VIZSGA KÉT SZEMÉLYRE – Paul Weitz (Egy fiúról, Mocsokváros utcáin) vígjátéka olyan jeles komikusokkal, mint Tina Fey és Paul Rudd. A szinopszis szerint a Princeton egyetem felvételi biztosaként dolgozó Portia (Fey) ellátogat egy alternatív középiskolába, ahol újra találkozik egy főiskolai évfolyamtársával (Rudd), továbbá megtudja, hogy az egyik diák, a tehetséges, de különc Jeremiah nem más, mint a fia, akit annak idején titokban örökbe adott. [előzetes]
A Filmvilág kritikusa szerint: A rendező, Paul Weitz munkássága újabb átlagos, bárki számára emészthető felnőtt fejlődéstörténettel bővül, bár néhol kétségtelenül bevillan, hogy nevéhez azért olyan címek is fűződnek, mint az Amerikai pite. (Kovács Kata kritikája az augusztusi Filmvilágban lesz olvasható.)
AZ OSZTAG – Kolumbiai, argentin és spanyol koprodukcióban készült, horrorba hajló thriller, amelyben a címbéli kolumbiai katonai különítmény 9 tagja elfoglal egy elhagyatott(nak) tűnő bázist. Az egyik helységben, befalazva, egy indián nőt találnak. A jelek arra utalnak, hogy egy boszorkánnyal van dolguk. [előzetes]
A Filmvilág kritikusa szerint: Jaime Osorio Marquez bemutatkozó munkája józan, ugyanakkor ambiciózus szerzői szemléletet mutat: az író-rendező nemzetközi zsánert választott, de erőteljes kulturális hivatkozásokkal és markáns politikai üzenettel töltötte fel a mozit. (Géczi Zoltán kritikája a júliusi Filmvilágban olvasható.)
FARKAS – Az X-Men univerzum legnépszerűbb karakteréről immár a második különálló – vagyis az X-Men moziktól többé-kevésbé független – film készült el alig pár év leforgása alatt. Az új verzió rendezője James Mangold (Azonosság, A nyughatatlan, Copland), a címszereplőt pedig ismét Hugh Jackman alakítja, olyan nevek társaságában, mint az egyik legnépszerűbb japán színész, Hiroyuki Sanada illetve Will Yun Lee és Famke Janssen. Hősünk útja ezúttal Japánba vezet, ahol szamurájok, nindzsák és ellenséges mutánsok közt kell rendet vágnia, hogy megmentse egy régi barát lányának életét.
A blog kritikusa szerint: Az új Farkas-film megszületésén a legkevésbé sem érdemes meglepődni. Az X-Men kezdetek: Farkas ugyanis olyan botrányosan gyengére sikeredett, hogy talán még a spin-off-októl, a remakektől és a rebootoktól ösztönösen irtózó nézők is elismerték: muszáj minél gyorsabban elfeledtetni a Gavin Hood rendezte produkció fájó emlékét. A szimplán Farkas néven futó újrázás mindenképpen biztatóbb projektnek tűnt. A forgatókönyv az X-Men képregények egyik legnépszerűbb történetén alapul, és mivel a cselekmény szinte végig Japánban játszódik, a többi mutáns távolléte kiváló lehetőséget biztosított az alkotóknak ahhoz, hogy nagyító alá helyezzék, és akár újra is értelmezzék a karaktert.
A terv sajnos csak részben vált be. A megfelelő mértékben csavaros és izgalmas történet egy másodperc lazítást sem enged a nézőnek, a szereplőgárda és a helyszínek pedig kellően egzotikusak és változatosak. Mindezek ellenére James Mangold filmjét sajnos nem könnyű komolyan venni. A nagyobb költségvetés és az alkotók fogadkozása dacára a Farkas majdnem ugyanolyan B-filmes hangulatú produkció, mint az elődje volt. A film legnagyobb problémája, hogy a dialógusok túlírtak és szájbarágósak – ezt a magyar szinkronnak még sikerül súlyosbítania –, ráadásul Jean Grey látomásként való szerepeltetése alapvetően elhibázott dramaturgiai húzás, amely a szappanoperák világát idéző családi konfliktusokkal együtt jelentősen növeli a giccsfaktort. Rejtélyes módon az akciójelenetek sem működnek olyan jól, mint az X-Men-széria korábbi epizódjaiban. Vagy Mangold bizonyult kevésbé tehetséges akciórendezőnek, vagy csak túl magasra tették a lécet az olyan közel hibátlan képregényfilmek, mint a Bosszúállók vagy az X-Men - Az elsők. (BS)
RENOIR – Unortodox életrajzi film a festő Pierre-Auguste Renoir-ról és filmrendező fiáról, Jeanról, akik közös múzsán, egy Andrée nevű nőn osztoznak. [előzetes]
A Filmvilág kritikusa szerint: Bourdos kissé lapos, izgalommentes, és ironikus módon R-kategóriába sorolt festőbiopicjének szereplői a játékidő nagy részében céltalanul ténferegnek a Renoir-birtok virágos mezőin vagy a patak („az ihlet forrása”) mentén, és a film nézőjével együtt igyekeznek megelégedni a természeti tünemények és a szép testek szemlélésével. (Pálos Máté kritikája a júliusi Filmvilágban olvasható.)
SZERELEM, ÖRÖKSÉG, PORTUGÁL – A portugál Ruben Alves filmjének egy Franciaországban élő és dolgozó pár a főszereplője, akik miután megörökölnek Portugáliában egy borászatot, hajlandóak lennének hazaköltözni. [előzetes]
ELSŐ ÉJSZAKA – Az Anne Émond által írt és rendezett kanadai elsőfilm egy egyéjszakás kaland története. [előzetes]
A Filmvilág kritikusa szerint: Az Első éjszaka szerelem, halál és happy end nélkül vezet el az egót borító hagymarétegek mögé, és nem akar többet, mint rögzíteni azt, amit ott talál. (Margitházi Beja kritikája az augusztusi Filmvilágban lesz olvasható.)