Az idén befejeződött, szinte azonnal kultikussá váló sorozatnak egyelőre még nem született meg a méltó utóda, de azok, akik enyhíteni szeretnék elvonási tüneteiket, nem panaszkodhatnak: tele az online világ a Breaking Badhez kapcsolódó elemzésekkel, rajongói videókkal, de egyedül a kreátorral, Vince Gilligannel több órányi beszélgetés tekinthető meg a YouTube-on. Többek közt az utóbbi forrásból származó információmorzsákat és érdekességeket gyűjtöttük most egybe, különféle koncepció vagy apropó nélkül. A szöveg természetesen tele van SPOILERekkel. Jó szórakozást!

• A Breaking Bad alapötlete 2005-ben született meg. Vince Gilligannek ekkoriban éppen nem volt semmilyen komolyabb munkája. Korábban az X-akták írócsapatában dolgozott, de hiába készített újabb sorozat- és filmszinopszisokat, egyiket sem tudta eladni. Egykori évfolyamtársával és X-aktás exkollégájával, a hasonló cipőben járó Thomas Schnauz-zal már épp a karriermódosítás lehetőségéről beszélgettek, amikor valamelyikük viccből bedobta: vegyünk egy furgont és kezdjünk el meth-et főzni. A poént egy korábban olvasott újságcikk ihlette, de Gilligan fejében ekkor ragadt meg igazán az ötlet. Hogy a kiindulópont személyes élethelyzete és a midlife crisis-a volt, azt jelzi az a tény is, hogy a főszereplőt eleinte saját magával egykorúnak, 40 év körülinek képzelte el.
• A sorozat eredetileg Kaliforniában játszódott volna, de mivel az új-mexikói forgatás után 25%-os adó-visszatérítés járt, végül Albuquerque lett a helyszín.
• Gilligan kezdettől tudta, hogy kivel szeretné eljátszatni Walter White karakterét. Még 1998-ban, az egyik, általa írt X-akták epizódban (Drive) Bryan Cranstonra osztotta a főszerepet, akinek egy rejtélyes okból ámokfutásba kezdő átlagpolgárt kellett alakítania. Cranston feladata az volt, hogy úgy játssza el a negatív karaktert, hogy közben mégis szimpatikus maradjon a néző számára. Gilligan arra számított, hogy Cranston ugyanerre a mutatványra WW figurájával is képes lesz. Nem tévedett.

• Az eredeti tervek szerint Jesse Pinkman elhalálozott volna az első évad végén, méghozzá elég ronda körülmények közt, de az írósztrájknak köszönhetően nem tudtak annyi epizódot leforgatni, amennyit az első évadra terveztek. A forgatási kényszerszünetben volt idő arra is, hogy jobban átgondolják ezt a lépést, és így végül elvetették. A döntést nagymértékben megkönnyítette Aaron Paul teljesítménye, akivel önálló életre kelt a karakter.
• Az írósztrájknak köszönhető az is, hogy Gilligan és írótársai jobban át tudták gondolni, hogy pontosan mit szeretnének kezdeni Walter White karakterével. Ekkor döntötték el azt is, hogy Walt az eredeti tervekhez képest lassabban, fokozatosabban fog áttérni a „sötét oldalra”, ami az evolúcióját összességében hitelesebbé tette.
• Amikor Gilligan felkérte Bob Odenkirköt Saul Goodman figurájának eljátszására, a komikus hezitált: úgy vélte, hogy mivel ő maga nem zsidó származású, talán nem a legalkalmasabb a szerepre. Gilligan felvilágosította, hogy valójában Goodman sem zsidó, csak felvette ezt a nevet, hogy annak higgyék. Az ügyvéd sajátos frizurája amúgy Odenkirk kreálmánya.
• Egy elkészült és megírt cselekményszál szerint Walt a harmadik évadban felkeresett volna egy dél-amerikai drogbárót a börtönben, hogy a segítségével Gus Fringet kigolyózhassa a hatalomból. Az ötletet végül elvetették, mert nem tudták kitalálni, hogy Walt milyen módon kerüljön kapcsolatba a drogbáróval.
• A sorozatban összesen 270-en haláloztak el, ebből 167-en az ominózus légikatasztrófa következtében. Ha ezt nem számítjuk, akkor 98 személy lelt erőszakos halált, közülük a legtöbbel, 56-tal golyó végzett.
• A meth-es jelenetek annyira valóságosak, amennyire csak lehetséges. A DEA kémikusai szakértőként működtek közre (szabadidejükben!), a stáb számára még egy próbafőzést is tartottak.
• Fájdalom, de kék methet nem lehet a valóságban előállítani. Ételfestékkel persze igen, kék színű meth tehát már létezik, hála a sorozat sikerének.

Számtalan rajongói tribute-video készült a szériáról. Talán ez a legjobb. Aki tud meggyőzőbbet, az a kommenteknél jelezze, linkkel együtt.

• A sorozat lenyűgöző vizualitása többek közt annak köszönhető, hogy 35 mm-es filmre forgatták.
• Gilligan és stábja a színszimbolika kidolgozásába is jelentős energiát fektetett. (Nyilván nem véletlenül hívják a főszereplőt és a második legfontosabb karaktert White-nak illetve Pinkmannek.) Gilligan minden évad elején leült az operatőrrel, a kosztümtervezővel és a látványtervezővel, hogy megbeszéljék, milyen színskálát rendeljenek hozzá az egyes karakterekhez az adott évadban. Walt például az első epizód elején bézst és khakit viselt, majd a végén, amikor elkezdődik a transzformációja, zöldet. Amikor megtudja, hogy rákos, a fekete szín dominál. Amikor úgy tűnik, hogy legyőzték vagy kiújul a rák, a bézs és a khaki is visszatér. Hasonlóképpen a többi karakternek is megvan a saját jellemző színe (Skyler – kék [lásd: jelen poszt nyitóképe]; Jesse – vörös, sárga; Hank – narancs), amely hangulatuknak, személyiségük átalakulásának megfelelően folyamatosan és fokozatosan változik. Az egyedüli kivétel Marie, aki mindig és mindenhol bíbort visel.

• Az, hogy a szereplők ruházatát is hasonló gondossággal válogatták ki, talán nem annyira meglepő, egy elmélet szerint viszont Walt változó ruházata reflektál az áldozatai stílusára is, vagyis mintha szimbolikusan is átvenné a szerepüket. Például: Gus megölését követően sokkal elegánsabban kezd öltözködni. (Talán az sem véletlen, hogy az utolsó évadban, Hank halálát követően épp úgy agonizál a földön, mint korábban Gus.)
• Köszönhetően annak, hogy az évadok forgatása és vetítése között sokszor 2-3 hónap is eltelt, Gilligannek volt ideje arra, hogy az elkészült epizódokat – élve a végső vágás jogával – összecsiszolja és érvényesítse a saját elképzeléseit. Ennek ismeretében már érthető, hogy miként tudta a BB elkerülni a sorozatokra leselkedő legnagyobb csapdát, a színvonalingadozást vagy a kirívó dramaturgiai következetlenségeket.
• Bár a Breaking Bad annyira Vince Gilligan saját személyes – ha úgy tetszik: szerzői – projektje, amennyire csak lehetséges, rajta kívül még 6 író dolgozott a sorozaton. Az irányvonalat Gilligan határozta meg, de a közös alkotói folyamat során olykor hagyta magát meggyőzni a többség által. Ha rajta múlt volna, akkor Walt például nem csak végignézi, ahogy Jesse junkie barátnője túladagolja magát, hanem saját kezűleg adja be neki az aranylövést. A kollégák leszavazták.

• Gilligan soha nem olvasott rajongói teóriákat, sőt semmilyen internetes visszajelzést, hogy ne hagyja magát befolyásolni. Ugyanerre kérte az írókollégákat is.
• Gilligan az epizódokat nyitó teaser, vagyis a cold open ötletét Chris Cartertől, az X-akták kreátorától vette át. A cél az volt, hogy az epizódhoz egy olyan vizuális mementót társítsanak, ami később is megmarad a néző emlékezetében. Ezt a technikát egyébként Kubrick tökéletesítette (lásd: non-submersible units).
• Amikor a hattagú írói stáb megrekedt egy ötlettel, szórakozás és figyelemelterelésképpen azon kezdtek versenyezni, hogy ki tud minél rosszabb sorozatötletet kitalálni. A legunalmasabb Star Trek epizód kategóriában dobta be Gilligan a pite-evő verseny ötletét, ami később Badger előadásában visszaköszönt a sorozatban.

Hogy nézne ki a BB ál-előzetese A Wall Street farkasához készült trailer modorában? Pont így.

• Az utolsó évad első részének nyitányában (a flashforwardban) Waltot egy M16-os társaságában látjuk. Mint Csehov óta tudjuk, ha fegyver van a színpadon, az előbb-utóbb el fog sülni, ahogy az végül a BB esetében is megtörtént. Az íróknak viszont ekkor még fogalmuk sem volt, pontosan milyen szerepe lesz később a fegyvernek.
• Mi teszi Walter White-ot igazán különlegessé? A kérdést Gilliganék is feltették maguknak. A szuperhősfilmek mintájára végiggondolták, hogy mi lehet Walt legnagyobb erőssége, vagyis a szuperereje. Arra jutottak, hogy nem az intellektusa vagy a kémiai tudása, hanem az képessége, hogy elképesztően hatásosan tud hazudni - nem csak másoknak, hanem önmagának is. Amikor azt mondja, hogy "I am the danger", még saját magát is meggyőzi.

• A nézők közt nincs konszenzus abban a kérdésben, hogy Walt mikor lépte át először a határt. A legtöbben azt a pillanatot nevezik meg, amikor hagyta meghalni Jane-t, Jesse barátnőjét. Gilligan szerint azonban már akkor, amikor visszautasította régi kollégája, az időközben milliárdos vállalkozóvá lett Elliott pénzét. Itt még nyugodtan kiszállhatott volna, de inkább a bűnt választotta.
• Gilligan szerint a sorozat alapjában véve a második esélyről szól. A rák, vagyis a halál közelsége lehetővé tette WW számára, hogy valóra váltsa azt, amire korábban, mint tudós vagy vállalkozó nem volt képes. (Bővebben erről: itt.)
• Akkor is beteljesedett volna Walt végzete, ha Hank nem találja meg azt a bizonyos verseskötet? Gilligan szerint ki tudott volna szállni, mert addigra már sikerült beteljesíteni korábbi kielégítetlen vágyait.
• Ahogy a sorozatban szinte minden egyes komponensnek fontos, önmagán túlmutató jelentése van, úgy természetesen a finálénak sem véletlenül Felina a címe. Marty Robbins western-balladája, az El Paso, túl azon, hogy fel is csendül az epizódban, még a szöveg szintjén is rímel az eseményekre, az alábbi videó legalábbis nagyon meggyőzően érvel a "Felina = kék meth" teória mellett.

• Az utolsó epizódban Jesse Pinkmannek sikerül elmenekülnie, de vajon mi várhat rá a folytatásban? Gilligan szerint semmi jó. Tele az ujjlenyomatával a meth-laboratórium, nyilván hajtóvadászatot indítanak utána, és pár hét vagy hónap alatt elkapják. Ráadásul a két szövetségi ügynök meggyilkolásáért is felelnie kell. Ha nem az eszére, hanem az érzelmeire hallgat, akkor persze Gilligan is úgy képzeli, hogy Jesse új személyazonossággal új életet kezdett – mondjuk Alaszkában.
• Skyler karaktere finoman szólva sem élvezett osztatlan népszerűséget a sorozat rajongói körében, akik külön honlapokat és Facebook-oldalakat kreáltak, hogy megoszthassák egymással Walter felesége iránt érzett ellenszenvüket. A jelenségre reagálva a karaktert alakító színésznő, Anna Gunn a New York Times hasábjain elmélkedett arról, hogy vajon miért utálják a (férfi?)nézők a Skylerhez, Carmela Sopranóhoz (Maffiózók) és a Betty Draperhez (Mad Men) hasonló női alakokat, amikor a férjeik azok, akik elvetemült dolgokat művelnek.
• A rossz példa ragadós: a Breaking Bad bemutatója óta több, korábban tisztes polgárként ismert tanár is belekóstolt a meth-üzletbe. Alabama leghíresebb meth-szakácsát pedig történetesen Walter White-nak hívják. (Igaz, őt nem a sorozat inspirálta, már a Breaking Bad indulása előtt belevágott a drogbizniszbe.)
• A sorozat komoly ismertséget hozott Albuquerque városának. A helyiek közül az élelmesebbek természetesen megpróbálták kiaknázni a BB népszerűségét: különféle, a szériához kapcsolható termékeket (pl.: kék cukorka) kezdtek árulni, túrákat indítottak az ikonikus helyszínekre, sőt a helyi temetőben annak rendje és módja szerint el is temették a megboldogult Walter White-ot.