JANCSÓ MIKLÓS (1921–2014)
A filmnyelv Jancsónál, akárcsak Antonioninál, nem önmagában-önmagáért alakult ki, hanem a rendezői világszemlélet jegyében formálódott. Jancsót nem az individuum morális problémái érdekelték, ebből a szempontból művészete – akárcsak Antonionié, másképp Bressoné, később Tarré – a hollywoodi filmkészítés radikális revíziója. A grandiózus Jancsó-hagyaték még hosszú ideig kimeríthetetlen tárgya lesz az elemzéseknek.
Báron György: Képek a hagyatékból (A formalista és a moralista Jancsó)
Andrzej Wajda: Végtelen síkság (Jancsó Miklósról)
Pintér Judit: Éljen Garibaldi! (Jancsó Olaszországa − az olaszok Jancsója)
Muhi Klára: Jancsó-domb (Beszélgetés Kende Jánossal)
Förgeteg Balázs – Szekfü András: Kötések és oldások (Beszélgetés Jancsó Miklóssal– 2. rész)
MESTERKURZUS
Philip Seymour Hoffman (1967-2014) a jelenkor legnagyobb amerikai filmszínésze volt. Lénye, arca, szerepei magukba sűrítenek valamit a szavakkal nehezen elmondhatóból, amihez a teste, a lélegzetvétele, a kézmozdulatai kellenek. Nézni kell őt, és az ember megérti. Megért valamit, amit megfogalmazni képtelen lenne.
Forgách András: A háromnevű (Philip Seymour Hoffman)
Nánay Bence: Rendet, rendet, műrendet! (Wes Anderson képkompozíciói)
MŰKINCSEK NYOMÁBAN
Adolf Hitler hatalomra kerülve rárontott a kultúrára is, gyökerestül akarta kiirtani az Európát megfertőző „degenerált művészeteket”, miközben az értékes műkincseket a világ minden szegletéből elraboltatta, hogy a Harmadik Birodalom dicsőségére állítsa ki a linzi Führer Múzeumban.
Kránicz Bence: Mona Lisa meséje (Hollywoodi képhamisítók)
Géczi Zoltán: A Führer múzeuma (Műkincsrablók, műkincsvadászok)
MAGYAR MŰHELY
Szalay Dorottya: Trenden innen és túl (Magyar kísérleti filmes körkép)
Lichter Péter: Láthatatlan határsértések (Kísérleti kerekasztal)
Schubert Gusztáv: kontraCINEMA.com (A kísérleti film honlapja)
FESZTIVÁL
Simor Eszter: A gyerekek nincsenek jól (Berlin)
Horváth Eszter: A szabad akarat illúziója (Frankofón Filmnapok)
Szatmári Zsófia: Üdvözlet a kisvárosból (Beszélgetés Guillaume Brac-kal)
BALKÁN EXPRESSZ
Forgács Iván: A szélcsend hullámain (A mai bolgár film)
HATÁRSÁV
Horeczky Krisztina: Digitális operaház (Társművészetek a mozikban)
TELEVÍZIÓ
Roboz Gábor: A lápvidék rémei (Nic Pizzolatto: A törvény nevében)
FILM/REGÉNY
Forgács Nóra Kinga: Az emlékezés kórháza (Charlotte Roche//David Wnendt: Nedves tájak)
KRITIKA
Varró Attila: Művészi véna (Jim Jarmusch: Halhatatlan szeretők)
Margitházi Beja: Vissza a természethez (Császi Ádám: Viharsarok)
A címlapon: Alex van Warmerdam: Borgman – A Mozinet április 24.-i bemutatója.
