December 4-én este 8 órakor kezdődik a Toldi moziban a BERGMAN 100 című film könyvbemutatóval egybekötött vetítése, melyet fogadás követ. A Kreatív Európa MEDIA, az Europa Cinemas, a Toldi mozi és az ELF Pictures által szervezett esemény ingyenes, jegyek 2018. november 29-től a Toldi mozi pénztárában igényelhetők.

A BERGMAN 100 című filmről:

Jane Magnusson rendhagyó dokumentumfilmje Bergman sorsfordító évére, az 1957-es esztendőre koncentrál. Ekkor művészetében egy olyan intenzív időszak kezdődött, amelyben sorra születtek a filmművészet legnagyobb klasszikusai között számon tartott alkotások: A hetedik pecsét után A nap vége és a Szűzforrás, majd a trilógiaként emlegetett Tükör által homályosan, az Úrvacsora és A csend. A filmben hozzátartozók, munkatársak, kutatók próbálják megfejteni e mágikus év és Bergman titkát, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó. A BERGMAN 100-at Európai Filmdíjra jelölték a legjobb dokumentumfilm kategóriában.

Amióta a hetedik művészeti ág létezik, vagyis a Lumière fivérek 1895. december 28-i vetítése óta, a film képes volt hatni az érzelmekre. A film szocializációs szerepe is egyidős magával a mozgóképpel. Az első vetítéseket követően a nézőközönséget már nem elégítette ki az egymás utáni képek sorozata, és mesét, történetet kívánt. A történetmesélés iránti szükséglet magával hozta a mozisok versenyét a jó tollú, élénk fantáziával megáldott írók megnyeréséért (filmnovellát írt többek mellett Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes és Heltai Jenő is). Ami a 19. század elején-közepén az újságokban közölt folytatásos regény volt, az lett a 20. század eleji nézők számára a film. 

A politika, mint mindenben, a film terén is megpróbálta érvényesíteni az érdekeit. Ez nemcsak a mozik nyitvatartásának, a nézőközönség magatartásának szabályozását jelentette, hanem azt is, hogy a politikusok mind nagyobb része fölismerte, hogy a filmvetítésekre járó közönség nem csupán szórakozásra, hanem információkra is vágyik. A filmek előtt lejátszott ún. filmhíradó műfaja igen alkalmas volt arra, hogy a hatalom a számára megfelelő, ellenőrzött híreket juttassa el minél szélesebb közönséghez. Majd az indoktrináció más eszközei is elterjedtek: az I. világháború idején, elsősorban az antant propagandájában, meghatározó szerepet kaptak a játékfilmek. 

A világ rettenetes szépsége Roegnél megnyugtató magyarázat nélkül marad. Portré a brit film elfelejtett rendezőjéről. 

Az angliai underground világ popsztárokkal és bűnözőkkel zsúfolt miliőjéből az ausztráliai vadonon át a velencei csatornákig vezet Nicolas Roeg identitást kereső, férfi és nő közötti kapcsolatot mikroszkopikus pontossággal ábrázoló útja. Amerika után Bécsben folytatja vándorlását, hogy egy lakatlan szigeten kis időre lehorgonyozva mindvégig nekünk szegezze a kérdést: vajon ténylegesen ismerjük-e azokat, akikkel együtt élünk, amikor még tágabb környezetünkről, a minket körülölelő valóságról sem állíthatunk semmi biztosat. Az egzotikus vonzerő mögött az ismeretlentől való félelem lakozik. Roeg világa egyszerre csábító és taszító. Filmjeinek szereplői a földi pokolban töltik mindennapjaikat. Az emberi világ rettenetes szépsége, amit Bergmannál morálfilozófia és pszichoanalízis, Bressonnál szikár és időtlen minimalizmus segít túlélni, Roegnél megnyugtató magyarázat nélkül marad. 

Bátor, sőt vakmerő vállalás folytatást készíteni minden idők legjobb tengeralattjárós filmjéhez. A Wolfgang Petersen-féle Das Boot a német filmtörténelem legnagyobb volumenű produkciója volt, a nézők és a kritika is imádta, és ha nem is nyert végül Oscar-szobrot, de hat jelölésig így is eljutott.

A fim utóélete alapján úgy tűnhet, hogy pont a rendező nem volt teljesen elégedett vele, ezért (is) készülhetett belőle annyi verzió: a 149 perces moziváltozat után jött a kimaradt jeleneteket is felhasználó, háromszor 100 perces minisorozat a BBC-n, egy hatepizódos verzió a német tévében, 1988-ban pedig készült egy hatszor 50 perces széria is. Petersen végső, 209 perces rendezői verziója 1997-ben került újra mozikba, majd a 88-as tévésorozatból is összevágtak egy 293 perces filmet a 2004-es DVD-kiadás apropóján.

Ha akadnak is hangsúlybéli különbségek a különféle verziók közt (a minisorozatban és a rendezői változatban jobban kibomlik a karakterek drámája), a lényeg változatlan: a Das Boot letaglózó hatását – bármelyik mutációját is vesszük –, a bezártság, a fenyegetettség és az idegőrlő feszültség fullasztóan hiteles érzékeltetése adja. Nincsenek sallangok, felesleges mellékszálak, a rendező nem tesz engedményeket a nézőnek, bezárja őt is a tengeralattjáróba, az ápolatlan, fáradt, végletekig kizsigerelt legénység közé, hogy a háború egy pillanatra se tűnjön férfias kalandnak vagy látványosságnak. A Das Boot valójában nem is akciófilm, hanem az őrület határán játszódó pszichológiai thriller.

2019 tavaszán kerül a hazai mozikba Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmje, az 1849-ben játszódó Guerilla.

Szinopszis:
1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek. 

Is this the real life? Is this just fantasy? - csendül fel a Queen ikonikus balladájának rögtön a legelején a programadó kérdés, amire a szám címét viselő friss film igen határozott válasszal felel. A dal kiemelése már önmagában is jelzésértékű, a filmesek nyilván nem véletlenül választották címnek az együttes épp azon slágerét, amibe a legtöbb cirkuszi akrobatika, teátrális póz és himnikus geg szorult. A megunhatatlanul zseniális Bohemian Rhapsody a Queen-élmény kvintesszenciája, melynek rengeteg jellegzetes összetevője van, de a realizmus vagy az alkotói önmarcangolás biztosan nem tartozik közéjük.

Az ember nem azért hallgat Queent, hogy a dalszövegek mélyebb jelentésrétegeit elemezgetve valami magvasat tudjon meg az őt körülvevő úgynevezett valóságról. Épp ellenkezőleg, a zenekar mindig is csak és kizárólag azt ígérte, hogy ők majd rockolnak minket, és ehhez végig nagyon következetesen tartották is magukat. A róluk készült film némileg paradox módon így pontosan azért festhet hű képet, mert a legkevésbé sem valóságos, cserébe viszont rockol minket. Igen kiváló eredményekkel.

November 28. és december 2. között a 16. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon nézheti meg a közönség az elmúlt év legjelentősebb animációs alkotásait a világ minden tájáról. A budapesti animációs seregszemlét a Kirikou figuráját megalkotó Michel Ocelot személyesen nyitja meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol elsőként a legendás francia rendező legújabb filmjét, a Dilili Párizsbant vetítik. Idén 300 animációs rövidfilmet és 14 egész estés filmet – számos magyar alkotást is - kínál a fesztivál, melyek közül több a Három Hollóban lesz megtekinthető, a Francia Intézet, a Lengyel Intézet és a Cervantes Intézet pedig ingyenes vetítéseket is tart majd. Az Adriai hullám című vetítéssorozatban Olaszország, Horvátország és Szlovénia kortárs animációs művészete mutatkozik be.

A fesztivál nyitófilmje a Kirikou figuráját megalkotó Michel Ocelot legújabb munkája, a Dilili Párizsban lesz, mely a századfordulós francia művészvilág izgalmas karikatúráját is felrajzolja. A fesztiválon Michel Ocelot két korábbi filmjét, az Esti meséket és a Kirikou és a boszorkányt is megnézheti majd a magyar közönség. Az Anilogue zárófilmje Mamoru Hosoda legújabb alkotása, a Mirai - Lány a jövőből lesz, melyben a négyéves Kun azóta haragszik a világra, amióta kishúga születésével felfordult az élete. Ám egy reggel titkos, mesebeli világot talál a kertjükben, ahol találkozik azzal a kislánnyal, aki majd az anyukája lesz és azzal a férfival, aki majd a dédnagypapája lesz. A varázslatos kalandokban útitársául szegődik egy nagylány. Egy nagylány, akit pont úgy hívnak mint az utált kistestvért.