Október 29-én folytatódik a Filmvilág filmművészeti folyóirat havi filmklubja a Bem moziban, ezúttal a filmművészet és mesterséges intelligencia dupla sakkjátszmájával. Műsoron egy legendás rendező-gépezet kevéssé ismert játékfilmes bemutatkozása és egy kortárs magyar kísérleti filmes életmű legfrissebb darabja, amely Edgar Allan Poe tudatműködésének technospiritualista ábrázolása.
A duplafilmes vetítés két alkotása: Stanley Kubrick Fear and Desire (Félelem és vágy) című, megtagadott és eltitkolt – sőt sokáig megsemmisítettnek hitt – háborús filmje, amely az „Elfeledett elsőfilmek”-tematika nyitódarabja a filmklub programjában, valamint Lichter Péter és Nemes Z. Márió 2024-es közös műve a The Grey Machine (A Szürke Gépezet), amely izgalmas mozgókép-kísérletként Edgar Allan Poe világáról „ezúttal a filmtörténet legkülönfélébb műveiből ragadott ki képkockákat, hogy azokat analóg és digitális módszerekkel roncsolja, torzítsa, összeillessze, létrehozva valami új alkotást, a gótikus irodalom atyjának egyfajta szellemi kivetülését mozgóképes montázsban.” (részlet Kiss Dalma írásából a novemberi számban). Mindkét film eredeti angol nyelven, magyar felirattal kerül vetítésre. A program előtt Nemes Z. Márió esztéta és költő, a The Grey Machine egyik alkotója tart rövid bevezetőt.
„Meglehet, Kubrick azért semmisítette meg az első filmjét, mert ott még túlságosan nyilvánvalóak voltak a történet építőkockái: amennyire abból a pár szóból, amit olvastam róla, meg tudom ítélni, a Félelem és vágy kamarajellegű háborús tükörtörténet volt, amelyben az ellenfeleket is ugyanazok a színészek játszották. Talán úgy érezte, itt még túlságosan meztelen a módszere (szimmetria, háború, sakk – hogy csak néhány rögeszméjét említsük), és a történet nem eléggé testes ahhoz, hogy mindezt elleplezze.” (Forgách András: Ügyelj a lépésedre – Filmvilág, 2000. október)
„A sajátos Poe-parafrázis az érzékeket támadja, és elsősorban transzfilmként fejti ki hatását, melyben a költő szelleme először viharvert hajótöröttként tűnik fel, aztán árnyakkal teli erdőben bolyong és egyéb rémes helyeken menekül valami elől – mintha csak teremtője, a gép fogságából szeretne kiszabadulni. A mechanikus szerkezet leképezése egyúttal lélekábrázolás? A manifesztumban ez áll. A végeredmény nyugtalanító vízió, melynek zavaros alakjai, formái és hangkulisszája hipnotikus erejű metamorfózisban egyesülnek.” (Kiss Dalma: A gép saját lelket választ – Filmvilág, 2024. november)
Belépőjegy a teljes programra 2200 forint, kizárólag a második filmre egy október havi Filmvilág felmutatása.
