POFÁZUNK ÉS VÉGÜNK – Buddy cop movie a jó nevű Tim Story rendezésében, Ice Cube és Kevin Hart főszereplésével.

A BEAVATOTT – Az alternatív jövőben a társadalmat 5 csoportra tagolja az elnyomó rendszer. A fiatal Beatrice egyikbe sem fér bele, kipusztításra ítélt kitaszítottként kell szembeszállnia a hatalommal. A hasonlóság Az éhezők viadalával nyilván nem a véletlen műve, Neil Burger rendező és stábja hasonló sikerekben bízik. Jennifer Lawrence szerepében: Shailene Woodley. A többi fellépő: Kate Winslet, ,Miles Teller, Jai Courtney, Maggie Q, Ray Stevenson, Ashley Judd.

VIHARSAROK – Az eddig csak népszerű rövidfilmjeiről ismert Császi Ádám első nagyjátékfilmje rögtön a Berlinálén debütált. A történet, nem meglepő módon, a címbéli tájegység egyik tanyáján és a szomszédos faluban játszódik, főszereplője pedig egy saját útját kereső fiatal meleg férfi.

A Filmvilág kritikusa szerint: Császi filmje egyfelől folytatja azt a magyar filmes hagyományt, amely a homoszexualitást rendszerint heteró vonatkozásokkal vegyíti, valamilyen identitásbizonytalansághoz társítja, és gyakran tragédiába torkolló létmódként ábrázolja; másfelől tovább is lép ennél a központba állított, tisztán fiúszerelmi háromszöggel, őszinte, érzéki szexualitás-ábrázolása pedig magyar filmes viszonylatban is úttörő. (Margitházi Beja kritikája a márciusi Filmvilágban olvasható.)

A GRAND BUDAPEST HOTEL – Wes Anderson legújabb, sztárokkal teletűzdelt és hamisítatlanul wesandersonos filmje megérkezett végre hozzánk is. A műfaj krimi, kaland és komédia egyben, a történet a címbéli intézmény körül bonyolódik, valahol Kelet-közép Európában, a Zubrowka nevű országban, a két világháború között. A neves színészgárda tagjai: Ralph Fiennes, Tony Revolori, Saoirse Ronan, Jude Law, Jeff Goldblum, Edward Norton, Harvey Keitel, Willem Dafoe, Adrien Brody és még sokan mások.

A Filmvilág kritikusa szerint: A csavarosnak tűnő, mégis roppant egyszerű történet álcája mögött A Grand Budapest Hotel valójában azt a saját útját járó, öntörvényű életművészt ünnepli – legyen az főportás vagy filmrendező –, aki akkor is makacsul ragaszkodik sosemvolt álomvilágának illúziójához, ha az a külvilág szemében menthetetlenül korszerűtlennek minősül. (Baski Sándor kritikája a márciusi Filmvilágban olvasható.)

WALESA – A REMÉNY EMBERE – A leghíresebb lengyel rendező, Andrzej Wajda a leghíresebb lengyel közéleti figuráról, a Szolidaritás mozgalom alapítójáról, Lech Walesáról készített életrajzi filmet, amely húsz éven át, a hajógyári munkások 1970-es sztrájkjától a rendszerváltásig követi hőse sorsát.

A Filmvilág kritikusa szerint: Wajdát láthatóan az érdekli a legkevésbé, ami a politikusokat. Nem hajlandó azon törni a fejét, hogy a Wałęsa-film kinek a malmára hatja a vizet, nem hajlandó beleártani magát a napi politikába, így vívta csatáit már annak idején is a pártállami hivatalnokokkal. Azt sem mondanám azonban, hogy mindenáron meg akarná fejteni Wałęsa ellentmondásos személyiségét, hisz akkor nem kellett volna eltekintenie a történet második felvonásától. A film mindenesetre mesterien fűzi egybe a korszakos változásokat és a magánszférát, a Wałęsa-család már-már intim pillanatait. (Pályi András kritikája a márciusi Filmvilágban olvasható.)