést szerveznek a Pólus Mozi Nagytermében, ahol 120 m2-es mozivásznon láthatják a nézők Stanley Kubrick időtlen remekművét.

Valamikor a távoli múltban, az emberiség hajnalán egy különös, fekete monolittal való találkozásnak köszönhetően a majomemberek fölfedezik a tüzet és az eszközhasználatot. Évmilliókkal később amerikai kutatók hasonló oszlopra bukkannak a Holdon, amely rejtélyes rádiójelet sugároz a Jupiter felé. Űrexpedíció indul útnak, hogy megvizsgálja, kinek szólhat az üzenet. A hosszú út alatt azonban az űrhajót irányító HAL 9000 mesterséges intelligencia alapú fedélzeti számítógép meghibásodik, és ez a legénység életébe kerül. Az egyetlen túlélő a visszatérés reménye nélkül mégis megpróbálja teljesíteni a küldetést.

A (majdnem) minden létező rekordot megdöntő Bosszúállók: Végtelen háború kapcsán ültünk mikrofon elé kielemezni a Marvel-jelenséget a Geekz főszerkesztőjével, Rusznyák Csabával. A megválaszolni próbált kérdések:

• zseniális húzás a Végtelen háború befejezése vagy tét nélküli blöff,
• mennyire forradalmi a Marvel univerzumépítési projektje,
• miért szerződtet Kevin Feige blockbusterszűz rendezőket,
• milyen hatással van a Marvel képregényes részlegére az MCU sikere,
• az eddigi 19 Marvel-filmből melyik(ek)ből lehet műfaji klasszikus,
• miért nem sikerült a Netflixen hasonló szuperhős-univerzumot kiépíteni?

A podcast régebbi epizódjai a Mixcloudon érhetőek el, de az iTunes-on is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)       

Irodalomcsempészet, punk, szamizdat, Rocky Romániában, ’68, cenzúra: egy nemzedék törekvései, akik megváltoztatták fél Európa életét. 16 film az egykori szocialista országok ellenkultúrájáról, Magyarországon először a Courage-Parevo nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválon. Június 1-2-án a Premier Kultcaféban azok az elhallgatott történetek kapnak reflektorfényt, amelyek megteremtették a rendszerváltás lehetőségét ott, ahol ’88-ban még senki sem gondolta volna, hogy valaha véget ér a szocializmus.

A fesztiválra egész Kelet-Európából érkeztek filmek, kezdve a lengyel graffitis forradalmi mozgalmat feldolgozó alkotástól a magyar punk érát bemutató munkán át egészen a jugoszláv nonkonformizmust tárgyaló műig. Ezek a filmek többek egyszerű kordokumentumoknál: egy lázadó generáció pózoktól mentes, korántsem veszélytelen szerepvállalásait mutatják be emberi sorsokon keresztül. Arról beszélnek, hogy mitől került ki a forradalom az utcára, és mi közünk van nekünk mindehhez néhány évtized elmúltával. 

A Magyar Képregény Szövetség 14. alkalommal rendezi meg az ország legnagyobb képregényes rendezvényét, május 13-án, vasárnap, 10 órától. Idén is a Dürer-kert teljes területén lesznek programok: a nagyobb vásártér mellett egy külön workshop-termet és egy holoszobát is kialakítanak a szervezők.

PROGRAMOK: A rendezvény a képregény minden területét egyesíti: vásár, szakmai és szórakoztató programok, vetítések, játékok, képregényes rögtönzések. 

A fesztiválon adják át az Alfabéta-díjat, a Magyar Képregény Szövetség elismerését a tavaly megjelent legjobb képregények alkotóinak. Kerekasztal-beszélgetés lesz a külföldi vendégekkel és az Országos Széchényi Könyvtárban május 14-én nyíló KÉP-REGÉNY-TÖRTÉNET kiállítás kurátoraival. A Magyar képregényes műhely keretében Felvidéki Miklós és Csepella Olivér (idén Alfabéta-díjra jelölt alkotók) mesélnek műhelytitkaikról, továbbá hallhatunk a képregények egyetemi tanulmányozásáról is.

A részletes program:

A Nyitva egy harmincas, hosszú évek alatt összekopott pár, Fanni (Radnay Csilla) és Bálint (Kovács Lehel) történetét meséli el, akik úgy próbálják meg kikerülni az elkerülhetetlennek tűnő megcsalásokat, hogy megnyitják kapcsolatukat a szexuális kalandok előtt.

Ezen az úton inspiráló mentoruk lesz a nyitott kapcsolatokban jártas Szandra (Péterfy Bori), akivel Fanni egy rúdtáncórán ismerkedik meg. Barátaik, az újdonsült szülő-szereppel küzdő, erősen alváshiányos Eszter és Ernő (Jordán Adél, Ötvös András) hol izgatottan, hol irigykedve, hol aggódva figyelik, ahogy Fanniék elszántan döngetik le saját tabuikat egy őszintébb, érettebb kapcsolat reményében.

A film kendőzetlen őszinteséggel és fanyar humorral igyekszik feltérképezni a párkapcsolatok buktatóit, mindezt női szemszögből, kitérve a nők szexualitását övező társadalmi konvenciókra, és tükröt tartva az ezzel kapcsolatos kettős mércének.

A filmet íróként és rendezőként is a London Film Schoolban végzett Nagypál Orsi (Hidegzuhany, Terápia, Csak színház és más semmi, Tóth János) jegyzi, operatőre Herbai Máté, vágó Mezei Áron, zeneszerző Moldvai Márk, producerei Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya, gyártója a Megafilm.