A konstanssá nyúló gazdasági válságok, az egymásra licitáló, már-már önparódiába forduló apokalipszis-víziók és a végletekig hiszterizált közbeszéd szép lassan elfeledtetik velünk az egységesülő Európa egyértelműen pozitív eredményeit is. Való igaz, tényleg hektikusan ingadozik mostanában az árfolyam, sőt, egyes vélemények szerint már a nyugati modell halálhörgését is hallani, a fizikai és szellemi határokat, a merev előítéleteket folyamatosan áttörő művészet még mindig gond nélkül képes a vén kontinens sokszínűségében rejlő potenciálok felvillantására. Az idén hatodik alkalommal megrendezésre kerülő EUShorts a legjobb, legígéretesebb európai alkotók rövid mozgóképeit válogatja össze, hatékonyan demonstrálva nemcsak a moziban, de az európaiság eszméjében rejlő tartalékokat is.

A szervezők idén kifejezetten élénk színekbe kódolták a programot, így irányítva rá a figyelmet a rövidebb filmes műforma imponáló tarkaságára. Animáció vagy kísérleti film, egyetlen poénra felhúzott geg vagy nagyjátékfilmeket megszégyenítő komplexitás: a mustra kínálatát szemezgetve nemcsak a kimagasló minőség és a kulturális egzotikum, de a felhozatal heterogenitása is garantált. Aki beül a másfél órás blokkok valamelyikére, az biztosan örömmel tapasztalja majd, milyen csomómentesen keverednek el a nemzeti ízek és a globálisabb fogalmazásmódok, de szerencsére ma már a fajsúlyosabb témák boncolgatása és a pop-alapú szórakoztatás sem egymást kizáró, hanem egymást erősítő alkotói tendenciák.

A fesztivált nyitó “Pletykapink” szekciója például rögtön felvonultat egy szemkápráztató kivitelezésű német társadalmi parabolát, egy vérbő ír zsánerpoént és egy erotikus francia animációt, de az alig három perces norvég absztrakció, a tini-terhességet körbejáró svéd mini-melodráma, illetve a véletlenek irracionalitásán viccelődő holland abszurd is békésen megfér a klasszikus mozi halálát, vagy épp a lélektelen fogaskerék-létet sirató gall produkciókkal. E művek természetesen külön-külön is élvezhető, teljes értékű darabok, ám egymás után fűzve őket még a jótékony szinergia is létrejön, így végül az európai film egy igen biztató jövőképe rajzolódhat ki a közönség előtt. Rövideket fogyasztani bizonyíthatóan elsőrangú szórakozás, ráadásul ezekben a szép csendben fekete-fehérré sekélyesedő időkben az EUShorts harsány színskálája különösen üdítő és pozitív élmény. Aki siet, még odaérhet a Toldiba!